Pénzcentrum • 2011. szeptember 20. 20:32
A kormány 92 ezer forintos minimálbérre valamint 108 000 forintos garantált minimálbérre tesz majd ajánlást, a versenyszférában 5 százalékos béremelést ajánl, továbbá a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítené - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium mai közleményében, amely az egykulcsos szja megteremtésének lépéseiről szól. Mindennek költségvetési bevételi fedezetét az jelentené, hogy a 202 ezer forint felett keresők átmeneti hozzájárulást fizetnének. Jócskán átalakul az egykulcsos adórendszer.
"Torzító elemek"
"A kormány elkötelezetten támogatja a munkaközpontú gazdaság felé vivő adórendszer létrejöttét. Ennek megfelelően a lehető legnagyobb mértékben megtisztítja az adórendszert a torzító elemektől. Vagyis egyidejűleg kivezetésre kerül az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézménye. A kormány, ahhoz, hogy az adórendszer átalakításának hátrányos hatásait semlegesítse minden lehetséges intézkedést meg fog hozni." - olvasható az NGM közleményében.
92 ezer forint lesz a minimálbér
"Első lépésben bérpolitikai eszközeit felhasználva javaslatot fog tenni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnál (NGTT) a minimálbér 92 000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108 000 forintra történő emelésére."
Mint azt a Pénzcentrum.hu korábbi számításai igazolták, az adórendszer jövő évi változásai (adójóváírás kivezetése, járulékemelés) után a minimálbért a jelenlegi 78 ezer forintról 93 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy a nettó jövedelem ne változzon. A kormány által javasolt 92 ezer forint 18%-os emelést jelent.
Elemzésünk a témában: Milliók fizetése csökkenhet jövőre - Jön a 93 ezres minimálbér?
A közszféra tovább kapja a kompenzációt
"Továbbá fenntartja költségvetési szférában jelenleg is működő kompenzációs rendszert, amely eredményeként 2012-ben sem csökkenhet senkinek a havi nettó jövedelme."
A közszférában az idei adóváltozások kompenzálására havonta átlagosan 5300 forint kompenzációt kaptak januártól júliusig a közalkalmazottak a KSH adatai szerint. Ha ez az összeg marad, kétséges lehet, hogy jövőre elegendőnek bizonyul-e, hogy a nettó bér ne csökkenjen.
5% béremelés elég, a többit az állam adja
"Emellett a versenyszférára vonatkozóan 5%-os béremelési ajánlást tesz."
Mint ismert, az alacsony keresetűek jövedelmének kompenzációjáról szóló törvény szerint a kormány rendeletben határozza meg az elvárt béremelés szintjét, amely hivatott kompenzálni az adóváltozások hatásait a bruttó 300 ezer forint felett keresőknél. A munkaügyi ellenőrzés a béremelés megtörténtére is kiterjedhet, és a cég kieshet a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból, ha ezt elmulasztja. A most bejelentett 5% tehát egy ilyen lépés, az ajánlás korábban az OÉT tripartit megállapodásai keretében született meg.
Az 5%-os béremelés azonban biztos, hogy kevés ahhoz, hogy az adózó ne járjon jövőre rosszul.
"Ennek megfelelően az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből. Ezért az állam az NGTT ülésén javasolni fogja, hogy a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részét a munkáltatónak részben visszatérítse."
"A kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseket követően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövidtávon nettó keresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt. Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat a munkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmel rendelkeznek, és nem kapnak "jövedelemkiegészítést" a fekete- és szürkegazdaságból. Az érintett munkavállalóknak a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé kell igazolniuk a pozícióromlást, valamint nyilatkozni arról, hogy nincsen egyéb, be nem vallott, vagy nem megfelelően bevallott jövedelmük. Ezt követően a NAV juttatja számukra a kompenzációt. A kompenzáció végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek."
Finanszírozási oldal: az átlagbér felettiek
"Természetesen a fenti kompenzációs rendszer működéséhez a kormánynak a bevételi erőforrásokat is biztosítania kell, melyet a kormány a személyi jövedelemadó rendszerén belül kíván megtenni. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelem kiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak. Az intézkedés csak az értékhatárt meghaladó részt érinti."
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A kicsivel minimálbér felett keresők számára az 5%-os bérajánlás értelmezhetetlen, mert azzal nem érnék el az új minimálbér szintjét. Ezért ott óriási bértorlódás várható, a foglalkoztatási költségek jelentős, akár 20 százalék feletti emelésének igényével. Mindez a konjunktúra látványos lanyhulása mellett további ellenösztönzőt jelent a foglalkoztatásra nézve.
