Orosz Márton • 2010. november 11. 05:21
Lesz-e béremelés jövőre? Egy felmérés szerint 2011-ben a munkáltatók 45 százaléka tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést. A dolgozóknak azonban mindössze 10%-a számít magasabb jövedelemre. Az szinte biztos, hogy a multik munkavállalói jobban járnak majd.
A DGS GLOBAL tanácsadócég Bértervezés 2011 című felmérésében több mint 500 munkáltató vett részt, amelyek teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma meghaladja a 342.000 főt. A kutatásban részvevők 45 százaléka - ami jelentős előrelépés az elmúlt évhez (37 százalék) viszonyítva - tervez átlagosan 4,9 százalékos béremelést 2011-ben.
Amint azt Dara Péter, a DGS Global elnöke a Pénzcentrum.hu-nak elmondta, a munkáltatók 11 százaléka várhatóan befagyasztja a béreket, mivel 2010-ben emelte azokat. A válaszadók 20 százaléka azonban úgy fagyasztja be a béreket, hogy már 2010-ben sem emelte azokat.A felmérésben résztvevők valamivel több mint 2 százaléka átlagosan 9 százalékos bércsökkentést tervez.
Munkakörönként változó arányok
A felmérés során vizsgált munkaköri besorolási kategóriák (felső vezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkakörök, fizikai munkakörök) közül a "nyertesek" a fizikai munkakörök. Átlagosan "csak" 4,66 százalékos béremelésre számíthatnak, azonban a kutatásban részvevő munkáltatók 51 százalékánál. A felmérésben résztvevő vállalkozások 40 százaléka tervezi, hogy a felső vezetők számára béremelést biztosít 2011-ben. Ez 7 százalékos előrelépés az elmúlt évhez képest, amikor a felső vezetők egyértelműen vesztesei voltak a recessziónak.
A kutatásban részvevő vállalkozások, szervezetek 13 százaléka emelte 2010-ben az e munkakörben foglalkoztatottak bérét és ezért úgy döntöttek, hogy az elkövetkező, 2011-es évre nem terveznek újabb változtatást. A válaszadók 21 százaléka 2010 után továbbra is befagyasztja a topmenedzserei munkabérét. Ez az arány a tavalyi felméréshez eredményéhez viszonyítva azonban lényegesen, 40 százalékkal alacsonyabb.
A bércsökkenést tervező cégek aránya is a felére csökkent. Míg 2009. harmadik negyedévében a munkáltatók 6 százaléka tervezett az e munkakört betöltők esetében bércsökkentést, addig 2010 őszére ez az arány 3 százalékra csökkent. Jelentős mértékben, a felmérésben résztvevő cégek 24 százaléka még nem döntött a felső vezetők béremeléséről. Úgy érzik, hogy még nem áll elegendő információ a rendelkezésükre ahhoz, hogy ebben a kérdésben döntést tudjanak hozni.
A bérfejlesztést tervezők jellemzően 2-5 százalék közötti emeléssel számolnak, de jelentős (9 százalék) azon vállalkozások aránya, amelyek 10 százalék vagy afeletti béremeléssel kalkulálnak. A felső vezetők 2011-re tervezett átlagos béremelkedése 5,07 százalék.
A munkáltatók átlagosan 44 százalékban, azaz tavalyhoz képest 6 százalékkal többen terveznek béremeléssel a középvezetők esetében és 35 százalékkal kisebb mértékben, azaz "mindössze" 20 százalékban számolnak tartósan a bérek befagyasztásával.
A középvezetők bérének emelését a többségi külföldi tulajdonban levő munkáltatók 60 százaléka tervezi, míg a bérek befagyasztása mellett 10 százalékuk döntött. A többségi magyar tulajdonban levő vállalkozások esetében ezek az arányok, 27 százalék, illetve 22 százalék. Egyértelműen megállapítható, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások jóval óvatosabbak, visszafogottabbak a külföldi hátterűekkel szemben.
A felmérésben résztvevő cégek 22 százaléka érzi úgy a középvezetők esetében, hogy a tervezéshez még nem áll rendelkezésükre elegendő információ.
