Pénzcentrum • 2011. május 24. 09:15
Szerdán postázza a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Alkotmánybíróságnak (Ab) a magánszemélyek 98 százalékos különadójáról szóló törvényre vonatkozó kifogásait - tudta meg a Pénzcentrum.hu Galló Istvánnétól, az érdekképviselet elnökétől.
Sérül a közalkalmazottak tulajdonjoghoz való joga azáltal, hogy a törvény alapján őket megillető végkielégítéseket, szabadságmegváltás és felmentés címén kapott összegek egy részét elveszi tőlük az állam - szögezte le érdeklődésünkre az elnök asszony. A különadóról szóló törvény megszégyeníti azokat az embereket, akik évtizedeket húztak le a köz szolgálatában, és pár évvel a nyugdíjazásuk előtt elbocsátották őket. Galló Istvánné példaként említett egy 58 éves igazgató-helyettest, aki 36 évig tanított, majd az iskolája bezárása miatt megszűnt a munkahelye. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint őt jogosan megillető illetményéből 1,3 millió forintot be kell fizetnie az államnak.
Kifogásolják a pedagógusok , hogy az újonnan elfogadott különadó-törvény is visszamenőlegesen adóztatja a közszférában dolgozókat. Szüdi János, a PSZ szakértője
Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője korábban kérdésünkre megerősítette, hogy a testület a május 6-án hozott határozatában utalt arra, érkeztek olyan beadványok is, amelyek a különadó nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezték. Az indítványozók azt kérték, a taláros testület vizsgálja meg, hogy a 98 százalékos adómérték az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv első Kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkébe ütközik-e. Az Alkotmánybíróság ezeket az indítványokat elkülönítette, és a kérdéssel külön eljárásban foglalkozik majd.
szerint 2010 azon időszakára, mielőtt első ízben - július 22-én - elfogadta a parlament az extra befizetésre vonatkozó szabályokat ugyanúgy visszamenőlegesen szedne be adót az állam, mint amikor korábban a 2005. január 1. után kapott juttatásokra kívánta kivetni a közterhet. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a visszamenőlegességet illetően ez alapján minimum szét kell választani a tavalyi évet.
A szakszervezet szerint teljesen ellentétes az uniós szabályokkal az, hogy az extra adó nemcsak a végkielégítésekre, a munkavégzés nélküli felmentési időre kapott jövedelmekre, hanem a törvény szerint járó, ki nem vett szabadság megváltásáért kapott kifizetésekre is kiterjed - hangsúlyozta Szüdi János.
Emellett a törvény indok nélkül diszkriminál is. Az Alkotmánybíróság ugyanis sajátos módon nem tért ki a döntésében arra, milyen alkotmányos indokkal magyarázható, hogy a közszférában dolgozók egy részénél - jellemzően a beosztottaknál - csak a 3,5 millió forint fölötti, a vezetőknél, polgármestereknél, alpolgármestereknél, országgyűlési és európai parlamenti képviselőknél pedig már a 2 millió forint fölötti elbocsátáskori jövedelmeket is 98 százalékos adó sújtja.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A beadványokon az utolsó simításokat végzik. A tervek szerint szerdán postázzák a pedagógusok a kifogásokat az Alkotmánybíróságnak.
Az érdekképviseletek azért tiltakoznak, mert eddig érdemben nem szólhattak hozzá a közoktatási törvényhez, sőt február óta nem látták a jogszabály módosítását sem.
A miniszterelnöknek május elején küldtek egy levelet, amelyben arra kértek választ, hogy ki fog velük egyeztetni. Orbán Viktor május 19-i levelében azt írta, jelenleg a szociális konzultáció zajlik, ami után szívesen tárgyalnak a szakszervezetekkel. A pedagógusok szerint viszont addigra már az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat. látszólagos egyeztetéseknek pedig nem látják értelmét.