A "béremelés állami segítséggel", illetve a "rosszul jártál az egykulcsossal, kapsz még egy kis pénzt" programokat értelmezni is nehéz, de az biztos, hogy bonyolultak, tovább növeli a lehetséges méltánytalan szituációk számát - és természetesen innentől nem is beszélhetünk egykulcsos adóról.
Ennek már csak egy nyíltabb beismerése, hogy a kormány meglehetősen alacsony jövedelemszintnél, kicsivel az átlagbér alatt gyakorlatilag visszahoz egy újabb adókulcsot.
Összegezve: Magyarországnak sikerült megcsinálni azt az egykulcsos adót, amelyik nem egykulcsos, egyszerű helyett egyre inkább bonyolult, fehérítés helyett szürkít, a foglalkoztatottsági helyzetet pedig ahelyett hogy javítaná, inkább rontja. Ez is egyfajta teljesítmény.
A pénteken bejelentett változások érintették nem csak az szja-t, de a társadalombiztosítási járulékokat is: emelkedik az egészségbiztosítási járulék. Ennek nettó bért csökkentő hatása viszont nem biztos, hogy a kompenzáció körébe fog tartozni:
"A kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1% ponttal történő megemelését. Azt a kérdést, hogy ezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miatt kompenzációba - és ha igen, milyen mértékben - a kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egyeztetésein kívánja megvitatni."
Az első reakciók
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kedden az MTI kérdésére rámutatott: a nyilvánosságra hozott adatok szerint az NGM a minimálbérnél 18 százalékos, a garantált bérminimumnál 15 százalékos emelésre tesz javaslatot a versenyszféra általános 5 százalékos béremelése mellett, miközben a gazdaság jövőre maximum 1,5 százalékkal nő.
Ezt a bérterhet a versenyszféra csak akkor tudja vállalni, ha állami kompenzációt kap - jelentette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette azt is, hogy egyértelmű és világos kompenzációs rendszerre van szükség.
Dávid Ferenc szerint azonnal tárgyalni kell az érdekeltek, azaz a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban, hiszen a kormány által javasolt bérteher vállalhatatlan a munkaadók számára.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek azt mondta: a bérek nettó nominális értékének megőrzéséhez - vagyis összegezve a szuperbruttó és az adójóváírás kivezetésének, valamint a munkavállalói járulék emelésének hatásait - számításaik szerint a minimálbért 92.520, a garantált bérminimumot pedig az NGM által is javasolt 108.000 forint közelébe kellene felemelni 2012-ben.
Az MSZOSZ elnöke szerint a versenyszférára vonatkozó 5 százalékos béremelés elfogadható, hiszen 4 százalék körül infláció mellett ez reálbér-növekedést eredményez a munkavállalók számára. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a nem kötelező bérelemeknél hogyan kompenzálják azokat, akiknek az adójóváírás kivezetése keresetcsökkenést okoz.
Pataky Péter váratlan lépésnek nevezte, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik nettó keresetcsökkenést szenvednek el, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé kell igazolniuk a pozícióromlást. Kifejtette: az eddigiek alapján - említette a "bérkommandó" intézményét - arra lehetett számítani, hogy a munkáltatóra hárul ez a bizonyítási teher. Hozzáfűzte: ez az eljárás sok kérdést felvet, ezért várják a további részleteket.
A havi bruttó 202 ezer forint felett kereső munkavállalók által fizetendő átmeneti hozzájárulás kapcsán a szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az eddig ismert részletek alapján úgy tűnik, hogy az igazságosság felé mozdul el a rendszer, és ez "csendes beismerése annak, hogy mégis szükség van a kétkulcsos adórendszerre". Hozzáfűzte: még itt is további részletek szükségesek, egyelőre csak annyit tudni, hogy az "eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű" lesz ez a hozzájárulás. Kérdéses, hogy hogyan történik ez a kompenzáció, mennyi lesz, illetve sávos lesz-e, vagyis, a bruttó kereset növekedésével emelkedik-e - sorolta a nyitott kérdéseket. Elmondta, hogy számításaik szerint ennek nem a 202.000, hanem a 210.000 forint felett keresőkre kellene vonatkoznia.
Pataky Péter hangsúlyozta: összességében "rendben van", hogy valahogyan kompenzálják az adójóváírás kivezetését, de ennek technikája a keddi bejelentés alapján bizonytalan, a részletekről mielőbb tárgyalni kell az érdekeltekkel.