Pénzcentrum • 2011. november 10. 18:37
Táppénzszerű ellátássá alakul át a jövőben a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék - jelentette be a kormány által tegnap elfogadott koncepciót Giró-Szász András szóvivő. Rövid távon nem várnak nagy bevételt az intézkedéstől, a cél a friss ellátások csökkentése, a foglalkoztatás emelése, valamint hosszabb távon átláthatóbb rendszer kialakítása.
A kormányszóvivő szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, nehezen átlátható és sok esetben pazarló. A régió többi országához képest hazánkban a rokkantnyugdíjasok aránya kétszer magasabb, miközben az Európai Uniós átlaghoz képest a rokkantak foglalkoztatásának mutatói is jelentős lemaradást mutatnak. A kormány célja, hogy akik munkaképesek, azok térjenek is vissza a legális munkaerőpiacra, akik viszont nem tudnak dolgozni, azok számára az állam továbbra is védőhálót biztosít.
A változtatás részleteit Soltész Miklós a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára ismertette. Azok a rokkantnyugdíjasok, akik már a nyugdíjkorhatár betöltötték, azok számára csak annyi változás lesz tapasztalható, hogy nem rokkantnyugdíjat kapnak, hanem rendes nyugdíjat, természetesen csak a név változik, maga az ellátás összege nem.
Azoknak sem kell felülvizsgálatra számítani, akik az irányadó korhatártól 5 évnyire vannak, hiszen az ő ellátásuk szintén megmarad. Főszabályként két csoportot érintenek a felülvizsgálatok, a jelenleg III. rokkantsági kategóriában lévőket (111 ezer ember), valamint a rendszeres szociális járadékban részesülőket (84 ezer ember).
A felülvizsgálat során két fajta döntés születhet, valakit vagy munkára alkalmasnak találnak, vagy nem. Akiket munkára alkalmasnak találnak, azok a jövőben rehabilitációs ellátást kapnak majd, azok pedig, akik a munkaerőpiacon nem tudnak szerepet vállalni, rokkantsági ellátásban részesülnek. A rokkantsági ellátás összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, mellette lehet dolgozni, viszont csak bizonyos határok mellett. Ha a munkából származó bér eléri a minimálbér 18-szorosát év közben, akkor az év végéig a rokkantsági ellátást szüneteltetni kell.
A rehabilitációs ellátást fix összegben, havi 58 ezer forintban határozzák majd meg, amelyből még a járulékok lejönnek. Az ellátás mellett párhuzamosan dolgozni nem lehet.
A kormány a munkaképesek számára munkalehetőséget is kínál, amely több részből áll. A rehabilitációs ellátásban részesülők számára közmunkaprogramokat szervez a kormány. A versenyszférában foglalkoztatott rehabilitációs munkavállalók után nem kell majd munkaadói járulékot fizetni (amelyet egyébként jövőre szolidaritási adóvá keresztelnek át).
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Soltész Miklós azt is elmondta egy kérdésre válaszolva, hogy a céljuk nem az azonnali bevételnövelés, magát a rendszert akarják megváltoztatni. Azt akarják elérni, hogy aki munkaképes, az minél inkább a munkából szerzett jövedelmére támaszkodva biztosítsa megélhetését, még akkor is ha megváltozott munkaképességű. Az államtitkár szerint hosszabb távon lehetnek az új rendszernek előnyei. A statisztikák is azt mutatják, hogy jelentősen visszaestek az új megállapítások.
A Széll Kálmán-tervben még három év alatt több mint 200 milliárd forintos megtakarítást rányzott elő a kormány a rokkantsághoz és az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások átalakításából. Már az idei évben 11, 2012-ben további 88, 2013-ban pedig újabb 117 milliárd forintot kellett volna megspórolni.