Pénzcentrum • 2009. július 14. 12:32
A munkavállalók elég hatékonyan tudják érvényesíteni szabadságos terveiket: 46 százalékuk többnyire maga dönti el, mikor megy pihenni, 28 százaléknyian pedig a főnökükkel együtt határoznak ebben.
A dolgozók 26 százaléka nem válogathat, nekik rendszerint a munkáltatójuk jelöli ki a szabadságos napokat. A gyakori és rövidebb időszakokból álló szabadság ugyanolyan kedvelt, mint a ritka, de hosszabb ideig tartó (46 illetve 44%), a valóságban azonban inkább az előbbire van módjuk a munkavállalóknak. A dolgozók 53 százaléka ugyanis sokszor, de alkalmanként csak 2-3 napra, legfeljebb egy hétre tud elmenni, míg a munkából való tartós távollétek 35 százalékuknál jellemzők - ezek a legfontosabb megállapításai annak a telefonos közvélemény-kutatásnak, amelyet a Szonda Ipsos a múlt héten készített, az ország munkavállalóit reprezentáló 500 fő megkérdezésével.
A hazai munkavállalók csaknem fele akkor megy szabadságra, amikor eltervezi. E 46 százalékos csoporton kívül még a dolgozók bő egynegyede (28 százaléka) is beleszólhat a szabadságolásba, de kompromisszumot kell kötnie a munkáltatóval. A negyvenes, ötvenes éveikben járók inkább a maguk urai e tekintetben, mint a fiatalabb korosztályok: előbbiek 52, utóbbiak 40 százaléka elképzelései szerinti időben tud nyaralni, pihenni. Az érettségizettek, a magáncégeknél szellemi beosztott tevékenységet végzők vannak a legjobb helyzetben, 57-58 százalékuk jobbára érvényesíteni képes akaratát. A szabadság idejéről történő egyezkedésre főképpen a fizikai munkások kényszerülnek - több mint egyharmaduknak (35%-uknak) csak így van módja munkahelyétől távol maradni.
Bár hazánkban a szabadságos napok többségéről a munkáltató rendelkezhet, erre a gyakorlatra csak a dolgozók 26 százaléka utalt. Különösen a diplomások érzik magukat kiszolgáltatva, 42 százalékuk azt mondta, a munkahelyi főnökei szabják meg, mikor mehet szabadságra. Körükben e viszonylag magas arány alapvetően a közszolgálatban, közszférában dolgozók kötöttebb munkaviszonyából fakad.
Az emberek 44 százaléka a hosszabb szabadságokat szereti, még akkor is, ha ez egy éven belül értelemszerűen csak néhány alkalmat jelenthet számára. Lényegében ugyanennyien, 46 százaléknyian a gyakori, ám esetenként csupán rövid időszakos szabadságokat kedvelik. A munkavállalók többségnek sikerül is megvalósítania elképzeléseit, úgy osztja be a szabadságát, ahogyan szeretné. A többszöri, rövid kikapcsolódást preferálók túlnyomó többsége, 83 százaléka valóra is tudja váltani elképzelését, ám a hosszú pihenés híveinek ez kevésbé sikerül: 65 százalékuknak van módja egyszerre többhetes pihenésre. A tartós szabadságot kedvelők egyharmada tehát arra kényszerül, hogy több részletben vegye ki a számára biztosított négy-hat hetet. Ezzel a változtatással főképpen a 30 alattiaknak kell számolniuk, a középkorú és idősebb munkavállalók - ha akarnak - könnyebben kapnak hosszabb szabadságokat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Szabadság szempontjából sajátságos helyzetben vannak a kisgyermekes szülők, akiknek hetekre, sőt hónapos szünetekre kell megoldást találniuk. Velük kompromisszumra hajlamosabbak a cégvezetők is: a gyermekesek 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy saját maga dönt a szabadságolásáról, s további 36 százalékuk közösen határozza meg azt főnökével (s az átlagosnál jóval kevesebben, 10 százaléknyian nem szólhatnak bele a beosztásba)