Pénzcentrum • 2009. december 28. 13:32
A 2009-es év a válság hatásainak csökkentését - a megnövekedett hitelterhek miatt bajba jutott lakosság megsegítését, a meglévő lakástámogatási rendszer felülvizsgálatát és szigorítását, valamint a hitelpiac szabályozását - célzó kormányzati intézkedések sorozatával telt.
Az Otthon Centrum Hitel Center szerint jövőre ugyan még minimális, de 2011-től komolyabb növekedés várható a hitelpiacon. A 2010-es év legnagyobb sikerterméke a hitelkiváltás lehet, amikor a megbízható és pontosan törlesztő ügyfeleket a bankok különböző kedvezményes, előnyösebb feltételű konstrukciókkal keresik meg, valamint előtérbe kerülhet a lakástakarék-pénztári megtakarításon alapuló hitelezés.
Mi várható jövőre?
"2010-ben nem számítunk drasztikus változásra a hitelpiacon; legfeljebb 1-2%-os bővülésre, 2011-ben azonban várakozásaink szerint komolyabb növekedés indulhat be. - állítja Bánfalvi László, az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója. "A piac továbbra is kétpólusú lesz; bankokkal, akik továbbra is aktív, adott esetben markáns hitelezési politikát folytatnak és azokkal, akik visszafogják a hitelkihelyezést és inkább meglévő portfoliójuk szinten tartásával lesznek elfoglalva.
Az Otthon Centrum Hitel Centere szerint nem várható enyhülés a konzervatív hitelezési arányokban sem, amelyek azt jelzik, hogy a fedezetként szolgáló ingatlan értékéhez mérten mennyi hitel adható; ezeket jelentősen lecsökkentették a bankok tavaly ősszel.
Hosszabb távon viszont a bankok oldaláról egyértelműen optimizmusra adhat okot a nemrég megjelent kalkuláció, miszerint ma hazánkban a lakásállománynak 38%-a jelzáloggal terhelt, ami bőven alacsonyabb a nyugati országok mutatójánál.
A nemrég elfogadott pénzügyi törvények piaci hatását minimálisnak vélik az Otthon Centrum Hitel Center szakértői; mivel a jogszabályi változások leginkább az ügyfelek érdekeit szolgálják, az ő biztonságérzetüket növelik és nem a pénzintézetek hitelezési aktivitását. A Forint hitelek iránt nőhet az érdeklődés, de további alapkamat és díjcsökkenés szükséges ahhoz, hogy teret nyerjenek a devizahitelekhez képest.
A jövő év talán legérdekesebb fordulata a hitelkiváltás elterjedése lehet. Azoknak az ügyfeleknek, akik időben és rendszeresen törlesztik a hitelüket, a bankok különböző ajánlatokat dolgozhatnak ki, amellyel számukra kedvezőbb feltételű hitel konstrukciókat érhetnek el.
"Nyugaton már régóta elterjedt, hogy a bankok nem csak új lakáshiteleket helyeznek ki, hanem a piacon kintlévőket is kezelik olyan módon, hogy kedvező konstrukciókat kínálnak fel azoknak a hitelfelvevőknek, akiket elég biztonságosnak ítélnek meg ahhoz, hogy átcsábítsák őket magukhoz. Ebben az esetben mindkét fél jól jár; az ügyfél jobb feltételekkel folytathatja a meglévő hiteltörlesztését, a bank pedig új ügyfelet nyer." - mondta Bánfalvi László. "Azonban, ahhoz, hogy Magyarországon ez elterjedjen,szükség lenne a pozitív adóslista mielőbbi bevezetésére, amely elérhetővé tenné a megbízható ügyfelek névsorát és ezáltal fellendítené a hitelpiacot." - tette hozzá a szakértő.
Továbbra is kérdéses azonban, hogy a hamarosan életbe lépő LTV - hitelfedezeti arány-szabályozás a hitelfeltételekről, milyen teret ad az új hiteleknek, valamint milyen feltételekkel lehetséges egyáltalán átvinni egyik banktól a másikhoz egy hitelt; szigorúbb vagy a korábbihoz hasonló módon.
