Pénzcentrum • 2010. május 18. 09:59
Márciusban rég nem látott mértékben, 8,6 százalékkal haladta meg a keresetek reálértéke az egy évvel korábbi szintet. A jelenség mögött egyrészt az adócsökkentés hatására megugrott nettó keresetek, másrészt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kereset-kiegészítésének második részlete állnak. Meglepetésnek mondható, hogy a versenyszektor megfigyelt körében márciusban emelkedett a foglalkoztatottság. Mindez megerősíti azt az érzésünket, hogy a jó első negyedéves GDP-növekedési adat mögött részben már a belső kereslet élénkülése is állhat.
Az első három hónap adatai alapján megállapítható, hogy az év elején bevezetett személyi jövedelemadó-adócsökkentés hatására a bruttó és a nettó bérek növekedési üteme között bő 6 százalékpontos rés nyílt. Az első negyedévben összességében a bruttó (adózás előtti) keresetek éves alapon 5,7 százalékkal emelkedtek, addig a nettó fizetéseknél már 11,9 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal.
Az inflációtól tisztított mutató így aztán szépen megugrott az év elején, amit további jelentős mértékben segített a költségvetési szektorban januárban és márciusban folyósított keresetkiegészítés. Ez meg is látszik az adatokon: az állami szférában az első negyedévben 8,9 százalékos volt a reálbér-növekedés. Mivel az eseti kifizetések sora ezzel véget ért, várhatóan a következő hónapokban ez a mutató folyamatosan csökken majd. A nominális bérbefagyasztás miatt a költségvetési szegmensben innentől kezdve csak az adócsökkentés áldásos hatását nyerik meg az alkalmazottak. Igaz, a bérszint miatt az adócsökkentés hatásai átlagosan itt erősebb, mint a versenyszférában.
Eközben azért - legalábbis az elmúlt évekhez képest - nem panaszkodhatnak a versenyszektorban dolgozók sem. A 4,2 százalékos reálkeresetnövekedés esetükben is javulást jelent. A mutatók az év második felében egyébként tovább javulhatnak, hiszen az éves inflációs mutató várhatóan több százalékponttal esik.
A bérfolyamatok makrogazdasági szempontból is kedvezőek. Az infláció szempontjából fontos, hogy a versenyszféra rendszeres bruttó kereseti dinamikája nem indult el felfelé, a mostani 5-6 százalékos mértékkel valószínűleg s jegybank hosszabb távon is kiegyezne, hiszen nem jelent inflációs nyomást költségoldalról. Ugyanakkor persze kockázatként jelen van, hogy vajon mennyire tekinthető tartósnak a mély recesszió által lenyomott bérnövekedési tempó.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Növekedési szempontból fontos tényező lehet a belső kereslet bővülésére utaló egyre több jel. A magas bérdinamika és a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat meghaladó dinamikája arra utalhat, hogy nem csupán a nettó export és készletfeltöltés okozta a meglepetést az első negyedéves GDP-növekedésben, hanem akár a fogyasztás is meglódulhatott kissé. Mindez azt is jelentheti, hogy a szigorú költségvetési politika mellett (tehát kiadásokkal ellensúlyozott) adócsökkentés hatékony konjunktúrakezelési módszernek bizonyulhat, nem szükséges további kockázatos keresleti impulzusokat adagolni a rendszerbe.
További jó hír, hogy a foglalkoztatás is emelkedett. A költségvetési szférában 15 ezerrel többen dolgoztak, mint februárban, 5,3 százalékkal többen mint egy éve. A jelenség mögött a közmunka programokat sejthetjük, a KSH szűkszavú közlése szerint az éves indexet csaknem 6 százalékponttal löki meg a közfoglalkoztatás bővülése.
Ami meglepőbb, hogy márciusban a versenyszektor legalább öt főt foglalkoztató szegmensében is emelkedett a foglalkoztatottság. A 10 ezer fős emelkedés ugyan nem sok, de az optimistábbak számára mégis azt jelezheti, hogy elérhettük a gödör alját. A szakértők egyébként ez ügyben általában óvatosak: úgy látják, hogy először a meglévő alkalmazottak hatékonyabb kihasználása kezdődik el, hiszen a válság során a vállalatok nem rúgtak ki annyi embert, mint amennyi a recesszió mélységéből következne.