Pénzcentrum • 2009. november 30. 04:40
Nyerni mindig jó, kiváltképp, ha sok pénzt vagy valamilyen értékes, régóta vágyott tárgynyereményt nyerünk. A boldogság első pillanatai azonban hamar feledésbe merülnek, amikor szembesülünk a nyereményünk után fizetendő adó mértékével.
Adózni márpedig kell, mivel a legtöbb nyeremény jövedelemnek számít, így vonatkozik rá a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény, a kérdés csupán az, hogy ki, és milyen mértékű adóval tartozik az államnak.
Nyeremények, amik nem számítanak jövedelemnek
A legkényelmesebb helyzetben akkor vagyunk, ha nem kell semmit fizetnünk, csak hátradőlünk és élvezzük a könnyen jött szerencsénket. Az szja törvény több nyereménytípusról mondja ki, hogy nem számít jövedelemnek.
Nem jövedelem, ezért a magánszemélynek nem kell adóznia a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, továbbá a lóversenyfogadásból, bingójátékból származó nyeremény után. Ezenkívül nem kell adót fizetni az engedélyhez nem kötött sorsolásos játékokon (pl. egy vállalati bál tomboláján) nyert nyeremények után sem, amennyiben a sorsjegyet kizárólag a helyszínen lévők között árusítják, a befizetések legalább 80%-a visszafizetésre kerül, és a sorsjegyek száma 5000 darab alatt, az összes értéke pedig félmillió forint alatt marad.
Adóköteles nyeremények
Az adóköteles nyeremények után fizetendő adó mértéke attól függ, hogy a törvény milyen típusú jövedelemnek minősíti a nyereményünket. A nyereményből származó jövedelmek kisebb adó- és járulékterheléssel bírnak, mint az összevont jövedelemként adózó társaik.
Nyereményből származó jövedelemnek minősül az engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból kapott nyeremény. Az ilyen jövedelmek után fizetendő adóval a magánszemély már nem szokott találkozni, mivel a kifizető kötelessége az államkasszába befizetése.
Az adó mértéke pénznyeremények esetén 25%, tárgynyeremények után pedig a tárgynyeremény áfa nélkül számított szokásos piaci értékének 33%-a. Egy 3 millió forintért kapható új autó után, a 2,4 millió forintos nettó érték egyharmadának megfelelő adót, azaz 792 ezer forintot kell a kifizetőnek az APEH számlájára átutalnia.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ugyanígy jár el például a Szerencsejáték Zrt. is a lottón elvihető pénzekkel. Valójában a lottón nyerhető összegek magasabbak, mint ami a hirdetésekben megjelenik. A lottó üzemeltetője azonban csak a 25% adó megfizetése utáni tételt teszi közzé a reklámokban, hirdetményekben.
Vetélkedőn nyert nyeremények
Jelentősebb adóvonzata van a vetélkedőn kiosztott nyereményeknek. Az ilyen típusú tárgynyeremény természetbeni juttatásnak minősül, és a kifizető 54% szja-t valamint 11% egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni utána, a magánszemélynek azonban adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.
A vetélkedőn nyert pénzbeli nyeremények után már van adózással kapcsolatos kötelezettsége a nyertesnek. Fel kell azt tüntetnie az adóbevallásában, és az összevont jövedelme nagyságától függően 18-36% szja-t (adott esetben 4% különadót is), valamint 11% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie.
Az szja törvény tesz néhány kedvezményt a vetélkedőn nyert díjakkal kapcsolatban. Adómentes például a vetélkedőn nyert érme illetve trófea, az 5000 forint meg nem haladó összeg, és az olimpiai játékokon valamint a fogyatékos sportolók világjátékán elért 1-6. helyezéséért járó állami jutalom.