A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalatok és az állami, önkormányzati szervek tervei szerint a középvezetői munkabérek 40 százalékban befagyasztásra kerülnek. A válaszadók 34 százaléka 4,1 - 5 százalék és valamivel több, mint 20 százalék 2,1-3 százalék illetve 3,1-4 százalék közötti béremelést tervez ebben a munkakör kategóriában. Az átlagos béremelés mértéke 4,94%. A felsővezetőkhöz hasonlóan a középvezetők esetében is a válaszadók 9 százaléka tervez 10 százalékot megközelítő vagy meghaladó mértékű béremelést.
Kereskedelmi munkakörök
2009-ben a gazdasági világválságról, annak magyarországi hatásairól lehetett a legtöbbet hallani. A vállalkozások egy része az "előre menekülést" választotta megoldásként, amely profilbővítéssel és újabb megrendelések megszerzésével járt.
A kereskedelmi munkaköröknél esetében a munkáltatók 41 százaléka tervez béremelést és 21 százaléka dönt a tartós bérbefagyasztás mellett. A tartós bérbefagyasztás 63 százalékban a magyar tulajdonú munkáltatók stratégiája, melyek jellemzően az építőipari és a kereskedelmi ágazatban tevékenykednek. A bércsökkentést tervező cégek aránya csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évi felméréshez képest. Míg tavaly 7 százalékuk, addig idén csak 3 százalékuk tervezi ezt a megoldást.
A megkérdezettek 24 százaléka gondolja úgy, jelenleg még nincs elég információja ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjon hozni az e munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók jövő évi bérével kapcsolatban. A béremelést tervezők 28 százaléka 2,1-3 százalékos, 27 százaléka 4,1-5 százalékos bérfejlesztést tervez a kereskedelmi, értékesítési tevékenységet végző munkavállalói számára.
Magasabb 9-10 százalékos emelésre a munkavállalók 7 százaléka számíthat, és mindössze, a munkavállalók 3 százaléka oly szerencsés, hogy munkaadója 10 százalék feletti béremelést tervezett be.
A kereskedelmi munkaköröket betöltő munkatársak béremelésének tervezett átlagos nagysága 4,97 százalék. Azon szervezeteknél, ahol bércsökkentéssel kalkulálnak, ott annak tervezett mértéke -7,7 százalék.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Diplomás szakemberek
A magas szintű szaktudással rendelkező szakemberek iránti igény a technológiai fejlődésnek köszönhetően dinamikusan nő. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek meg akarják őrizni a versenyképességüket, sőt versenyelőnyre akarnak szert tenni, elengedhetetlenek a magasan képzett szakemberek. A munkáltatók a bérek tervezése során valóban az előző évi felméréshez hasonlóan továbbra is nagy figyelmet fordítanak diplomás munkatársaikra, azok megtartására és a lehetőségekhez képest megfelelő motiválására.
Béremelésre átlagosan a válaszadók 47 százalékánál számíthatnak a diplomás munkavállalók - ami 5 százalékos előrelépés az elmúlt évhez viszonyítva - úgy, hogy a tartós bérbefagyasztási tervek (18 százalék) a második legalacsonyabbak. A többségében külföldi tulajdonban levő munkáltatók 62 százaléka tervez ezeknél a munkatársaknál béremelést. Ez az arány a többségében magyar tulajdonban levő munkáltatók esetében azonban csak 30 százalék. Még ennél is kedvezőtlenebb az állami, önkormányzati költségvetési szerveknél és vállalatoknál a helyzet, mert csak 27 százalékban terveznek diplomás munkatársaik számára béremelést.
A munkáltatók jellemzően 2-5 százalék közötti béremelést terveznek diplomás szakembereik részére, de 12 százalék magasnak mondható 10 százalékos vagy azt meghaladó emeléssel kalkulál. Érdekes és a béremelési hajlandóságnak is ellentmond, hogy a jelentősebb béremelést tervező munkáltatók 61 százaléka a többségi magyar tulajdonú vállalkozás úgy, hogy egyetlen állami vállalat sem tartozik ebbe a körbe. A diplomás szakemberek béremelésének tervezett átlagos nagysága 5,18 százalék.
