Pénzcentrum • 2011. október 8. 17:11
Nem azonos egy végtörlesztésre szánt forinthitel az eddig ismert lakáscélú jelzáloghitelekkel. A hitelintézeteknek több problémát is meg kell oldaniuk a következő időszakban. Elő kell állniuk egy, a végtörlesztők igényeire szabott termékkel és helyt kell állniuk a szerződések befogadásakor is. Ez utóbbi a magas ügylet szám miatt nem lesz egyszerű feladat. A termékfejlesztések már folynak. Milyen kamatai lesznek ezeknek?
A most piacon lévő lakáscélú és jelzáloghitelektől több szempontból is különböznek egy hitelkiváltásra szánt terméktől. A jelenlegi jogszabály a hitelkiváltásra - akár a végtörlesztés céljára - felhasznált hitel esetén megengedi, hogy a minimális 75 százalékos fedezeti érték felett nyújtson kölcsönt. Az e fölött folyósított kölcsönök többlet kockázatot jelentenek a hitelintézeteknek a lakáscélú hitelekhez képest.
A hitelezési folyamat viszont viszonylag kevesebb erőforrást igényel mindkét részről végtörlesztő vagy kiváltó hitel esetén, sajátbanki ügyintézésnél minimálisat. Az értékbecslés menete például el is hagyható több esetben. Egy esetleges gyorsan rendelkezésre álló pozitív adóslista is kedvezhet azoknak, akik eddig megbízhatóan fizették hitelük törlesztőrészleteit. Az Ilyen ügyfelek hitelminősítése sokkal könnyebb, mint az új forinthitelesek esetén, hiszen már többéves hiteltörténet van a hátuk mögött. Ezek a kamatfelár csökkenését indokolják.
A betétek elvesztése, ezzel a források drágulása, majd a forinthitelek iránti kereslet megnövekedése viszont további kockázatot jelent a hitelintézetek számára. Ez a folyamat mindenképp lezajlik egy tömeges végtörlesztés esetén. A növekvő kamatpályától félve, a források drágulása nagy költségeket ró a bankokra. A jogi bizonytalanság és az ország kockázat növekedése szintén ebbe az irányba hat. Ez minden más hiteltípusra igaz, ez az az ár, amit az egész országnak fizetnie kell a végtörlesztés lehetőségéért.
A hitelek iránti keresletnövekedés, és a végtörlesztés miatt felhalmozódó papírmunka is több kockázatot jelent. A szoros határidő és a végtörlesztők száma miatt szükség lehet több banknál is munkaerő átcsoportosításra, túlórákra, ami szintén a költségeket növelik.