Pénzcentrum • 2017. január 3. 05:26
Múlt héten Nagy Márton, az MNB alelnöke a lakáshitelek magas kamatfelárának csökkentése mellett szólalt fel, a magyar felárak ugyanis a régióban tapasztalható dupláját teszik ki. A jegybank egy tanulmányban kifejtette, hogy mi lehet a magasabb felárak oka. A kamatok csökkentése pedig nemcsak a lakásvásárlóknak válna javára, a bankok is profitálhatnának a felárak csökkentéséből.
A két ünnep között Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Világgazdaságnak adott interjúban mondta el, hogy a magyar lakáshitelek kamatfelárai a régióban tapasztalható kamatfelárak dupláját teszik ki. A lakáshitelek átlagos kamatlába egyébként 5 százalék körül alakul, de az alacsonyabb, környező országokban elérhető felárral ez akár 3 százalék közelébe is csökkenhetne.
A Hitelintézeti Szemle decemberi kiadása szerint a hazai magas kamatfelárakat nem a magasabb működési költségek indokolják, ennél összetettebb ugyanis ez a kérdés. A hitelezés miatti tartalékolás viszont már részben magyarázza a kamatfelárak magasabb szintjét. A másik magyarázat szerint a hozamgörbe hosszabb vége jelentősen magasabb, így emiatt a kamatfelárak is magasabbak.
Tényleg mindenki ennyire drágán vesz fel hitelt?
Azonban nemcsak ezek befolyásolják a kamatokat, jelentős a bankfiókok elhelyezkedésének szerepe is a kamatfelárakban. A magyarországi járások közel 60 százalékában ugyanis csak egy, vagy legfeljebb két bankfiók található, így hitelfelvételkor az itt élők kénytelenek az itt kirendeltséget fenntartó bankoktól kölcsönt felvenni. A kiterjedt hálózattal bíró pénzintézetek viszont jellemzőn magasabb hitelkamattal adnak hitelt, így az elszigetelt országrészek lakói emiatt drágábban jutnak kölcsönhöz.
Nem ez az egyetlen, ami az eldugott településeken élőket sújtja. A kevés bankfiókos járásokban élők jellemzően kisebb összegű hitelt vesznek fel, így a termékek fix költsége őket a hitelösszeghez képest aránylag jobban terheli. Emellett a keresetek is jellemzően alacsonyabbak ezekben a térségekben. Ha a hitelfelvevőnek átlag alatti a jövedelme, akkor a magasabb hitelezési kockázat miatt a bankok sokszor magasabb kamattal adnak kölcsönt nekik.
Bankválasztás = magas kamat
A tanulmány elemezet azt is, hogyan választanak bankot a magyarok. Három tényezőt befolyásol minket a pénzügyi szolgáltató kiválasztásában:
- A termékek jellemzői és (az esetleges) korábbi bankkapcsolat,
- Személyes ízlés,
- Egyéb, egyéni preferenciák.
Ezek alapján a jegybank szakértői arra jutottak, hogy a hitelfelvevők jelentős részének nincs lehetősége az összes bank ajánlata között választani. Ennek egyik oka a korábban már említett területi elhelyezkedés, a másik ok pedig az anyagi korlát. A területi korlátokat egyébként jól jellemzi, hogy Magyarországon a járások felében tizenegy nagybank közül legfeljebb kettő van jelen, a járások háromnegyedében pedig legfeljebb négy bankból választhatunk. Ezt a koncentrációt egyébként a bankok a hitelek árazásában is érvényesítik,
Ez a kamatszint megállapítás viszont azokra a bankokra jellemző, amelyek a ritkán lakott járásokban jelen vannak.
A jövedelmi eltérések sem kedveznek sok hitelfelvevőnek, a bankok többsége egy bizonyos jövedelmi csoportnak ad szívesen hiteleket. Ez jól látható az alábbi ábrán is, ahol az egyes jövedelmi osztályok jól elkülönülnek.
A bankválasztásban egyébként egyfajta generációs különbség is felfedezhető. Az idősebbek inkább a régebben létrejött pénzintézeteket választják, míg a fiatalok inkább az újabb bankokat részesítik előnyben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Miért lenne fontos a kamatfelár csökkentése?
A jelenlegi jegybanki jóslatok szerint az alacsony alapkamat várhatóan legfeljebb 2018 végéig maradhat fenn. A nemzetközi környezet persze indokolhatja az ennél tovább fenntartott alapkamatot, azonban ennek emelkedése a lakáshitelek (és gyakorlatilag szinte minden hitel) kamatának emelkedésével járhat majd együtt.
A magas kamatfelár (és ezáltal a relatív magas hitelkamatok) viszont csökkentik a hitelfelvételi kedvet, különösen a fixált kölcsönöknél, amelyeknél a kamatfelár jellemzően magasabb a hazai kamatfeláraknál.
Az így megnövekedett jelzáloghitel portfólió pedig várhatóan a szerződések nagy száma miatt nem jelentene lényegesen magasabb hitelezési kockázatott a bankok számára sem (igaz, volumenkockázattal számolniuk kell).
A Hitelintézeti Szemlében kitérnek arra is, hogy valóban megéri-e a kamattámogatott hitelek felvétele. A jegybanki számítások szerint az ilyen kölcsönöknél minden 1 százalékpontnyi kamattámogatás után átlagosan 0,3-0,4 százalékponttal magasabb hitelkamattal érhetők el a hitelek. Ezt ugyan a bankok lenyelik, azonban a hitelfelvevő még így is 0,6-0,7 százalékponttal alacsonyabb kamattal jut hozzá a kölcsönhöz, mintha piaci kamatozású hitelt venne fel.
Ezeknek a kölcsönöknek viszont a támogatási küszöbe 6 százalék, így a jelenlegi piaci viszonyok között nem valószínű, hogy megéri felvenni ezeket a kölcsönöket.
Címlapkép: MTI / Bodnár Boglárka