Pénzcentrum • 2013. március 8. 12:00
Mi volt a baj az eddigi mentőcsomagokkal? Már elég devizahiteles mentőcsomagon vagyunk túl ahhoz, hogy értékeljük az eredményeiket. Különösen most fontos ez, amikor több új ötlet is kiszivárgott. A PSZÁF az árfolyamrögzítést bővítené ki, míg a kormányzat a devizahitelek egy részének elengedését és forintosítását tartja a megoldásnak. Az eddigi tapasztalatok szerint mindkettővel vannak problémák, de vajon melyik lenne a jobb?
Érdemes átgondolni, hogy mi történt a devizahitelek problémájával az elmúlt időszakban. Ki tudta igénybe venni az elmúlt években megszületett adósmentő csomagokat? Ennek áttekintésére egy infógrafikát készítettünk.
Több mint 600 ezer olyan devizahitel szerződés lehet, melyek esetén semmilyen adósmentő csomagot nem vettek igénybe az adósok. Ráadásul az eddigi megoldások azoknak segített igazán, akiknek nem is volt nagyobb problémája a részletek fizetésével.
A következő oldalon megnézzük, hogy mi volt a baj és melyik legújabb ötlet válhatna be mégis. >>
Melyik mentőcsomagot válasszam?
Az eddigi csomagok tehát nem oldották meg igazán a problémát, mégis 500 milliárdot költöttünk rájuk. Miért nem voltak ezek igazán sikeresek? Mi volt a jó és rossz tulajdonsága az egyes mentőcsomagoknak?
Végtörlesztés:
Pozitív:169 ezer devizahitel szerződés szűnt meg
Negatív:
szinte kizárólag csak azoknak az adósoknak segítetett, akiknek nem
okozott gondot a tartozás, a bankok vesztesége óriási volt, más
hiteleket drágított, magas állami költség (elmaradt bankadó)
Árfolyamrögzítés:
Pozitív: öt évig alacsonyabb törlesztőrészlet, adósság egy részének tényleges elengedése, banki kockázatok csökkenése
Negatív:a legrosszabb helyzetű adósok nem igényelhetik, öt év után növekvő törlesztőrészlet
Forintosítás:
Pozitív: a késedelmes hiteleseknek jelenthetett megoldást, több ezer devizahitel tűnt el, adósság egy része elengedésre került
Negatív: magas forintkamatok miatt alig csökken a törlesztőrészlet, a késedelmesek nagy része a forinthitelt se tudja fizetni
Eszközkezelő:
Pozitív: az
eredeti tervek szerint 25 ezer devizaadóson segíthetnek, korábbi otthonaikban maradhatnak az dósok
Negatív:az adminisztratív
korlátok,
lassú ütemben halad a program,csak a
forgalomképtelen ingatlanok kerülnek be a rendszerbe
Ócsa:
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Pozitív: nem kerül az utcára 80 család.
Negatív: a
program tulajdonképpen semmire nem nyújt megoldást, a probléma
méretéhez képest gyakorlatilag jelentéktelen
Mi lehet a legjobb lépés most?
Kétségtelen, hogy a kormány által felvázolt forintosítás és az adósság egy részének elengedésének ötlete nagyban segítené a már hátralékban lévő adósok helyzetét. Ez akkor lenne különösen igaz, ha az új forinthitel kamatai 8 százalék körül lehetnének például a kamattámogatásnak köszönhetően. Ez ugyani magasabb, mint a devizahiteleké, ezért az adósság egy része hiába kerülhet elengedésre, a törlesztőrészlet alig csökken. Másik nagy hátránya a tervnek, hogy kizárja azokat a családokat, akik nagy nehézségek árán ugyan, de mégis befizetik a banki csekkeket. Azt az érzetet keltheti tehát sokakban, hogy érdemesebb rossz adósnak lenni.
Egyik
jó oldala a tervnek, hogy a bankoknak nem okoz óriási érvágást, hiszen a
késedelmes hitelek után már úgyis céltartalékot képeztek, amit az akció
után felszabadíthatnak. Tehát gyakorlatilag a mérlegükben alig történik
változás.
A másik, a PSZÁF által felvázolt ötlet inkább a mostani árfolyamrögzítési rendszer kibővítésén alapul és 3 pontban foglalható össze. bővebben ezekről itt olvashatsz.
1. Az Árfolyamgát II. konstrukció igénylési lehetőségének meghosszabbítása a teljes futamidő végéig.
2. Mindenki számára lehetőség legyen az árfolyamgátban 60 hónapig részt venni.
3. Több alkalommal is be lehessen lépni az árfolyamgát konstrukcióba.
Ez a terv is kivitelezhetőnek tűnik, de lényegében nem segít a leginkább bajban lévő családoknak, akik szerződését akár fel is mondhatja a bankjuk. Ezzel szemben további költséget hárít a bankokra és az államra egyaránt. Ráadásul a gyűjtőszámlahitel tartozás a legtöbb esetben olyan mértékű, hogy annak a hitel előtti törlesztése a legtöbb hiteles számára gondot okozna. Gyakorlatilag tehát kevés pozitív hozadéka lenne, mégis jelentős költségekkel járna. Nem segítene az egyik legnagyobb problémán, hogy nő a nem fizető adósok aránya.
A két elképzelés akár párhuzamosan is megvalósítható, de a kormányé tűnik eredményesebbnek, bár a jól fizető családok kizárása nem teszi szimpatikussá a javaslatot, mégis a forinthitel kamatok csökkenésével valóban családok ezrei maradhatnak az otthonukban.