Pénzcentrum • 2012. február 21. 14:35
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint interneten nem lehet közzétenni a helyi adósok listáját, azt csak a helyben szokásos módon, például a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján hozhatják nyilvánosságra.
Mint arról korábban a Pénzcentrum.hu beszámolt, januártól közzétehetik az önkormányzatok a helyi adóval, gépjárműadóval tartozó magánszemélyek, vállalkozások egyéb szolgáltatók nevét, címét és az adótartozás összegét. A türelmi idő meglehetősen szűkre szabott: az adó megfizetésének határidejét követő 10. napon már mehetnek is a szégyenfalra a renitensek.
Magánszemélyek esetén már 1000 forintot meghaladó összegű tartozással a szégyenfalra lehet kerülni, más adózóknál 10 ezer forint a limit. A hivatalos indoklás szerint társadalmi szempontból elvárt, hogy minden adózó hozzájáruljon a közös teherviseléshez. Úgy véli, hogy a nyilvánosság ereje a jogkövető magatartást erősíti a helyi közösségek életében.
Bővebben a témáról:Tartozol az adóval? Szégyenfalra tehetnek az önkormányzatok
Péterfalvi Attila az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében felszólította az önkormányzati adóhatóságokat, hogy az adóval tartozó magánszemélyek személyes adatait távolítsák el honlapjukról, és a jövőben is tartózkodjanak az internetes közzétételtől.
A hatóság elnöke arra is felhívta a jegyzők figyelmét, a "szerencsés megoldásnak" azt tartaná, ha a közzétételt megelőzően megfelelő türelmi időt biztosítanának az állampolgároknak arra, hogy tartozásukat - annak esetleges átütemezését is lehetővé téve - rendezhessék.
Balázs Márta jegyző elmondta, a közzététellel a képviselő-testület pénzügyi bizottsági döntésének tett eleget. A gépjárműadó esetében 196 ezer, az építményadót illetően 168 ezer, az iparűzési adót tekintve pedig 164 ezer forint a legmagasabb összegű hátralék.
Péterfalvi Attila a szerint azért kell a helyi adótartozással rendelkező polgárok személyes adatait a honlapokról eltávolítani, mert az internetes közzététel révén a személyes adatok a világ bármelyik pontján elérhetővé válnak, ami túlmutat a jogalkotó szándékán.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A közleményben emlékeztettek arra, hogy több települési jegyző az önkormányzat honlapján a helyi adó- és gépjárműadó-tartozással rendelkező magánszemélyek nevét, címét, az adótartozás összegét adónemek szerinti bontásban közzétette, vagy a közeljövőben közzé kívánja tenni.
Ezzel kapcsolatban utaltak arra: az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-jétől jogalapot teremtett arra, hogy az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó esetében az ezer forintot elérő adótartozással rendelkező magánszemélyek nevét, címét és az adótartozás összegét az esedékességet követő tizedik naptól a helyben szokásos módon közzétehesse. A törvény meghatározza a közzététel feltételeit és az adatok közzétételnek módját.
Péterfalvi Attila álláspontja szerint az önkormányzatok honlapjain történő nyilvánosságra hozatal nem felel meg a törvény előírásának. Az önkormányzati adóhatóság adóztatási tevékenységével összefüggésben elrendelt nyilvánosságra hozatal során ugyanis tekintettel kell lenni arra, hogy a helyi önkormányzat költségvetésébe tartozó adóbevételek a helyi választópolgárok közösségét érintik, így a közzététel - a jogalkotó szándéka szerint is - csak a helyben szokásos módon történhet meg.
A NAIH elnöke szerint a helyben szokásos módnak olyan közzétételi forma tekinthető, amelynek révén elsősorban a helyi választópolgárok közösségének tagjai értesülnek az adatokról; ilyen például a hivatal hirdetőtábláján való megjelentetés.
Péterfalvi Attila szerint az internet nem tartozhat a helyben szokásos módon történő közzététel körébe, hiszen a világhálón közzétett adatok a világ bármely pontján elérhetővé válnak. Az ilyen jellegű nyilvánosságra hozatal pedig értelemszerűen túlmutat azon a célon, amire a jogalkotó szándéka a helyi közösség körében irányult - írta az adatvédelmi hatóság elnöke.