A 2010-es év másik "újdonsága" a lakástakarék-pénztári megtakarításon alapuló kedvezményes hitelek elterjedése lehet. A lakástakarék-pénztári megtakarítás választása esetén a megtakarítások után járó 30 %-os állami támogatással sokkal könnyebben gyűjthető össze a lakásvásárláshoz szükséges összeg. Ez az állami támogatás jövedelmi helyzettől, életkortól függetlenül mindenkinek jár, nem az adóbevallás során kell visszaigényelni, és közvetlenül örökölhető. A konstrukció előnye, hogy sokféle lakáscélra; vásárlásra, építésre, bővítésre, felújításra, lakáscélú hitel kiváltásra is felhasználható.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A megtakarított összeggel pedig azonos vagy akár magasabb összegű igen kedvező kamatozású kölcsönt is igényelhető, forint alapon, egyszerűsített hitelbírálattal, akár pl. 5,92% THM-el, fix havi törlesztő részletekkel.
"Míg Nyugat-Európában és a környező országokban a lakásvásárlást megelőzően sokkal nagyobb az öngondoskodás szerepe és a lakástakarék-pénztári szerződések aránya, addig nálunk ez a konstrukció napjainkig kevésbé terjedt el. Ez leginkább azért alakult így, mert amíg külföldön egyáltalán nem létezik állami támogatás lakásvásárláshoz, addig Magyarországon az emberek inkább a szocpol adta lehetőségekkel éltek. Most, hogy ezek a támogatások jelentősen csökkentek, nálunk is várható, hogy népszerűbb lesz a lakástakarék-pénztári megtakarítás." - mondta Bánfalvi László.
Mi történt 2009-ben?
• Törlesztési könnyítések. A kormány által indított szolidaritási intézkedéscsomag részeként a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek - nem csak a munkanélküliek - állami kezességvállalás mellett nyújtott áthidaló kölcsönt igényelhetnek az eredeti hitelt nyújtó banknál. Mivel azonban ezt sok feltételhez köti a kormány, így kérdéses az intézkedés hatása.
• Megszűnő támogatások és új támogatási forma. Júliustól megszűnt a gyermekek után járó szocpol támogatás, illetve az állami kamattámogatásos forinthitelek. Az OCHC tapasztalatai alapján, a hitelfelvevők 18-20%-a vette addig igénybe a megszüntetendő állami támogatások valamelyikét. Többnyire a szigorítások, valamint az ugyancsak júliusi áfa-emelés hatására az év második felében jelentősen lassult a piac. Októbertől új támogatott forint hitel konstrukció került bevezetésre a fiatalok, gyermekesek újépítésű lakás vásárlásának támogatására, azonban nem várható, hogy ezzel visszatér a megszűnő támogatásokkal a piacról eltűnt széles körű, potenciális vásárlóréteg.
• Banki szabályozások. Az Országgyűlés nagy többséggel módosította a pénzintézeti törvényt, hogy megszűnjön többek között az egyoldali banki szerződésmódosítás széles körű lehetősége. Mindeközben megszületett a banki magatartási kódex is, amihez év végéig a teljes hitelvolumen 95%-át nyújtó pénzintézetek csatlakoztak.
• Devizahitelezés szigorítása. A folyamatban lévő szabályozás a jövő évtől korlátozná, hogy ki mekkora hitelt vehetne fel és hitelbírálat során az eddigiekhez képest szigorúbb feltételeknek kellene megfelelni a hiteligénylőknek.
• Euró, majd forinthitelek térnyerése. Az Euró alapú lakáshitelek térnyerése látványos volt az év első felében; ennek megfelelően a bankok májusban elkezdték leszorítani az Euró alapú hitelek kamatait. Forinthiteleknél hasonló tendencia figyelhető meg hosszabb távon, az év második felében a bankok egyre vonzóbb hiteltermékekkel jelentek meg.