Pénzcentrum • 2011. december 23. 21:08
2012. január 1-jétől a minimálbér összege 93 ezer, a garantált minimálbéré 108 ezer forint - áll a Magyar Közlönyben tegnap megjelent rendeletben. Ezzel együtt napvilágot látott az elvárt béremelés mértékéről szóló rendelet is.
19%-os minimálbér-emelés
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400 forint, napibér alkalmazása esetén 4 280 forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint - olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 850 forint, napibér alkalmazása esetén 4 970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint.
A minimálbér emelésére azért volt szükség, mert jövőre teljesen megszűnik az adójóváírás, és pont ennyit kell emelkednie a minimálbérnek ahhoz, hogy nettó értelemben változatlan maradjon. Idén a minimálbér 78 ezer forint volt.
Havonta fix összegű elvárt béremelés
Szintén a tegnapi Közlönyben megjelent másik rendelet szabályozza az elvárt béremelést. Az alacsony keresetűek bérének megőrzéséről szóló törvény értelmében az a munkáltató, aki az elvárt béremelést nem hajtja végre, eleshet az állami támogatásoktól és nem vehet részt közbeszerzési pályázatokon két évig. Legalább a dolgozók kétharmadánál végre kell hajtani az emelést, akkor a Munkaügyi Felügyelet nem hoz a fentieket eredményező határozatot.
2012-ben az elvárt béremelést bérsávonként fix összegben határozta meg a kormány, amely a lenti táblázatban látható. A 2011-es bérkategória kiszámításához pedig útmutatást adott. Eszerint a 2011-es havi bérek átlagát kell venni. Ha a munkavállaló bére 2011-ben nem változott, akkor a január 1-től december 31-ig terjedő időszakot kell figyelembe venni. Ha viszont év közben volt változás, akkor két eset van. Ha a bér október 31. előtt változott, akkor a változás időpontjától december 31-ig, ha október 31. után változott a bér, akkor csak az október 31-ig terjedő időszakot kell figyelembe venni. Ha pedig a dolgozó október 31-e után lépett be a céghez, akkor a belépéstől év végéig eltelt időt kell számítani. Fontos, hogy a munkabérbe beleszámítanak a bérpótlékok is. Ha év közben változott a munkavállaló havi munkaideje, pl. részmunkaidős lett teljes munkaidősből vagy fordítva, akkor arányosítani kell.
Két módon lehet teljesíteni az elvárt béremelést. Az egyszerűbb talán az, ha a munkáltató az alábbi táblázatban szereplő összeggel egyszerűen megemeli a személyi alapbért. Vagy pedig az összeget megszorozza a személyi alapbér és a rendszeres bér hányadosával, és a kapott összeggel emeli meg a bért. Ez utóbbi azoknál a foglalkoztatóknál és munkaköröknél érdekes, ahol jelentős arányt képviselnek a bérpótlékok, akár műszak, akár túlóra vagy egyéb címen.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A minimálbér-emelés az elvárt béremelésbe beleszámít.
A béren kívüli juttatások beszámíthatóak a béremelésbe, de csak a juttatás 2012-es növekményével, és csak a béremelés 25 százalékáig.
A bérkompenzációról bővebben: Így lehet több a fizetésed jövőre