Pénzcentrum • 2019. december 20. 16:50
A legfrissebb kutatások szerint nem csak boldogabbak és kipihentebbek lennénk, ha mindössze heti 4 napot dolgoznánk, de akár még komoly gazdasági előnyökre is szert tehetnénk, és nem utolsó sorban hatékonyabban végeznénk a munkánkat.
Elsőre bizarr ötletnek tűnhet a négynapos munkahét, ám a rövidebb munkaidő hosszú távon eredményesebbé teheti a munkát, és nem kétséges, hogy ez javítaná általános közérzetünket, munkehelyi jólétünket. Sokan érzik, hogy a heti 40 órás munka sokkal szűkebbé teszi életüket, holott annyi tanulnivaló van még az életükben, szeretnének fejlődni, sokféle tapasztalatra szert tenni, de ebben megakadályozza őket az irodában eltöltött idő - számol be az Independent.
Egy kis munkatörténelem
A munka viszonylag modern tevékenység - hívja fel a figyelmet Steve Taylor pszichológus, a Leeds Beckett Egyetem adjunktusa. Néhány ezer évvel ezelőtt az emberek még vadászó-gyűjtő életmódot folytattak, legfontosabb feladatuk az volt, hogy élelmet találjanak, és nem kellett különösebb erőfeszítéseket tenniük ennek érdekében. Egyes antropológusok becslései szerint napjaink vadászó, gyűjtögetői, akik ugyanolyan egyszerű életmódot folytatnak, mint őseink: csupán napi négy órát töltenek az élelem megkeresésével. A többi szabadidő.
Életünk akkor vált bonyolulttá, amikor őseink elkezdték a gazdálkodást. A létnek a talajból történő kiszolgálása sokkal munkaigényesebb volt, mint a vadászat vagy a gyümölcsszedés. Később, már az ipari forradalom korában az embereket gyárakban és malmokban dolgoztak, az ébren töltött idejük jelentős részét végiggürcölték, szinte embertelen körülmények között ijesztően kevés pénzért.
A munkakörülmények manapság már jóval kedvezőbbek, legalább a világ gazdaságilag fejlettebb részein - de Taylor professzor véleménye szerint, még mindig messze vagyunk az áhított céltó: a mai napig az ipari forradalom örökségeiből élünk,
Még mindig gazdasági tárgyakként élünk, akiknek fő értékük az, amit elő tudnak állítani. Sokan azt gondolják, ha nem dolgoznának olyan keményen, gazdaságaink kudarcot vallanának, és szegényen élnének. De nem feltétlenül ez a helyzet.
Kevesebb munka, több alvás, jobb élet
Európa kontinentális országaiban a munkaidő lényegesen rövidebb, mint az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban, ám a termelékenységük mégis magasabb. Hollandia és Dánia például gazdaságilag kifejezetten sikeresek: a kevesebb munka tehát nem jelenti gazdasági kudarcot. Sőt, valójában ennek épp az ellenkezője igaz. A professzor szerint
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Számtalan bizonyíték is született már arra, hogy a túl sok munka rontja egészségünket: nehézkes alváshoz vezet, emellett megnő a szívbetegségek és a 2. típusú cukorbetegség kockázata. A kevesebb munka kevesebb stresszt és szorongást okoz, ezáltal javulhat az általános közérzetünk, főként akkor, ha több időt töltünk szeretteink körében. A szabadidős tevékenységek feltöltenek minket kreatív energiákkal - mindez együtt értelmesebb és céltudatosabb élethez vezet.
A kutatás egyértelmű eredményei
Steve Taylor egy nemrég publikált kutatásában olyan embereket vizsgált, akik a közelmúltban valamiféle szörnyű tragédiával szembesültek, és életük ennek következtében gyökeresen megváltozott. Ezt az állapotot nevezte el "poszt-traumás átalakulásnak".
Azok, akikkel ezeket a szörnyűségek megesetek, gyakran nyilatkoznak úgy, hogy azóta sokkal hálásabbak az életükért, szorosabb a kapcsolatuk a természettel és embertársaikkal, és sokkal szabadabbak, kreatívabbak. De beszámoltak arról is, hogy immár nem olyan fontos számukra a munkájuk, mint korábban, szeretik a semmittevést, a létezés puszta örömét.
- összegzi az eredményeket a professzor. Egy nemrégiben készült jelentése szerint a kevesebb munka egy jó eszköz lehet az éghajlati katasztrófa elkerülésére. A munka ilyen mértékű hangsúlya teljesen aránytalan, nem is beszélve arról, hogy káros is. Egy dolog biztos: ha szinte az összes ébren töltött óránkat munkával töltjük, akkor nem számít, hogy milliomos üzletemberek vagy sikeres pénzügyi elemzők vagyunk, nem igazán különbözünk egy 19. századi ipari város gyári munkásaitól, leszámítva azt a tényt, hogy szabadon dönthetünk egy értelmesebb és teljesebb élet mellett.