Pénzcentrum • 2011. július 3. 14:02
Két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 228 334 forint volt 2010-ben havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 70 862 forint - jelentette a KSH. Az így kimutatott létminimum nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. A hivatal becslései szerint a lakosság 37 százaléka ezen számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt.
A létminimumértékek meghatározásának 2010. évi, 1741 háztartást felölelő állománya 519 ezer háztartást, ezekben 1 millió 193 ezer személyt, havi átlagban 75 milliárd 828 millió forint fogyasztási kiadást reprezentál. Mindezek alapján az egy hónapra vonatkozó átlagos létminimumérték háztartásonként 146 ezer forint volt.
A háztartások, amelyek adatai ezeket az átlagos létminimumértékeket adják, a társadalom e szinten élő háztartásainak összességét képviselik. Közülük 985 aktív, 688 nyugdíjas és 68 egyéb inaktív háztartás, más metszetben tekintve 538 egyedülálló személy, 710 több személyből álló, gyermek nélküli háztartás, 282 egy-, 163 két- és 48 három- vagy annál többgyermekes háztartás. Közös bennük az élelmiszer-fogyasztási kiadásuknak a normatíva értékösszegéhez hasonló nagysága.
E háztartások személyes kiadásaik 31,3 százalékát költik élelmiszerre, s csaknem ugyanennyit fordítanak lakásfenntartási kiadásokra, mely utóbbinak több mint felét a háztartási energia vásárlásáa emészti fel. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik csaknem 8 százalékát a közlekedésre fordított összegek teszik ki, egészségügyre, testápolásra 7,3 százalékot költenek, míg telefonálásra 5,6 százalékot. Ruházkodásra 3,6 százalék jut, oktatásra, művelődésre pedig 4,4 százalék. Tartós javak vásárlására átlagosan 1,4 százalékot fordítanak az összes személyes kiadásokból.
Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban
A háztartásonként átlagosan 146 ezer forint nem lehet egyaránt érvényes egy kis és egy nagy létszámú háztartásra, de ugyanúgy a fejenkénti 63 600 forintos átlagérték sem. A számítás lényege, hogy a háztartás első felnőtt személye egy, a háztartás többi személye viszont egynél kisebb fogyasztási egységet képvisel, hiszen a háztartásnak számos olyan kiadása van, ami nem függ a háztartástagok számától, vagy ha van is összefüggés, az nem lineáris.
Fogyasztási szükségletének megfelelően az aktív korúnál valamivel kisebb egységet képvisel a kisgyermek és az idős személy. Mindezek alapján a háztartás nagysága - a fogyasztás szemszögéből - jellemezhető a fogyasztási egységek számával.
Az 1741 háztartásból álló sokaság - a létminimum-számítás háztartásállománya - 963 ezer fogyasztási egységet képviselt, ennek az adatnak és a háztartások előbb idézett havi 75 milliárd 828 millió forintos kiadási összegének egybevetéséből következően hányadosként adódott az átlagos érték. 2010-ben a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 78 736 forint volt.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ahogy a fenti táblázatból is látható, a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 78 736 = 228 334 forintnak felelt meg. Ebben a háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 57 084 forint volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2010-ben a 64 ezer forintos átlag körül, a 48 ezer és 79 ezer forint közötti sávban szóródtak. Az 1-2 személyes háztartások egy főre jutó értékei az átlagosnál nagyobbak, míg a többszemélyesekre kisebb értékek jellemzőek.
Ez természetesen abból következik, hogy az utóbbiak esetében a rugalmatlan kiadások több személyre oszlanak meg, továbbá, hogy a kisgyermekek fogyasztása - globális összegét tekintve - a felnőttekénél kevesebb.
Jelentésében a KSH is kiemeli, hogy az így kimutatott létminimum, amely a fogyasztáson alapul és abszolút küszöbnek felel meg, nem az egyetlen - és a gyakorlatban nem is a leginkább használt - küszöbérték, tekintettel arra, hogy ez nem jelent feltétlenül szegénységet, hanem egy olyan jövedelmet, amely lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is. Becslések szerint a lakosság 37 százaléka ezen számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben.