Ébredezik a hitelpiac: csak rossz álom volt?

Végtörlesztés számok nélkül

Ha beletekintünk a legnagyobb hazai ban­kok külföldi tulajdonosainak tavalyi, harmadik negyedéves gyors­je­len­té­sei­be, Ma­gyar­országot szinte kivétel nélkül fekete bárányként említik a régiós leánybankok között. A rögzített árfolyamú végtörlesztés következtében több tíz-, esetenként több százmillió eurós veszteség áll a magyar leánybank neve mellett, miközben a szomszédos országok bankjainak többsége viszonylag jól állta a már akkor romló piaci környezet viharait. A bankok többsége a harmadik negyedévben megképezte a várható veszteségeket fedező céltartalékokat, amit talán a legnehezebb volt elfogadtatniuk külföldi tulajdonosaikkal.

2011 szeptembere óta sok minden változott, a kezdeti sokkból felocsúdva a magyarországi bankok sikerrel állták a végtörlesztők rohamát, és pótlólagos veszteséget előzetes várakozásaikhoz képest a többségüknél vélhetően már nem kellett elkönyvelni (igaz, éves adataikat a következő két hónapban teszik csak közzé). A végtörlesztés következményeit azonban nem tudják maradéktalanul elhárítani. Az anyabankok Magyarország iránti bizalma alapjaiban rendült meg, finanszírozásukat csak a legszükségesebb szintre szorították, a tőkét pedig csak a veszteségek fedezésére biztosítják leánybankjaiknak. Ha bármelyikük abban reménykedett volna, hogy a hitelpiacon 2012 már a kilábalás éve lesz, annak csalatkoznia kellett, a banki kapacitások jelentős része ugyanis feleslegessé vált.

A végtörlesztés elhúzódó következmé­nyei és a tartósan rossz piaci környezet miatt fiókbezárásokról és létszámleépítésekről döntött több bank is, könnyen lehet azonban, hogy ennek java még hátra­van, az utóbbi hónapokban ugyanis nagyobb szükség volt minden fiókra és dolgozóra a végtörlesztések és a végtörlesztési célú hitelkihelyezések lebonyolítására, mint a jövőben lesz. A banki kapacitások várható leépülése miatt azonban elképzelhető, hogy ha valamikor ismét emelkedne is a hitelkereslet, arra a piac egyes szereplői vonakodva és megkésve tudnak majd csak reagálni. Az anyabankok megnövekedett tőke- és finanszírozási szükségletének és a magyar gazdasági környezet kiszámíthatatlanságának veszélyes kombinációja nem kecsegteti a tavalyinál nagyobb kihelyezéssel a magyar hitelpiacot, ráadásul több banknál elvárás lett a jelenleg átlagosan közel 130 százalékos, de esetenként ennél jóval magasabb hitel/betét mutató stabilabb szintre csökkentése is.

Végtörlesztés számokkal

A közel 900 ezer devizaalapú jelzáloghitel-szerződésből január végéig 142 ezret fizetett vissza a rögzített árfolyamon a magyar lakosság (így a valójában kifizetett összeg 776 milliárd forint volt), ami 16% körüli részvételi arányt jelent. A magyar bankszektor a piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet viselve 298 milliárd forint veszteséget szenvedett el emiatt. Hogy a végtörlesztések ne járjanak drámai hatással a forint piacán (a hitelszerződések lezárásakor a bankok forintot adnak el deviza ellenében), a Magyar Nemzeti Bank heti rendszerességű euróeladási tendert írt ki, melyen a januárban közzétett adatok alapján a bankok a végtörlesztéssel lezárt hitelszerződések közel 40 százalékához kértek eurót.

Nem elhanyagolható a végtörlesztéseknek a magyarországi lakossági megtakarításokra gyakorolt hatása sem. Az adatok azt mutatják, hogy bár a lakosságnak 776 milliárd forintot elő kellett teremtenie valahonnan a hitelek végtörlesztéséhez, ezt elsősorban nem bankbetétből tették. A Portfolio.hu becslései szerint például október és november hónapban a végtörlesztéshez szükséges források harmada származhatott bankbetétből, másik harmada egyéb, szintén pénzügyi szektorból származó forrásból, és ugyancsak harmada más, a statisztikák elől rejtve maradó (pl. vállalati forrásból származó, külföldi vagy fekete) jövedelemből.

