Milliós fizetések nyomában: hol keresnek a legjobban Magyarországon?
Pénzcentrum • 2011. szeptember 27. 05:23
A telekommunikációs szektorban éri meg leginkább vezető beosztásban dolgozni, igaz, a vegyiparban, a gyógyszergyártásban és az IT-iparágban sem járnak rosszul a menedzserek. Ugyanakkor -felmérések szerint- a vezetők és beosztottak közötti bérolló közel 40 százalékkal tágult idén 2010-hez képest.
Még mindig jóval magasabb a férfi menedzserek fizetése női társaikénál - derül ki a Fizetések.hu legutóbbi kutatásából. A nemek közötti összehasonlítás a férfiak előnyét mutatja: átlagos havi bruttó 700 ezer forint jövedelmük 33 százalékkal magasabb, mint női vezető társaiké (bruttó 526 ezer forint átlagosan).
Hol kereshetsz 1 milliónál többet?
A szektorok közti összevetés szerint a telekommunikáció területén működő cégek vezetőinek havi jövedelme a legmagasabb: átlagosan bruttó 1 millió 168 ezer forint. Az információs technológiákkal foglalkozó cégek vezetői átlagosan havi bruttó 1 millió 21 ezer forintot keresnek. A dobogó harmadik fokán a vegyipari cégek állnak, de az átlag már nem éri el az 1 millió forintot: bruttó 941 ezer forint itt az átlagjövedelem.
A gyógyszeripari cégek éppen hogy lecsúsztak a képzeletbeli dobogóról: a cégvezetők átlagbére ebben a szektorban bruttó 934 ezer forint. Az elektrotechnikai iparban átlagosan bruttó 781 ezer forint, ingatlanokkal foglalkozó cégeknél 774 ezer forint, az autóiparban bruttó 759 ezer forint az átlagos jövedelme a cégek vezetőinek.
Bár a felmérésben nem szerepel, érdekességként megjegyezzük, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja a Fidesz javaslatát, 2012 szeptemberétől az parlamenti képviselők is a jól kereső menedzserek közé tartoznak majd. A javaslat szerint a honatyák bruttó 750 ezer forintot kapnának havonta, igaz, ezen felül más pénzbeli juttatásra nem lennének jogosultak.
Bővebben: 750 ezres bruttó a képviselőknek: így nőne a fizetésük
A nagykereskedelemi tevékenységet folytató cégek első emberei átlagosan bruttó 725 ezer forintot, a szállítmányozás, logisztika területén 704 ezer forintot keresnek. A mezőgazdaságban 703 ezer forint a cégvezetők átlagjövedelme, a gépiparban 700 ezer forint.
A kultúrával foglalkozó vállalkozások vezetői átlagosan 414 ezer forintot, az önkormányzati szervek vezetői 375 ezer forintot keresnek, a nonprofit és civil szervezetek első emberei bruttó 349 ezer forintot, a szociális ellátásban vezető tisztséget betöltők átlagosan 313 ezer forintot. Az oktatási intézmények első számú vezetői átlagosan bruttó 291 ezer forintért igazgatják az intézményeket.
A bérfelmérés jelentős különbséget jelez a cégtulajdon szerinti összehasonlításban: a külföldi magántulajdonban lévő cégek első számú vezetői átlagosan bruttó 838 ezer forintot keresnek havonta, míg a belföldi magántulajdonban lévő vállalkozások vezetői 491 ezer forintot, az állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalkozások élén dolgozók pedig bruttó 441 ezer forintot.
Nyílik a bérolló
Bár az alacsonyabb keresetűek esetében a cégek magasabb emeléssel igyekeztek kompenzálni a személyi jövedelemadó (szja) változás miatti bércsökkenést, a vezetők és beosztottak közötti bérolló mégis közel 40 százalékkal tágult idén 2010-hez képest - derül ki a Hay Group tanácsadó cég legfrissebb felméréséből.
A vizsgálat eredményei szerint bruttó értelemben nem változott jelentősen a tavalyi évhez képest a vezetők és a beosztottak közötti fizetési különbség: egy magas szintű vezető 6,2-szer keres többet például egy titkárnő munkakörben dolgozónál.
Ezzel az értékkel Magyarország regionális összevetésben nagyjából átlagos szinten teljesít; a bérolló valamivel nagyobb, mint a leginkább referenciának számító Csehországban és Szlovákiában (utóbbiban 5,4-szer, előbbiben 5,6-szer keresnek többet a vezetők a beosztottaknál).
A felmérésből kiderül, hogy a visegrádi országok közül Lengyelországban a legszélesebb a bérolló, ott a menedzserek 8,5-szer többet keresnek a beosztottaknál.
Ha a számokba belekalkuláljuk az idei szja-módosítás hatásait is, a különbség tovább nő - hívja fel a figyelmet a Hay Group. Míg 2010-ben a különböző adókulcs csökkentette a bérek különbségét, idén közel 40 százalékkal tágult az olló, így a nettó bérek tekintetében egy vezető az alacsonyabb szintű munkavállalók fizetésének hétszeresét viheti haza.
Az idei béremelések során a vállalatok bár megpróbálták kompenzálni az adóváltozás hatásait - csaknem 1 százalékkal nagyobb béremelést adtak az alacsonyabb munkakörökben dolgozóknak, mint a felsővezetőknek - a "bérolló" szétnyílását azonban így sem tudták megakadályozni. Míg egy hétköznapi beosztott nettó bére a nagyobb emelés ellenére 0,8 százalékkal csökkent, egy vezetőé 37 százalékkal nőtt.
Címkék: