Pénzcentrum • 2010. november 26. 12:02
A 2010. november 19. napján kihirdetett módosító törvény (az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény) 128., 129. és 130. § (2) bekezdése újraszabályozta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (2), 17. § (2) és 26. § (2) bekezdését.
Az illetéktörvényben meghatározott 4 éves feltételes mentesség igazolásának megváltozott szabályai
A módosítás következtében egységesen megváltozik az öröklési, az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási ügyekben a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség feltételei közül a használatba vételi engedéllyel történő igazolás rendje.
A módosított rendelkezések értelmében a lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően kiadott használatba vételi engedély is igazolja, feltéve, ha az a későbbiekben változatlan tartalommal - ide nem értve az esetlegesen kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedik.
Ha 4 éven belül a vagyonszerző a lakóház felépítését a nevére szóló használatba vételi engedéllyel nem igazolja, akkor a 4 éves határidő lejártát követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot az igazolás kiadása érdekében. Ha a vagyonszerző nevére szóló használatba vételi engedély még nem emelkedett jogerőre, akkor az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot.
Az építésügyi hatóság külön tájékoztatja az állami adóhatóságot arról, ha a használatba vételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerősen befejeződött, továbbá arról is, hogy a jogerős használatba vételi engedély - a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva - tartalmában megegyezik a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedéllyel.
Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a vagyonszerző 4 éven belül a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését vagy az állami adóhatóság megkeresésére az építésügyi hatóság igazolja, hogy a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - jogerőre emelkedett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A módosító törvény által megállapított új rendelkezéseket már azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő - öröklés esetén a hagyaték jogerős átadásától, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától - 2010. november 19. napjáig még nem járt le (a módosító törvény 135. §-ával az Itv. 99/A. §-át megállapító szabálya alapján).