Pénzcentrum • 2012. június 21. 09:03
Valójában 320 milliárd forintos éves terhet jelent a tranzakciós illeték. Jövőre azért számol a kormány 283 milliárd forintos bevétellel, mert a decemberi befizetés 2014 januárjában folyik be - derül ki Balog Ádám Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatából. A Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgoznak azon, hogy ne legyen elkerülhető a pénzmozgások külföldre menekítésével az adóbefizetés és hangsúlyozta, hogy nem az emberek fogják megfizetni az új sarcot.
280 helyett 320
A költségvetés kitekintő táblázatából derült ki, hogy a kormány 2014-ben 320 milliárd forintos bevétellel számol a pénzügyi tranzakciós illetékből, miután 2013-ban 283 milliárd forintot akar beszedni ezen a címen.
Balog Ádám, az NGM helyettes államtitkára a napilapnak a 2014-es, 37 milliárd forinttal nagyobb összeggel kapcsolatban elmagyarázta, hogy azért növekszik a bevétel, mert a 2013 decemberi bevétel 2014 januárjában folyik be. Ezek szerint a kormány számításai szerint az éves adóteher 320 milliárd forintot tesz ki, nem pedig 280 milliárdot, ahogyan azt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt héten jelezte.
Ez a 320 milliárd forintos összeg már közelebb van a tárcavezető által jelzett maximálisan beszedhető 300-400 milliárd forinthoz. Mindez arra utal, hogy ha a kormány teljesen meg tudja akadályozni, hogy kikerüljék az adót, akkor is csak kevés kedvezményt tud biztosítani.
Nem lesz kikerülhető?
A lap azt is megtudta a helyettes államtitkártól, hogy számos ponton változhatnak még a tranzakciós adó szabályai, miután a tárca folyamatosan egyeztet a Magyar Bankszövetséggel. A helyettes államtitkár elmondta: a képviselők azután szavaznak majd a tranzakciós illetékre vonatkozó javaslatról, ha a kormány és a Bankszövetség minden részletet tisztázott.
A pénzek külföldre irányítását megelőzendő reális, teljesíthető adószabályokat igyekeznek alkotni. Bármikor lehet olyan eljárásjogi rendelkezéseket hozni, amelyek gátat vetnek az adóelkerülésnek - nyilatkozta.
Elmondása szerint több megoldás is lehetséges a vállalati ügyletek megadóztatására. Szóba jöhet például a felső határ bevezetése, miként elképzelhető az is, hogy különféle összegekre különféle adómértékeket szabna, és felvetődött egyes tranzakciók adómentessé tétele is.
Nem az emberek fizetik meg
A közterhet nem a polgároknak kell megfizetniük - hangsúlyozta a tárca helyettes államtitkára. Példával szemléltette, hogy a jövő évtől életbe lépő új adó hogyan érintené a háztartásokat: tegyük fel, hogy a szülők kétszáz-kétszázezer forintot keresnek, s a teljes összeget pénzügyi ügyletekkel - utalással, készpénzfelvétellel, csekkbefizetéssel - költik el. Az egyezrelékes adó havi négyszáz forintot tenne ki. A terhet azonban nem a polgárok fizetik meg, az összeget a szolgáltatók a saját profitjukat mérsékelve róják le - emelte ki.
Lesz felső határ?
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Piaci forrásokból a lap úgy értesült, hogy a Bankszövetség elfogadhatónak tartja az egy ezrelékes kulcsot, de néhány ezer forintos, egy utalásra megszabott felső határt tartana elfogadhatónak.
Az április végén megjelent konvergencia programban még az szerepelt, hogy átutalásonként 30 ezer forint lenne a maximális adóterhelés, két hét alatt azonban átírta eredeti elképzelését a kormány. Matolcsy György május elején azt közölte ugyanis, hogy a kormány elvetette az adó felső határát, mert indoklása szerint "minden korlát torzító volna".
Érdekes adóelméleti kérdéseket vet fel az is, hogy az adók alanyai nem a magánszemélyek, vállalkozások, hanem a bankok, távközlési szolgáltatók lesznek. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az új közterhek közvetlen adók lennének, vagyis az adó nem jelenhetne meg tételesen a telefonszámlákban, illetve a banki költségszámlákon, hanem annyival növekedne mondjuk a szolgáltatás ára. Ha viszont ilyen módon vezetnék be az új adókat, akkor az Európai Unió ismét kifogásokat emelhet a közterhek ellen. Ellenben az is szúrhatja az EU szemét, ha közvetett, forgalmi típusú adót vezetne be a kormány.
Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című adásában kijelentette: semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a szolgáltatók egy az egyben át tudják terhelni a lakosságra az új közterheket, azok ugyanúgy a vállalatokat terhelik, mint a válságadók.
Angyal József szerint hamis a kormány érvelése, amely szerint a javasolt új adók méltányosabbak, mintha a jövedelmeket terhelnék meg, mert így szétterítik a közterheket az adózók között. Az adószétterítés azt jelenti, hogy a jövedelemmel nem rendelkezőknek, a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek is meg kell fizetniük az adót, ez kicsit sem nevezhető méltányosnak - hangsúlyozza az adószakértő.