Pénzcentrum • 2013. december 21. 11:02
A devizahiteles probléma kialakulásában egyrészt a főbb devizákkal szembeni forintgyengülés, másrészt a devizahitelek kamatainak elszállása játszott fő szerepet. Az első tényezőt viszonylag egyszerű értelmezni, a törlesztőrészletek a forintgyengüléssel egyenes arányban nőttek, azonban a hitelek kamataiban már áthárították a bankok a különböző feltételek romlását. Ezek közül leginkább az országkockázat alakulása, a hitelportfólió romlása és a kormányzati adók miatt emeltek kamatokat - derül ki a Pitz Mónika és Schepp Zoltán Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányából.
A devizahitelesek törlesztőrészletei egyrészt a forint gyengülése, másrészt a devizahitelek kamatainak emelkedése következtében nőttek meg olyan mértékben, hogy az már a pénzügyi stabilitást is veszélyezteti. A főként svájcifrank-alapú hitelek árazására elsősorban a devizakamatok és kockázati felárak változása, a bankok forrásköltségének alakulása, a hitelportfólió minősége és a fiskális terhek hatnak. A szerzők a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányban arra keresték a választ, milyen kapcsolatban állnak a felsorolt költségsokkok a deviza alapú jelzáloghitelek kamataival.
A
vizsgálatot egy strukturális autoregresszív modellel végezték el,
amelyben a magyarázó változók a költségsokkok, az eredményváltozók pedig
a külön-külön vizsgált szabad felhasználású és lakáscélú (új és
állományi) jelzáloghitelek kamatai voltak.
Klikk a képre! |
A
bankok külső forrásköltségét a bankközi referenciakamattal (Libor) és
az országkockázatot kifejező CDS-sel ragadták meg a szerzők. A
hitelportfólió minőségét legjobban a nem fizető hitelek arányával lehet
leírni, azonban mivel ez az adatsor csak negyedéves bontásban áll
rendelkezésére, a követelések után elszámolt értékvesztést vették alapul
a teljes hitelállomány arányában ennél a tényezőnél. A bankok fiskális
terheit a pénzintézetek által fizetett adófizetési kötelezettség (év
közben adóelőleg) összegének feleltették meg, kiegészítve a
végtörlesztés miatti közvetlen költségekkel. Az összesített fiskális
terheket szintén a hitelállomány aranyában kifejezve használták a
modellben.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Klikk a képre! |
Az
elvégzett vizsgálatok alapján Pitz és Schepp arra jutottak, hogy a
CDS-felár, a fiskális elvonások és a hitelportfólió romlása pozitívan és
szignifikánsan hatással vannak a lakáscélú hitelek állományának
kamataira. A portfólió minőségének változása szinte azonnal, az első
hónapban meglátszik a kamatszinteken, a fiskális elvonások az
újraárazási időszak elteltével, körülbelül két hónapos csúszással
jelentkeznek a kamatokban, a CDS-felár változása pedig körülbelül 3
hónappal késleltetve érződik a hiteleken.
Az újonnan kihelyezett hiteleknél a CDS alakulása volt leginkább hatással a hitelkamatokra, a bankok kedvezőbb jövedelmezősége pedig alacsonyabb kamatokat eredményezett. A szabad felhasználású hiteleknél a modell nem jelzett szignifikáns kapcsolatokat a változók között, a szerzők szerint ezeknél a lakosság árrugalmassága magasabb lehetett, ami korlátozza a bankok árazási lehetőségeit.