Ügyviteli dolgozók
Az ügyviteli munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók leginkább a vállalkozások gazdasági tevékenységét, asszisztenciáját és az ügyfélkapcsolatokat ellátó munkatársai. Munkájuk elsősorban háttér tevékenység és ezért a vállalkozások válságból történő kilábalásának fontos mutatója lehet az ebben a körben tervezett béremelés.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások egy része optimistábban tekint a jövő elé. Alátámasztja ezt, hogy a válaszadók 46 százaléka - 10 százalékkal magasabb arányban, mint az előző évi felmérés esetében - tervezi az ügyviteli munkatársak bérének emelését.
Jelentős mértékben - 22 százalékos arányban - további bérbefagyasztással kalkulálnak a munkáltatók. Az optimisták 60 százaléka külföldi tulajdonban levő vállalkozás.
E területen is a 2-5 százalék közötti bérfejlesztési mérték a legjellemzőbb adataink alapján. 10 százalékot elérő bérfejlesztésre az ügyviteli munkakörökben dolgozók a válaszadók 7 százalékánál számíthatnak, amelyek 64 százaléka a magyar tulajdonú vállalkozás, azonban állami vállalat ismét nincs közöttük. Az ügyviteli munkatársak béremelésének tervezett átlagos nagysága 4,69 százalék.
Fizikai munkavállalók
Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a fizikai munkakörben foglalkoztatott munkatársakat külföldi szakemberek alkalmazásával oldják meg a vállalkozások. A Bértervezés 2011 felmérés adatai részben azt igazolják, hogy a munkáltatók a fizikai munkavállalókat kiemelten preferálják a 2011. évi béremelések során.
A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak bérét a vállalkozások 51 százaléka emelni fogja és a felmérésben szereplő hat munkakörcsalád közül a legalacsonyabb, 16 százalékos a tartós bér befagyasztás aránya.
Fizikai munkavállalóknál is 2-5 százalék közötti bérfejlesztési terv a legáltalánosabb. Magasabb, 10 százalékos vagy a feletti emelést a munkáltatók alig 6 százaléka tervez. A béremelés tervezett átlagos nagysága 4,66 százalék.
Béren kívüli juttatások
A cafetéria tervezése ismét komoly dilemmát jelent a munkáltatóknak. Jelenleg még nem alakultak ki egyértelműen a 2011. évi adó- és járulékszabályok. A felmérés lezárásának (2010. október 24.) időpontjában annyit lehet tudni az elképzelésekről, hogy ismét jelentős változások lesznek. A kormányzati tervek szerint több béren kívüli juttatás kikerül a kedvezményes adózási körből, ugyanakkor várhatóan kisebb mértékű elvonás sújtja az egyes elemeket.
A több mint 500 kutatásban részvevő szervezet közül a béren kívüli juttatásokra fordítható keret emelését tervezők aránya 6 százalék.
A magyar lakosság azonban továbbra is meglehetősen borúlátó mind jövedelmének, mind megtakarításainak változásával kapcsolatban - derül ki a Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index kutatás III. negyedévi eredményeiből. A megkérdezettek mindössze 10%-a számít magasabb jövedelemre a következő egy év során, ugyanakkor a válaszadók 83%-a mondta azt, hogy megtakarításaik csökkenni vagy stagnálni fognak. Ezek az értékek az év eleje óta gyakorlatilag változatlanok.
Kik járnak jól, és kik rosszul az adómódosításokkal?
A fél százalékos nyugdíjjárulék-emelés hatására az átlagjövedelem körül kereső, egy gyermeket nevelő családok rosszul járnak a jövő évi adószabályokkal. A családok jelentős része továbbra is nagyobb adózás utáni jövedelemre számíthat, de ahhoz, hogy ez szemmel látható legyen, legalább két gyereket kell nevelni - derül ki a Portfolio.hu számításaiból.