Pénzcentrum • 2016. május 19. 11:32
Nyakunkon az adóbevallás határideje, ilyenkor sokakban felmerül, mit kell beírni a nyilatkozatunkba. A sokszor a biztosításból és a megtakarításokból származó jövedelemnél lehetünk bajban, hiszen ilyenkor általában tényleges jövedelmünk keletkezik.
Közeleg az adóbevallás leadásának határideje, legkésőbb pénteken le kell adni a kitöltött dokumentumokat. Vannak azonban olyan pénzügyi termékek, amelyeknél nem egyértelmű, hogy fel kell-e tüntetni a bevallásunkban. Összeszedtük, hogy mik azok, amiket semmiképp sem szabad elfelejteni.
Tényleg fizetni kell a biztosításoknál?
Általánosságban elmondható, hogy a biztosítási összeg kifizetéséből származó jövedelem adómentes, így nem kell feltüntetni őket a bevallásban. Ez kiemelten vonatkozik azokra a kártérítésekre, amelyek konkrét költségek fedezésére szolgálnak. Az életbiztosításoknál (akár megtakarításos, akár kockázati) halál esetén a kifizetés adómentes, a megtakarítások után pedig a kamatjövedelemből származó szabály lép életbe, vagyis, ha a kamatadót és az ehót megfizette helyettünk a biztosító (alapvetően így van), akkor nem kell feltüntetni ezt az adóbevallásban.
Vannak azonban kivételek, ezekről a szolgáltató jövedelemigazolást állít ki. Ebbe a kategóriába esnek:
- A baleset- és betegségbiztosítások, amennyiben ezek jövedelempótló kártérítésnek minősültek. Lényeges, hogy csupán a napi 15 ezer forint feletti kifizetés után kell adózni (és bevallani), mivel ez alatt a magánszemélyek mentesülnek az adófizetéstől.
- Ha a munkaadónk megtakarításos életbiztosítást kötött ránk, amiben mi vagyunk a biztosítottak, és időközben mi leszünk a szerződők a cég helyett, akkor a visszavásárláskor egyéb jövedelmünk keletkezik. Ez után személyi jövedelemadót (szja) és egészségügyi hozzájárulást (ehó) is kell fizetnünk.
A banki megtakarításokat is be kell vallani?
A biztosításhoz hasonlóan a banki megtakarításoknál is előfordulhat, hogy a felvett pénznek az adóbevallásban kell szerepelnie. Itt is érvényes, hogy a kamatjövedelemnél az számít, hogy megfizette a szolgáltató helyettünk a kamatadót és ehót, ha igen, akkor nem kell feltüntetni azt a bevallásban sem. A bankbetéteknél, a lejárt Tartós Befektetési/Betéti Számlánál (TBSZ) érvényesek ezek a szabályok, azonban vannak kivételek:
- A lejárat (5 év) előtt felvett TBSZ-nél viszont más a helyzet: ilyenkor a szolgáltató megküldi nekünk a szükséges igazolást, ez alapján pedig nekünk kell beírni azokat a bevallásunkba.
- A részvényeknél a szolgáltató nem fizeti ki helyettünk az adót és a hozzájárulást, így ezt be kell vallani és a terheket is nekünk kell befizetnünk. Ekkor a 16 százalékos (január óta 15 százalék) kamatadót kell megfizetnünk, de ha az Európai Gazdasági Térségen kívüli ország részvényét adjuk el, akkor ezen felül 14 százalékos ehót is kell fizetnünk, de legfeljebb 450 ezer forint lehet a fizetett hozzájárulás.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A nyugdíjcélú megtakarításoknál (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíj elő-takarékossági számla) a 20 százalékos adójóváíráshoz a bevallásunkban jelezni kell, hogy mekkora befizetésünk keletkezett. Ha ezt elmulasztjuk, akkor nem kapjuk meg a jóváírást.
A lakástakarék pénztáraknál is kapunk állami támogatást, ez azonban nem adó-visszatérítés, így ezt nem kell feltűntetni a bevallásunkban.