Pénzcentrum • 2012. július 19. 12:03
Több mint 18 ezerrel csökkent az alkalmazásban állók száma május végéig az előző év hasonló időszakához képest. Tovább rontja a képet, ha számításba vesszük, ezt az adatot is csak úgy sikerült produkálni, hogy 26 ezerrel nőtt a közmunkások száma. Ezzel szemben azonban a versenyszférában csaknem 30 ezerrel, a közszférában pedig 16 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt. Vagyis nemhogy 1 millióval, de eggyel sem nőtt a munkahelyek száma.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 808 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 29,5 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január-májusban. A költségvetési szférában összesen 737 ezren dolgoztak, ami 10 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ez viszont annak köszönhető, hogy 26 400-zal 72 800 főre nőtt a közfoglalkoztatottak száma. Ez azt jelenti, hogy a közmunkások nélkül 16 400-zal csökkent a közszférában alkalmazásban állók száma az előző év hasonló időszakához képest.
Az öt hónap átlagában 58 ezer fő volt a teljes munkaidőben közmunkában foglalkoztatottak száma, szemben a tavalyi 12 500-zal. Májusban már 83 800 teljes munkaidős közmunkást regisztráltak, s további 21 ezren részmunkaidőben dolgoztak.
Az ugrásszerű növekedésnek az volt az ára, hogy többen, de átlagosan sokkal kevesebbet keresnek a közmunkával, mint egy évvel ezelőtt. A KSH adatai szerint a tavalyi első öt hónapban még bruttó 82 218 forint volt a közmunkások átlagkeresete, amiből gyermekkedvezmény nélkül 63 ezer, gyermekkedvezménnyel (gyermekszámtól függetlenül, mert nem tudták igénybe venni a többgyermekeseknek járó levonást) pedig csaknem 68 ezer forintot vihettek haza.
Az idei évben viszont már csak 73 013 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bruttó átlagjövedelme. Az adójóváírás eltörlése miatt ebből mindössze nettó 47 824 forint marad. Az egygyermekesek ennél 10 ezer forinttal kapnak többet kézhez, de a kettő vagy annál több gyermeket nevelők zsebében is csak 59 ezer forint marad, mivel az adójóváírás eltörlése ellenére nem tudják kihasználni a családi kedvezményt.
A közfoglalkoztatottak romló kereseti helyzete érződik a közszféra átlagkereseti adataiban is, ahol az öt hónap alatt mért átlagos bruttó havi jövedelem 198 ezer forintról 197 ezerre, a nettó pedig 131 ezerről 128 ezerre csökkent. A közfoglalkoztatottak nagy többsége a szociális ellátásban dolgozók között jelenik meg. Ebben az ágazatban 91 ezer forintról 77 ezer forintra csökkent a nettó havi átlagkereset. A közfoglalkoztatottakat a közszféra egyéb területein dolgozókkal összemosó statisztika viszont oda vezet, hogy nem lehet megállapítani, hogyan változik a szociális ellátás egyéb területein dolgozók jövedelmi helyzete.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A versenyszférában 229 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset január-május között, ami 14 ezer forinttal több az egy évvel ezelőttinél. Ez azonban csak ahhoz volt elég, hogy a nettó keresetek átlagosan mindössze havi 5 ezer forinttal, 148 ezer forintra növekedjenek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a kormányzat első két évében elért gazdasági mutatókról szóló közleményében sikertörténetként állítja be, hogy a 2012. március-májusi időszakban immáron 22. alkalommal emelkedett a foglalkoztatottak száma éves összehasonlításban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája a kormányváltás után, 2010 második negyedévétől 2011 végéig 1,2 százalékponttal nőtt - áll az NGM közleményében. Az alkalmazásban állók számának csökkenésével azonban nem foglalkozik a szaktárca.
Pedig az alkalmazásban állók száma sokkal inkább értékelhető adat a munkahelyek számának megítélésekor. Foglalkoztatottnak számít ugyanis mindenki, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. Alkalmazásban állónak viszont az a munkavállaló tekintendő, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.