Pénzcentrum • 2013. október 8. 05:32
Pert nyert egy devizahiteles az OTP bankkal szemben. Az ítélet és annak indoklása is lapunkhoz került. Ezek szerint akár azonnal 14 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlete a felperesnek, sőt az eddigi befizetéseinek nagy része is visszajár. Kiszámoltuk, hogy pontosan mit jelenthet a már jogerős ítélet.
"A jogerős döntés értelmében csak akkora törlesztőrészletet kell fizetniük Léhmann ügyfeleinek, mint amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek; a korábbi fizetések pedig vagy a futamidő végén kerülnek elszámolásra, vagy akkor, amikor a bank valamiféle eljárást kezdeményez azért, mert ez az állapot neki nem tetszik." - áll az ítéletet elemző cikkekben. Pedig ez teljesen nem igaz, a kezünkbe jutott ítélet szerint csak a kamatváltozások miatt megemelkedett törlesztőrészlet jár vissza.
Tehát valójában nem a szerződéskori törlesztőrészletetről van szó, hanem a szerződéskori kamattal számoltról. A különbség a devizahitelek az árfolyamváltozásból jön, ami sokkal nagyobb, mint a kamatváltozásból eredő. De még így is közel 14 százalékkal csökkenhet most a törlesztőrészlete a pernyertesnek.
Az eredeti törlesztőrészlet 186 százaléka helyett már csak a 160 százalékát kell fizetni
De ez is 14 százalékos csökkenést jelent a jelenlegi terhekhez képest. Nem beszélve az eddig felhalmozott különbözetről. Vagyis arról az összegről, amit 2007-től kezdve a kamatváltozások miatt fizetett az eredeti törlesztőn felül. A fenti táblán jól látszik, hogyan alakult az érintett ügyfél hitelének törlesztőrészlete a kamat és árfolyamváltozások hatására. Amikor felvette a 8 millió forintos összeget, akkor még 5,78 százalékos THM mellett fizethette a tartozását, ráadásul 150-es árfolyamon. A kamat és árfolyamváltozás miatt mára 186 százalékára nőtt a havi törlesztőrészlet. Ha a kamat nem változott volna ez idő alatt, akkor ma csak 160 százalékát kellene fizetni az eredeti törlesztőnek.
KATTINTS: Így nyúlják le a pénzed az ATM-nél, pillanatok alatt - Fotók!
Mindez a tőketartozást nem érinti, legfeljebb csak az eddigi túlfizetésekkel lehet csökkenteni, ami a forint gyengülése miatt jócskán megnőhetett.
A bíróság szerint "a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői...) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ebben a tekintetben az adósokat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja, a hitelező számára a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon lényegében kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít. Azok a feltételrészletek hiányoznak, melyek a módosítási lehetőség kereteit ténylegessé, a fogyasztó számára közérthetővé, a módosítások mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék."
Rendezetlen állapot
A Pécsi Ítélőtábla megállapítja azt is: "E hiányosságok a hitelező javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adósok terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ezáltal megvalósul a szerződés egyensúlyának olyan eltolódása, mely megalapozza a kikötés tisztességtelenségét, ezáltal a szerződési feltétel semmisségét." Az ítélőtábla azt is kimondja (Európai Bírósági döntésre is hivatkozva): nincs lehetősége arra, amit Léhmann ügyvéd kereseteiben szorgalmaz, hogy e tisztességtelen szerződési pontot kiiktassa és a szerződést e nélkül helyreállítsa.
Még léphet az OTP
Volt már jogerős ítélet az OTP ellen. De végül a Kúria döntése nyomán csak az alkalmazott árfolyamrést kellett a szerződéskori értéken fixálni. A szerződés semmisségét nem mondta ki a testület. Ezzel akkor néhány tízezer forintot nyert az ügyfél.
Erről bővebben: Ennyit nyert a devizahiteles, mi lesz a Kúria döntése után?