Pénzcentrum • 2011. május 10. 11:45
Ismét megtámadja az Alkotmánybíróságon (Ab) a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a magánszemélyek különadójáról szóló, hétfőn este elfogadott törvényt - tudta meg a Pénzcentrum.hu Galló Istvánnétól, az érdekképviselet elnökétől. A 98 százalékos adómérték sem biztos még, mert annak alkotmányosságáról külön eljárásban tárgyal az Ab.
Mindenképpen visszamenőleges hatályú a különadóztatás a 2010. év azon időszakára, mielőtt első ízben - július 22-én - elfogadta a parlament az extra közteherre vonatkozó szabályokat - véli Szüdi János, a PSZ szakértője. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a visszamenőlegességet illetően ez alapján szét kell választani a tavalyi évet.
Törvénysértéssel megy csak a különadóztatás? KATTINTS!
Az Alkotmánybíróság sajátos módon nem tért ki a döntésében arra, milyen alkotmányos indokkal magyarázható, hogy a közszférában dolgozók egy részénél - jellemzően
a jogtalanul felvett végkielégítés
"Az elmúlt napokban többen is tévesen értékelték az Alkotmánybíróság május 6-i határozatát, pedig annak indokolásában világos támpontokat adott a törvényhozónak, hogy a végkielégítések 98 százalékos visszamenőleges hatályú különadója hogyan felelhet meg az Alkotmány rendelkezéseinek" - magyarázta Sereg András.
A jelenleg hatályos, tavaly módosított Alkotmány alapján a visszaéléssel felvett végkielégítésekre a különadó visszamenőlegesen is kivethető. Az Alkotmány új közteherviselési szabálya visszaélés esetén ötéves visszaható hatály alkalmazására ad lehetőséget. Az Alkotmánybíróság csak azokat védte meg, akik jövedelmüket a törvény előírása alapján, visszaélés nélkül szerezték - mondta az Ab sajtófőnöke.
A törvényhozónak tehát van lehetősége arra, hogy a tisztességtelenül kifizetett végkielégítéseket visszaszerezze, akár az elmúlt fél évtizedre visszamenőleg - fűzte hozzá Sereg András.
a beosztottaknál - csak a 3,5 millió forint fölötti, a vezetőknél, polgármestereknél, alpolgármestereknél, országgyűlési és európai parlamenti képviselőknél pedig már a 2 millió forint fölötti elbocsátáskori jövedelmeket is 98 százalékos adó sújtja.
Teljesen ellentétes az uniós szabályokkal az, hogy az extra adó nemcsak a végkielégítésekre, a munkavégzés nélküli felmentési időre kapott jövedelmekre, hanem a törvény szerint járó, ki nem vett szabadság megváltásáért kapott kifizetésekre is kiterjed - hangsúlyozta Szüdi János.
A szakszervezet egy héten belül benyújtja indítványát az Alkotmánybíróságnak.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A 98 százalékos adómérték sem biztos
Szüdi János a Pénzcentrum.hu érdeklődésére elmondta: a 98 százalékos adómértékre vonatkozóan nem kell új beadványokat benyújtani, hiszen arról a későbbiekben még dönteni fog az Ab. Ugyan a testület a jogkörének tavaly őszi megnyirbálása után már nem dönthet a központi adónemekről, de arról igen, hogy az emberi méltósághoz való jogra hivatkozva nemzetközi egyezményt sért-e az adó mértéke.
Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője kérdésünkre megerősítette, hogy a testület a május 6-án hozott határozatában utalt arra, érkeztek olyan indítványok is, amelyek a különadó nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát kezdeményezték. Az indítványozók azt kérték, a taláros testület vizsgálja meg, hogy a 98 százalékos adómérték az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv első Kiegészítő jegyzőkönyve 1. cikkébe ütközik-e. Az Alkotmánybíróság ezeket az indítványokat elkülönítette, és a kérdéssel külön eljárásban foglalkozik majd.