Pénzcentrum • 2011. június 20. 15:32
Rendeletben állapíthatja meg a kormány, hogy 2012-2013-ban mennyivel kell emelniük a cégeknek a béreket ahhoz, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen - erről szól a Rogán Antal fideszes képviselő nevével fémjelzett törvénymódosítási javaslat, amelyet tegnap nyújtott be az Országgyűlésnek, és a gazdasági bizottság sebtében általános vitára is bocsájtotta.
A munkaügyi ellenőrök a jövőben azt is vizsgálják, hogy a munkáltató a kormány által meghatározott mértékben felemeli-e a bruttó 300 ezer forint alatti munkabéreket. Ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy legalább a dolgozók kétharmadánál végrehajtotta az előírást, komoly szankcióra számíthat.
Az a munkáltató, amely a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének meg őrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. Ráadásul az érintett munkáltatót még meg is szégyenítik: két évre felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára.
Idén legalább négy százalékos bruttó béremelés kellett ahhoz, hogy ne csökkenjenek a nettó keresetek. Az ugyancsak 4 százalékos infláció miatt azonban az alacsonyabb jövedelmek kevesebbet érnek, mint tavaly - derül ki a munkavállalói érdekképviseletek szakértői számításaiból. Havi 300 ezer forintos bruttó jövedelemig a tavalyinál több adót kell fizetni.
KATTINTS! 300 ezer bruttó alatt te is bebuktad az adórendszert!
Az 5 főnél nagyobb vállalkozásoknál foglalkoztatott, összesen 1 millió 800 ezer versenyszférában dolgozó 80 százalékának a bruttó jövedelme nem éri el a havi 300 ezer forintot. A rendszerváltozás óta nem volt példa arra, hogy nemcsak a reálértékét veszíti el a fizetés, de a munkavállalók túlnyomó része összegszerűen is kevesebb pénzt kapjon kézhez - hangsúlyozta korábban a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke.
A könnyűiparban, illetve a szociális területen dolgozók bérei szinte egyáltalán nem emelkedtek. Emellett a többségében kormánypárti vezetésű önkormányzatok által működtetett gazdasági társaságok nagy részénél sem nőttek egyelőre a keresetek. A kormánynak tehát a saját háza táján kellene először söprögetnie - vélte a szakszervezeti vezető.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A munkáltatók nem értenek egyet a tervezett módosítással - szögezte le a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Egyrészt komoly filozófiai probléma, hogy ahol valaki nem tulajdonos vagy munkáltató, ott ne rendelkezzen a bérekről. Márpedig az állam egyik formában sem kapcsolódik a magánkézben lévő vállalkozásokhoz.
Másrészt a munkabér nem kompenzációs kategória, amely valamilyen hátrány ellensúlyozására szolgál. A munkabér teljesítményhez kötött, ösztönöz, elismer és differenciál. "Kérdezem, hogyan tudja majd a legjobb dolgozói munkáját elismerni a vállalkozás, ha az alacsonyabban kvalifikált, kevésbé húzó munkavállalóinak béreit kell kényszerből emelnie?" - hangsúlyozta a főtitkár. Filozófiai tévedés, hogy a bért szociális juttatásként kezeli a kormány.
A tervezett rendelkezés nem serkenti az új munkahelyek létesítését, s nehéz helyzetbe hozhatja az élőmunkaigényes ágazatokat - például kereskedelem, vendéglátóipar, könnyűipar, mezőgazdaság -, amelyek már most is gondokkal küszködnek. Dávid Ferenc kifejezetten rossz lépésnek tartja, hogy nyilvánosan megbélyegezzék azokat a munkáltatókat, amelyek nem tudják teljesíteni az előírt béremelést.