Pénzcentrum • 2011. július 2. 07:22
Ámítás maradna a 16 százalékos szja-kulcs Magyarországon, ha megvalósulna a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által javasolt nyugdíjkoncepció. Valójában jövőre több mint 20 százalék lenne a személyi jövedelemadó mértéke, akárcsak az idén. Ráadásul emelkedne az egészségbiztosítási járulékteher.
A Pénzcentrum.hu által június 29-én ismertetett javaslat szerint az állami nyugdíjrendszerben bevezetnék az egyéni számlákat. A jövőben a munkavállaló fizetné az öregségi nyugdíjra, valamint az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrészt, amelyek elkülönülnének egymástól.
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár április közepén az Európai Uniónak elküldött legfrissebb konvergencia program után az MR1-Kossuth Rádiónak a következőket nyilatkozta: a kormány a nyár folyamán döntést hoz az egyéni nyugdíjszámláról. 2012-től ráállunk az egyéni számlás rendszerre, amelyben az állami nyugdíjrendszerben részt vevők követni tudják befizetéseiket, és viszonylag biztosan ki is tudják számolni, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk.
Miként nézne ez ki a gyakorlatban?
A Pénzcentrum.hu birtokába került előterjesztés szerint újraszámolnák az egyéni és a munkáltatói járulék nagyságát. Az öregségi nyugdíjra befizetett egyéni járulék körülbelül 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10 százalékkal.
A fő csapásirány szerint ezt úgy valósítanák meg, hogy a munkáltató által ma lerótt járulék egy részét áttennék a munkavállaló bérébe, vagyis "felbruttósítanák" a járulékkal a jövedelmet. Az árvaellátásra, illetve az ideiglenes özvegyi ellátásra jogosító járulékrész nagysága egyelőre még nem ismert.
ITT A LÉNYEG! NÉZD MEG A KORÁBBI CIKKÜNKET! Állami nyugdíjpara: jön a szuperbruttó szuperbruttója
Hogyan jön ki a 20 százalék körüli egyéni nyugdíjjárulék?
A nyugdíjkoncepció fényében a szuperbruttósítás tervbe vett felezése úgy valósulna meg 2012-ben, hogy a 27 százalékos munkáltatói járulék felét beépítenék a dolgozók bruttó bérébe, miközben a munkáltató összköltsége nem változna - magyarázza kérdésünkre Angyal József okleveles adószakértő.
Vagyis aki most 100 000 forintot keres, annak a bruttó bére jövőre 113 500 forintra emelkedne. Ez valójában azt jelenti, hogy a munkáltató által fizetett nyugdíj-hozzájárulás felét, 13 500 forintot a munkavállalóhoz csoportosítanának át a 100 000 forintos bruttó bérből eddig levont 10 000 forint egyéni nyugdíjjárulék mellé.
Ez összességében azt jelenti, hogy a magánszemély 113 500 forintos bruttó jövedelméből 10 000+13 500=23 500 forint egyéni nyugdíjjárulékot vonnának le. Ez a 113 500 forintos bruttó jövedelemre vetítve 20,7 százalékot jelent, ami megfelel a szaktárca által említett körülbelül 20 százalékos egyéni nyugdíjjáruléknak.
További bérbruttósítás: 16 százalék helyett 20,6 százalékos szja-kulcs
Az Országgyűlés törvényben rögzítette, hogy jövőre - a jelenlegi 27 helyett - 13,5 százalékkal szuperbruttósítani kell a bruttó béreket. Tehát az említett példánál maradva a 113 500 forint egyéni nyugdíjjárulékkal felbruttósított bruttó bért még 13,5 százalékkal meg kell szorozni. Tehát a 100 000 forintos bruttó bér helyett a "szuperbruttósított szuperbruttósítás" miatt 128 823 forint után kellene a személyi jövedelemadót megfizetni. Ez azt jelentené, hogy a bruttó jövedelemre vetített szja-kulcs valójában nem 16, hanem 20,6 százalékos lenne.
Így jövőre is az ez évi szinten maradna az adóterhelés. A szuperbruttósítás miatt ugyanis az idén sem igaz, hogy 16 százalékos az adókulcs. A bruttó jövedelemre vetített valódi adóterhelés 20,3 százalékos - fűzte hozzá az adószakértő.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egészségbiztosítási járulékteher is emelkedne
A bérek valódi bruttósítása a szja-teher növelésén túl a járulékok emelkedését is maga után vonná. Az összességében 7,5 százalékos egészségbiztosítási, illetve munkaerő-piaci járulékot ugyanis már nem 100 000 forint, hanem a 113 500 forintos bruttósított jövedelem után kellene megfizetni. Ez ekkora jövedelemnél több mint 1000 forintos pluszkiadást jelentene.
A kvázi béremelés elősegítené az adójóváírás kivezetését
Kis lépést tenne a kormány az adójóváírás kivezetése felé, ha "hivatalból" 13,5 százalékkal emelkednének a bérek. Ezáltal ugyanis sokan automatikusan átlépnék a jogosultsági határt. Ez azt jelentené, hogy aki idén kicsivel kevesebb, mint 160 000 forintot keres, az 2012-ben már nem lenne jogosult a maximális összegű adójóváírásra - tette hozzá Angyal József.Idén még bruttó 180 ezer forintos jövedelemig jár teljes egészében a jóváírás.
Milyen irányt vehet a nyugdíjrendszer átalakítása?
Már a mostani rendszer szerint megállapított, becsült nyugdíjak is elmaradnak jócskán attól az értéktől, amit az emberek elvárnak. Általában azt lehet mondani, hogy az utolsó jövedelmünk 75 százalékát szeretnénk a nyugdíjban viszontlátni, azonban ez az arány már a jelenleg hatályos szabályok mellett is rövid időn belül 55 százalékra csökkenne. Az új szisztéma szerint viszont előfordulhat az a helyzet is, hogy az
utolsó bérünk 40-45 százalékát kapjuk csak kézhez, ha a "kötelező
korhatár" környékén akarunk nyugdíjba menni - írja cikkében Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője (KATTINTS!).
Az előterjesztő hallgat
Egyelőre hiába várja a közvélemény, hogy a Pénzcentrum.hu által ismertetett koncepcióval kapcsolatban megszólalnak a kormányzat képviselői. Az előterjesztés ugyanis a kommunikációs stratégiát is vázolja. Eszerint nem volt cél, hogy előzetesen tájékoztassák a közvéleményt az elképzelésekről, ugyanis a dokumentum leszögezi: követő, és nem kezdeményező kommunikációt kell folytatni. A kormányülést követő sajtótájékoztatón kívánták a stratégiát ismertetni, az előterjesztés szerint a szaktárca előzetesen sem közlemény, sem sajtótájékoztató formájában nem szólalhat meg.
Jó hír lehet az érdekképviseleteknek, hogy a javaslat tartalmaz egy mondatot, mely szerint "az előterjesztést az Országos Érdekegyeztető Tanács, illetve annak szakbizottságai, és az Idősügyi Tanács tárgyalja meg".