Pénzcentrum • 2010. december 8. 11:02
2011-ben 15 százalékkal több vállalat tervez létszámbővítést Magyarországon, mint létszámcsökkentést - derült ki a mintegy 7000 vállalat megkérdezésével folytatott felmérésből. Ilyen fokú optimizmus 2006-ban volt utoljára, az exportra termelő nagyvállalatok a legoptimistábbak. A foglalkoztatás bővülését a kis- és középvállalati szektor, jövő évtől célzott támogatások bevetésével kívánja a kormány ösztönözni. Magyarország legnagyobb vállalati felmérésének eredményeit Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Czomba Sándor foglalkoztásért felelős államtitkár és Tóth István János, a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet ügyvezető igazgatója ismertették.
A kormány célzott támogatásokat tervez indítani jövőre, ami egyrészt a hátrányos helyzetű régiók felzárkózását, a pályakezdők és az 55 év felettiek elhelyezkedésének megkönnyítését, és a szakképzés újragondolását tartalmazzák.
Minthogy a 2010-re vonatkozó várakozásaikban jóval visszafogottabbak voltak a vállalkozások a tényleges 2010-es folyamatoknál, így remélhetjük, hogy a jövő évre vonatkozó várakozások is óvatosnak bizonyulnak, a valóság felülmúlja azt.
A 2008-ban kitört gazdasági válság óta, két év alatt mintegy 140 ezren veszítették el állásukat. A súlyos gazdasági visszaesést követően 2009 végén volt az a fordulópont, amikor elértük a gödör alját, megjelentek a pozitív tendenciák, bár még érzékelhető a bizonytalanság - mondta Parragh László. A jövőre vonatkozó várakozásaikban leginkább optimisták a döntően exportra termelő, nagy létszámú cégek, de optimizmus - bár kisebb mértékű - tapasztalható a kis- és középvállalati szektorban is.
2009-ben a következő évre vonatkozó vállalati várakozások visszafogottabbak voltak, mint a tényleges 2010-es folyamatok, így remélhetjük, hogy a jövő évre vonatkozó várakozások is óvatosabbnak bizonyulnak a valóságnál - mondta Parragh. 2011-re 15%-kal több vállalkozás tervez létszámbővítést, mint létszámcsökkentést, ilyen fokú optimizmusra 2006 óta nem volt példa.
A szakképzettek esetében 16%-kal nagyobb arányban tervezik a létszámbővítést a vállalatok, diplomások esetében ez 12%. Az látható a bővítési tervek alakulásán, hogy nagyon szoros korreláció van a szakképzettségi szint és az elhelyezkedési esély között. Szakképzetlen munkaerős felvételét ugyanis mindössze 1 száazlékpontos többségben tervezik a vállalatok, ami tulajdonképp a statisztikai hibahatárnak felel meg.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint nem kincstári optimizmusról van szó, a versenyszféra nem szokott ezzel élni. Így a felmérés eredménye mindenképp pozitív üzenet, és megerősítés, hogy az új magyar kormány jó irányba indult el.
Önmagában a GDP-növekedése nem hozza meg a foglalkoztatás bővülését, láthattuk az elmúlt években, amikor a visszafogott növekedés ellenére is inkább csökkent a foglalkoztatás - mondta az államtitkár. Ezért a kormánynak oda kell fókuszálnia, ahol a foglalkoztatás-bővítésre van esély. A kis-és középvállalkozási szektor megerősítését, a foglalkoztatás szempontjából való megerősítését tartják fontosnak, amelynek központi hajtóeleme az új Széchényi-terv lesz. Külön figyelmet fognak fordítani az egyes pályázatok állományi létszámnövelő hatásának visszajelzésére.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A területi eltérések nem csökkentek az országban, a jobb helyzetű régiók kissé lejjebb csúsztak a rossz helyzetűek felé. Nem csökkent tehát az olló, a gazdasági fellendüléssel a hátrányos helyzetű régiókat kell támogatni, ehhez uniós támogatásokat is igénybe venne a kormány.
A kormány a szakképzés megújítását tervezi, és a pályakezdők valamint a nyugdíj előtt állók foglalkoztatásának támogatását. Ilyen támogatás lenne Czomba szerint, mint az első Orbán-kormány idején bevezetett 50 év felettiek foglalkoztatásának támogatása a bruttó bér illetve járulék állami hozzájárulásával.
Konkrét foglalkoztatáspolitikai lépésekről Czomba Sándor nem kívánt beszélni, azokat jövőre a programok meghirdetésekor ismertetik. Annyit viszont elárult, hogy a 25 év alatti pályakezdők és az 55 év felettiek foglalkoztatásának támogatását tervezik, illetve bizonyos szektorokat kiemelten támogatnának létszámbővítésre.