Pénzcentrum • 2009. február 20. 17:00
Folytatódik a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány januárban indított kutatása, "A szakképzési hozzájárulás a lifelong learning szolgálatában" címmel, amelynek célja, hogy az érintett feleket: döntéshozókat és a munkáltatókat egy asztalhoz ültesse, hogy az előzetes felmérések és kutatások tükrében megvitathassák: hogyan érdemes a továbbiakban fenntartani, fejleszteni a szakképzés jelenlegi rendszerét.
A szakképzési hozzájárulást minden foglalkoztatott után kötelező járulékként befizetik a munkáltatók a Szakképzési Alapba, a járulék egy részének erejéig (a minimálisan kötelező 33-60% százaléknyi befizetésen túl) a munkáltató a munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat, vagy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt támogathatja.
A gazdaság szereplői ágazatonként is igen eltérő szerkezetűek és méretűek lehetnek, ezért a szakképzési hozzájárulás és a dolgozók továbbképzése, a munkahelyhez kötődő felnőtt és szakoktatás sem mutat egységes képet. A legjelentősebb eltérések tehát ágazatonként és méretkategóriánként mutatkoznak, egyrészt a részvétel arányában (képzéselérés), a képzési hajlandóság terén és a továbbképzés módjában, megvalósításában is.
A vállalkozások méretete döntően befolyásolja a képzési hajlandóságot: a nagyvállalatok (250 fő felett) majdnem mindegyike, az 50-249 alkalmazottat foglalkoztatók mintegy 80%-a, a kisebb méretű gazdasági szervezetek (10 és 49 fő között) több mint 40%-a támogatott valamilyen képzést. A képzéselérés (oktatásban részesülő dolgozók százaléka az összes - a vállalat által- foglalkoztatottakhoz képest) arányszáma a nagyvállalatok esetében 25%, a közepes méretű szervezetek dolgozóinak 11%-a, a kisvállalkozásoknál munkaviszonyban állók 7%-a vehetett rész valamilyen továbbképzésen. A képzéselérés legmagasabb, 25%-os aránya ezzel együtt jelentősen elmarad a 40 %-os EU átlagtól.
A képzési hajlandóság ágazatonként is igen eltérő mértéket mutat: a legnagyobb arányban a pénzügyi szolgáltatók (a 7 százalékpontos csökkenés ellenére is), a posta és a távközlési és energetikai vállalatok biztosítanak képzési részvételt dolgozóiknak. A közlekedési, víz, gáz és villamos energia ellátással foglalkozó szervezetek kiemelkedően magas arányban 70-95%-ban nyújtanak valamilyen képzést alkalmazottaiknak (képzéselérés). A szakképzési hozzájárulás lehetőségeivel legkevésbé élő ágazatok közé a textil, ruha és bőrfeldolgozó-ipar (27%), a vendéglátás (32%) és a fa- és egyéb feldolgozóipar (32%) tartoztak.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A képzés nyújtásának módja kisvállalkozásoknál -méretükből fakadóan- hagyományos (tanfolyam jellegű oktatás) esetén külső szereplő bevonásával történt az esetek jelentős részében. Az egyéb formák (szemináriumokon, konferenciákon való részvétel lehetőségét magas arányban (80%) támogatták. A nagyobb vállalatok esetében (250 fő felett) ez az arány 90% felett van, és ennél a méretkategóriánál már megvalósítható a munkahelyi rotáció, mint továbbképzési lehetőség is: a szervezetek 7%-a élt ezzel a lehetőséggel.
A nagyvállalatok esetében jelentős a külső szereplő bevonásával megvalósuló képzések aránya is, azonban bevált gyakorlatnak tekinthető a külső, hagyományos és egyéb képzést is megvalósító intézmények, intézményhálózat, szakoktatás támogatása, amelyre a szakképzési hozzájárulás rendszere szintén lehetőséget biztosít.