Miután kiengedte a szellemet a palackból, több eszközzel is igyekezett korlátozni a végtörlesztésből származó károkat a kormány. A Bankszövetséggel december 15-én megkötött egyezséggel először korlátozta a végtörlesztéshez rendelkezésre álló időtartamot, amikor kikötötte, hogy a devizahiteleseknek január 30-ig igazolniuk kell, rendelkezésükre áll-e a végtörlesztéshez szükséges forrás. Emellett időben is behatárolta a végtörlesztéshez adható támogatások és munkáltatói kölcsönök nyújtását, végül pedig nem tette lehetővé, hogy a közszférában dolgozók tömegesen végtörlesszenek. Ehelyett elfogadta a Bankszövetség által javasolt szisztémát, mely nemcsak versenyképes a végtörlesztéssel, de a törlesztőrészletet tekintve kedvezőbb is lehet a devizahitelesek számára (rövid távon mindenképp, hosszú távon esetleg). Az új árfolyamrögzítésre vonatkozó szabályokat a Nemzetgazdasági Minsztérium közlése alapján várhatóan február 13-án nyújtja be az Országgyűlésnek a kormány, lényegét azonban már ismerjük a Bankszövetséggel kötött, december 15-i megállapodásból.

A magyar hitelpiac jövője szempontjából a végtörlesztésből fakadó károk felbecsülhetetlenek, van azonban néhány olyan tényező, mely ha mérsékelten is, de valamelyest segítheti a hitelezést, és némi bizakodásra adhat okot:

- csökkent a végtörleszteni képes (jobb módú) társadalmi rétegek eladósodottsága, ezzel javult a hitelképessége
- öt évre korlátozott (fiskálisan fenntartható) otthonteremtési kamattámogatásról döntött a kormány, mely az Európai Bizottság jóváhagyására vár
- a banki kapacitásokat télen a végtörlesztési hitelek kötötték le, a normál lakáskeresletből származó hiteligények egy részét tavasszal elhalasztva, de kielégíthetik
- a bankok és a kormány együttműködése a növekedést elősegítő tényezők (pl. kkv-hitelezés) témájában az elmúlt hetek jelzései alapján szorosabb lesz, az ellentétek oldódnak.

A devizajelzálog-hiteleseket segítő új árfolyamrögzítés várható szabályai

- a szerződésszerűen teljesítő, illetve a 90 napi késedelmet meg nem haladó késedelembe esett devizajelzáloghitel-adósok számára 2012 végéig biztosított lesz az árfolyamvédelmi rendszerbe való belépés lehetősége. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2017 közepéig lesz biztosított.
- a program hatálya alatt a 180-270 CHF/HUF, a 250-340 EUR/HUF és a 2,5-3,3 JPY/HUF közötti árfolyamsávokban a devizaalapú jelzáloghiteleket az adós az alsó sávhatárnak megfelelő árfolyamon törleszti. A devizaalapú jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a tőkerészt a hiteladós viseli a hatályos gyűjtőszámla-szabályok szerint. A devizaalapú jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányad 50%-át a pénzügyi intézmények, 50%-át a költségvetés viseli. Az elszámolásra negyedévente kerül sor mind az állami, mind a banki kamatrész vonatkozásában.
- a 270 CHF/HUF, a 340 EUR/HUF, a 3,3 JPY/HUF árfolyamszintek feletti árfolyamkockázatot teljes egészében a költségvetés viseli.
- a programba jelentkező devizajelzáloghitel-adósok a rendszerből a bejelentkezés után 3 évvel jogosultak kilépni.
- a Bankszövetség tagjai vállalták, hogy egységes minták alapján tájékoztatják ügyfeleiket a programban való részvétel lehetőségéről.