Pénzcentrum • 2012. március 16. 15:05
Az OECD tagországok között Magyarországon a legkisebb a nemek közti átlagos kereseti különbség, mindössze 6% - jelentette a szervezet hétfőn publikált jelentésében.
Az OECD hétfőn publikált jelentése szerint átlagosan 16% a különbség a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak és nők (medián átlag-) keresete között az OECD tagországaiban. A legkisebb különbség pedig Magyarországon van: 6%, míg a legnagyobb Koreában: 39% (lásd 2. ábra).
Pénteken az Európai Bizottság is közzétett egy hasonló (gender pay gap) adatot, ami azonban azt mutatta, Magyarországon a két nem közötti kereseti különbség 17,6% a férfiak javára, ami egyáltalán nem számít jó eredménynek pl. Lengyelország 2%-ához képest, és az uniós átlagnál (16,4%) is rosszabb valamelyest. Ráadásul a tendencia hazánk esetében romlott is 2009-ről 2010-re. Mindkét szervezet adatai 2010-re vonatkoznak, az eltérés igencsak szembetűnő. Hogy lehet ez? Kinek van igaza?
A megoldás alapvetően módszertani eltérésekben keresendő. Két fontos különbség van. Egyrészt az OECD csak a teljes munkaidősök kereseteit vizsgálta, míg az Európai Uniós statisztika figyelembe vette a részmunkaidősöket is. A másik, még fontosabb eltérés, hogy a két szervezet nem egyforma átlagbért használ. Az OECD által használt a medián átlagbér, míg az Európai Uniós statisztikák az egyszerű számtani átlaggal dolgoznak. A medián átlag jellemzően kevésbé érzékeny a kiugró értékekre, ezért bizonyos esetekben alkalmasabbnak mutatónak találják, mérése ugyanakkor annál nehezebb, minél nagyobb elemszámról van szó.
Az OECD 2009-ig meglévő részletes adataiból kiderült, ha az egyszerű számtani átlag alapján számolt magyarországi átlagbéreket vennénk alapul, akkor a nemek közti fizetési eltérés 15,1%, ami már jóval közelebb áll ahhoz, amit az Eurostat publikált (az OECD statisztikai idősorai alapján számolt medián- és átlagbérre számolt fizetési különbségeket lásd 3. ábrán).
Az OECD idősoros adataiból más is kiolvasható, például az, hogy a mediánbér alapján számolva Magyarországon a nemek közti fizetési egyenlőtlenség számottevően csökkent 2001-ről 2003-ra, ami egybeesik a drasztikus minimálbér-emeléssel és még inkább a közalkalmazotti béremeléssel, ami némileg jobban érinthette a női munkavállalókat, mint a férfiakat. 2001-ben a minimálbér 40 ezer forintra emelkedett az előző évi 25500 forintról, majd 2002-ben 50 ezer forint lett. A közalkalmazotti béreket pedig 2002 szeptemberétől emelték meg 50%-kal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bár hasonló alakot mutat, az átlagkereset alapján a különbségek szűkülése kevésbé látványos, a változás mértéke csekélyebb. Ez arra utal, hogy a 2000-es évek eleji béremelések hatása a felső jövedelmi decilisekbe kevésbé szivárgott "fel".
Az uniós és az OECD statisztika közti eltérés tehát módszertani, ugyanakkor szemléleti is, hiszen a középső jövedelmi decilis (a mediánbér) mindkét nem esetén alacsonyabb bérkategóriát képvisel. Azonban míg a férfiaknál a mediánbér az átlagbér kétharmadát éri el, addig a nőknél a háromnegyedét is meghaladja. Az átlagbér összevetése így inkább kifejezi azt, hogy mekkora az eltérés illetve egyenlőtlenség abban, hogy a nők magasabb bérjövedelmet is el tudjanak érni