Orosz Márton • 2011. június 9. 04:47
A Kormány június elején fogadta el a Semmelweis Tervet, mely a forrásteremtés lehetséges eszközei között említi meg az új, népegészségügyi termékdíj bevezetését. A köznyelvben hamburgeradóként elterjedt új adónem az ismerten, illetve bizonyítottan egészségkárosodást okozó élvezeti táplálkozási cikkek vonatkozásában kerülhet bevezetésre. A dokumentum szerint e bevételek elsősorban a megelőzés és egészségfejlesztés területére kerülhetnek. A szakmai anyag azzal számol, hogy a népegészségügyi termékdíj, közismertebb nevén hamburgeradó bevezetése 2012 első félévében indulhat el.
Ebből fizetnék az orvosok bérét?
Alternatív forrásokat kell az egészségügyi humánerőforrás-krízis kezelésére fordítani. Ilyen alternatív forrást teremt a népegészségügyi termékdíj bevezetése - fogalmaz egy másik helyen az anyag. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy részben a hamburgeradóból valósulhat meg az orvosi bérek rendezése.
A munkaanyag szerint a termékdíjat úgynevezett egyfázisú forgalmi adóként a gyártósorról lekerülő termékekre és az országba bekerülőkre vetnék ki, mértéke termékenként, azok só- és cukortartalmának mértékétől változna. Például az energiaitalok egy literére 200 forint lenne a népegészségügyi termékdíj.
Rákos betegeken nyerészkedtek a magyar orvosok: milliókat kaszáltak - KATTINTS!
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a minap az MTI-nek adott interjújában elmondta: a termékdíjjal már a jövő évi költségvetés tervezésekor számolnak. Hozzátette: "ez az adópolitika által meghatározott dolog, de nagy valószínűséggel sikerül bevezetni". A fő szempont, hogy az új adónem egyszerű és transzparens legyen, amely kevés adminisztratív költséggel jár. Arról még nincs döntés, hogy pontosan mely termékekre vonatkozik majd, de Szócska Miklós szerint a "népegészségügyileg nem preferált termékeket kell bevonni ebbe a körbe".
Akkor mire fogják kivetni?
Konkrétumokat azonban még mindig nem tudunk. Egyes korábbi nyilatkozatok alapján csak sejteni lehet, hogy mely élelmiszerekre vetnék ki az új terhet: szóba kerültek a cukrozott üdítők, az energiaitalok, chipsek, édességek és gyorséttermi ételek. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke egy évvel ezelőtt javasolta az államtitkárságnak a hamburgeradó bevezetését, akkor kiszerelési egységenként 10 forintos "hozzájárulásról" beszélt.
A Hírszerző c. hírportál értesülései szerint az adót a termékek só-, illetve cukortartalma alapján vetnék ki. Így drágulhat például a levespor és a ropi, a gyorséttermi ételek azonban - a tervek szerint - nem tartoznak a jogszabály hatálya alá. Az új adó részletein a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közös munkacsoportja foglalkozik és hamarosan megismerhetjük a részleteket is.
Korábban a Pénzcentrum.hu élelmiszergyártóktól úgy értesült, szinte kizárt, hogy az új adót -vagy annak nagyobb részét- ne hárítsák át a fogyasztókra. Az élelmiszer-alapanyagok és a gyártási folyamatok drágulása miatt akár cégek kivonulásával, gyárak bezárásával is járhat a pluszteher.
Tavasszal Feiner Péter, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, nem az élelmiszereket kellene tovább adóztatni, hanem a feketepiacról beáramló termékeknek kellene gátat szabni. Ugyanakkor - tapasztalataik szerint- az elmúlt évtizedekben látványosan nőtt a magyar fogyasztók igénye a friss élelmiszerek, zöldségek, tejtermékek iránt, így a különadó helyett a tudatos élelmiszerfogyasztás további népszerűsítésére helyeznék a hangsúlyt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A gyártók alapból elutasítják: a szegényeket sújtaná?
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) alapjaiban elhibázottnak és a magyar gazdaság érdekeivel ellentétesnek tartja a népegészségügyi termékdíj- azaz az élelmiszeripari különadó - bevezetésének koncepcióját. Mint közleményükben írják, a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt. Éppen ezért és a vállalkozások terheinek indokolatlan növelése elkerülésének érdekében a vonatkozó törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat elkészítése elengedhetetlen.
A Trend Budapest Piackutató cég közelmúltban végzett reprezentatív fogyasztói kutatása szerint a magyar fogyasztók hetven százaléka elutasítja az élelmiszereket sújtó különadó tervét. Ráadásul a lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem egészségtelen életmódját és a bőséges házi kosztot.
Az ÉFOSZ emlékeztet, hogy Magyarországon az élelmiszerárak szintje jelenleg is magasabb a régió országainak árszintjénél. Az élelmiszereket sújtó 25 százalékos általános forgalmi adó pedig az uniós tagállamokban alkalmazható maximális érték, holott számos országban 0 vagy 5 százalékos adókulcsot alkalmaznak az élelmiszerek esetében. Egy esetleges különadó miatti áremelés így különösen hátrányosan érintené az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat.
Nem mindegy, mire költik - nem mindegy, hogyan
A hamburgeradó bevezetésén gondolkodó döntéshozóknak el kell dönteniük, hogy milyen cél érdekében rónának plusz terhet az egészségtelen élelmiszereket fogyasztókra - nyilatkozta lapunknak Csiki Gergely, a Portfolio.hu szakértője. Az elemző szerint az egyik lehetséges felhasználása a bevételeknek a plusz forrás előteremtése a szűkös forrásokkal rendelkező egészségügyi rendszer számára. A másik opció, hogy az egészségtelen életmódot "büntetik", azaz a kormány megpróbálja megváltoztatni a fogyasztási szemléletet.
Csiki Gergely szerint ez utóbbihoz azonban önmagában a hamburgeradó nem elegendő, hiszen nem biztos, hogy az új teher "elrettentené" a fogyasztókat az egészségtelen ételektől. Így tehát a hamburgeradó kivetésének hatékonysága megkérdőjelezhető, ha nem társulnak hozzá további, egészséges magatartást ösztönző lépések.
A szakértő a Pénzcentrum.hu kérdésére elmondta: minden bizonnyal a következő hetekben világossá válnak majd a hamburgeradó részletei, hiszen készül a jövő évi költségvetés, amelyben - a kormány szándéka szerint- már helyet kap az új adónem is.