Pénzcentrum • 2009. november 18. 15:55
A pénzügyi válság után a korábban slágerterméknek számító önkormányzati devizakötvény-kibocsátás szinte teljesen eltűnt a piacról, s a forint alapú hitelek felé mozdultak el az önkormányzatok. A részükre rendelkezésre álló pénzügyi közvetítők között a Takarékszövetkezeti Integráció egyre nagyobb szerepet játszik - derült ki egy mai sajtótájékoztatón.
Még mindig jó adósnak számítanak az önkormányzatok Magyarországon
Bár a szektor GDP-arányos eladósodottsági mutatója idén már 4%-os szinten jár, és 2010-ben - a hazai össztermék zsugorodása miatt - várhatóan az EU átlagnak megfelelő 5%-os szintet is eléri, mégsem várható, hogy az önkormányzatok tömegesen fizetésképtelenné válnának - hangsúlyozták a TakarékBank szakemberei a társaság mai sajtótájékoztatóján.
Az elmúlt négy évben a magyar önkormányzatok adósságállományának bővülési üteme európai szinten is kimagasló volt, azonban a közel 3200 magyarországi önkormányzatból mindössze 6 jelentett fizetésképtelenséget 2008-ban, idén pedig még nem volt példa ilyen esetre.
Az önkormányzati adósságrendezési eljárás közel sem jelent akkora veszélyt a hitelezőkre nézve, mint egy vállalati felszámolás, sok esetben ugyanis a törlesztések átütemezésére szóló megállapodás köthető, hisz az önkormányzatoknak hosszú távon is számíthatnak biztos bevételekre állami forrásból illetve helyi adókból. Így nem feltétlenül van szükség a kistelepülések többsége esetén csak nagy nehézségek árán eladható önkormányzati vagyon értékesítésére - mondta Ifju Péter, a TakarékBank önkormányzati osztályának vezetője.
A pénzügyi válság kirobbanása óta az önkormányzatok is sokkal kockázatkerülőbbek lettek. Idén már csak elvétve lehet találkozni önkormányzati devizakötvény-kibocsátással, és szinte mindenki az árfolyamkockázatokat kiküszöbölő forint alapú forrásokat keresi. Ezek közül is a jelenlegi legsikeresebb konstrukció a Magyar Fejlesztési Bank által refinanszírozott Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram, ami alacsony önerő és akár 2-3 éves törlesztési türelmi idő mellett nyújt EURIBOR kamatfelár mellett forinthiteleket, az árfolyamkockázatot pedig az MFB viseli.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az MFB hiteleken túlmenően is általánosságban elmondható, hogy a települések az esetek elsöprő többségében a forint alapú hiteleket preferálják. Szabó Levente, a TakarékBank ügyvezető igazgatója a elmondta, ez igen kedvező a pénzintézetük számára, mivel a bank jelenleg a takarékszövetkezetek betétállományának köszönhetően bőséges szabad forint forrásokkal rendelkezik. A TakarékBanknál mintegy 160 milliárd forint hitelállományra jut 270 milliárd forintnyi betéttömeg, ami a magyarországi bankok körében rendkívül alacsony, 60% alatti hitel/betét aránynak felel meg.
Főként a szabad forrásokkal, illetve a takarékszövetkezetek erős települési beágyazottságával próbál a Takarékszövetkezeti Integráció a jövőben önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások területén piacot szerezni.
Egyre sikeresebb integráció
Az elmúlt időszakban az önkormányzati számlavezetés területén látványos eredmények születtek. Az integráció 2009 harmadik negyedévének végére már az önkormányzatok 24%-ánál (többségében kis- és közepes településeknél) volt számlavezető, és az ügyvezető igazgató elképzelhetőnek tartja, hogy ez a szám a következő 5 évben elérheti az 50%-os értéket is.
A kis- és közepes településekkel való kapcsolat miatt az integráció által kezelt önkormányzati hitelek és betétek aránya a bankszektor összesített értékének csupán 4-5%-a. A Takarék Bank vezetőinek várakozása szerint ez az érték is növekedni fog a jövőben. Egyrészt a várhatóan csökkenő önkormányzati bevételek (kevesebb központi támogatás, recesszió miatt visszaeső helyi adóbevételek) további külső forrásbevonásra fogják késztetni az önkormányzatokat, másrészt az integráció erősödő piaci pozíciója a takarékszövetkezetek irányába fogja terelni a forráshiányos nagyobb településeket is.