Nagy Bálint • 2026. július 2. 10:27
A vízügy 150 milliárd forinttal és négyéves ütemtervvel számol a Velencei-tó dunai vízpótlására. Pedig – egy közismert hazai szakember szerint – az egész a töredékébe kerülhetne. A beruházás a MOL-nak házifeladat lenne, de PPP-konstrukcióban a magánszektor is megoldhatná.
A Velencei-tó már tartósan 50 centiméter alatt van az agárdi vízmérce szerint, és a legfrissebb előrejelzések azt mutatják, hogy 30-40 nap múlva 30 centiméterre eshet. A probléma mélységéről a Pénzcentrum vlogja, a CashTag is készített korábban riportot, míg nemrég a kritikus helyzetről Horányi Tibor környezetvédelmi szakember, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének képviselője beszélt részletesen a VTV-nek adott interjújában.
Horányi szerint 2021 óta minden évben vízügyi problémával küzdött a tó, és „lefelé ívelő spirálban" van. A helyzet kritikusságát mutatja, hogy a szakemberek szerint már egy vészhelyzeti tervre is fel kell készülni: ha a vízszint tovább csökken, a tó különálló részekre bomolhat, a halak mentéséhez nádátjárókat és vízátjárókat kell létrehozni, akár kényszerű lehalászással.
Az új kormányzat gyorsan lépett: Gajdos László miniszter és dr. Bögi Viktória miniszterhelyettes nemrég az agárdi tófelügyelőségen széleskörű tanácskozást tartott a vízügyi igazgatósággal, önkormányzatokkal, horgászszövetségekkel, amelybe a civil szektort is bevonták. A találkozó jó hír, de az igazi kérdés az, hogy mennyibe kerül, meddig tart és honnan érkezik a víz a Velencei-tó megmentésére.
Nagyon sok kérdést kapok, hogy idén mit lehet tenni, hogyan lehet vizet tenni a tóba. Az a rossz hír, hogy sehogy. Nem készültünk fel erre a 26-os helyzetre
– emelte ki a riportban Horányi Tibor környezetvédelmi szakember.
A tanácskozáson azonban több vízpótlási irány is szóba került:
- A Dunáról érkező víz a legdrágább és leglassabb megoldás: a vízügyi igazgatóság 150 milliárd forintos költséggel és 2029–2030-as legkorábbi indulással számol.
- A karsztvíz-pótlás módszertanilag sem támogatott: ivóvíz-kategória, amit egy aszályos ciklusban Horányi szerint sem szabad tóba engedni. A tó saját vízgyűjtő területén (Pátkai- és Zámolyi-víztározó) évek óta nincs elég csapadék, ezek üresen állnak – így onnan érdemi vízmennyiséget most nem lehet a tóba juttatni.
- A leggyorsabb és legköltséghatékonyabb irány a tisztított szennyvíz lenne. A Székesfehérvár szennyvizét kezelő Fehérvíz Zrt., illetve a gárdonyi, csákvári és zámolyi szennyvíztisztítók viszonylag rövid – akár 2027-2028-as – időtávon, technológiai fejlesztés után bekapcsolhatók a rendszerbe.
Egy mérnök szerint sokkal olcsóbban és gyorsabban is menne
A 150 milliárdos szám és a négyéves ütemterv több szakembert is meglepett. Közülük az egyik legerőteljesebben Vazsonyi László, a VulcanAgro Kft. szakembere, az Agrár Milliók TikTok-csatorna arca reagált egy Pettend mellett – a Duna és a Velencei-tó közötti szakaszon – forgatott videóban. Vazsonyi kiindulópontja egy egyszerű mérnöki logika: mint mondja, a Duna (Ercsi és Batta környékén) Pettendtől légvonalban nincs 15 kilométer, a víz innentől gravitációval is elfolyna a Velencei-tóba.
Én azt gondolom, mint mérnök, a Velencei-tónak a megtáplálása Dunáról vízzel, akár még hogy ide egy tavat is kell építeni: ez maximum egy év. Ez a tizenegynéhány kilométer nem tarthat négy évig, és nem kerülhet 150 milliárd forintba
– emelte ki Vazsonyi László.
Vazsonyi a nagyságrendet megkérdőjelzve hozzáteszi: a 150 milliárd forint azt jelentené, hogy a csővezeték kilométere közel 10 milliárd forintba kerül – "annyi, mint az M1-es autópályának az építése", ami szerinte „a vicc kategória", még ha be is számítjuk a mederkotrást, a patakok tisztítását és egy-egy tározó megépítését.
„A MOL-nak ez házifeladat lenne"
Vazsonyi, sorok közti felvetése, is izgalmas gondolatmenetre ébreszt: van egy magyar cég, amelynek egy ilyen csővezeték-projekt tényleg házifeladat lenne. A MOL Magyarország legnagyobb olajvállalata, és a szakember erre konkrétan utal is a videóban.
Tény és való, a MOL csővezeték-építésben évtizedes rutinnal rendelkezik – a Pozsony-Százhalombatta olajvezeték például több száz kilométeren szállít nyersolajat a szlovákiai Slovnaft finomítójából a Dunai Finomítóba, gyakorlatilag napi 24 órában. Egy 10-20 kilométeres vízvezeték egy ilyen műszaki portfólió mellett tényleg nem kihívás.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A földrajzi közelség is adott: a százhalombattai Dunai Finomító légvonalban mindössze 15-20 kilométerre van a Velencei-tótól, a MOL infrastruktúrája a Duna-parton szinte szó szerint a helyszínen van. Vazsonyi arra utal, hogy egy ilyen vállalattól „biztos, hogy nem ilyen összeg" jönne ki, és nem is tartana három-öt évig a vezeték lefektetése.
A megoldásnak potenciálisan kettős haszna is lehetne. A csővezeték nyomvonalán fekvő szántóföldek – a Pettend-Ercsi-Battai szakasz mellett több tízezer hektárnyi terület – jelenleg aszályban vannak. Ha a beruházás öntözésre alkalmas tavakat is táplálna útközben, a mezőgazdasági hasznosulás a Budapest-Velencei-tó közötti sávban jelentős lehetne.
PPP-konstrukció: az állam csak vízigényt jelez, a piac megoldja
Vazsonyi azonban vázol egy másik opciót is a beruházás piaci megoldására a videóban: az állam ne közberuházásként építse meg a vezetéket, hanem PPP-konstrukcióban – vagyis állam-magán partnerségben – engedje át a piaci szereplőknek.
A logika: az állam megnevezi, hogy egy adott ponton (például Pettend térségében) évente hány millió köbméter vizet szeretne átvenni, és megjelöli, milyen áron. A vállalkozók – saját pénzükből, banki hitelből, befektetői tőkéből, esetleg az érintett földtulajdonos gazdálkodókkal közösen – megoldják majd.
Legyen egy igény: ide kell hány millió köbméter víz, és a vállalkozók megoldják. Mondjuk leversenyzik egymással, hogy ki tudja olcsóbban idehozni ezt a pár millió köbméter vizet évente
– összegezte Vazsonyi László a PPP-alternatíváról.
A PPP-modell néhány évtizeddel ezelőtt Magyarországon is népszerű volt (autópálya-beruházások, közintézmények). Vazsonyi szerint a konstrukció előnye, hogy az államnak nem kell közvetlenül pénzt költenie a beruházásra, csak egy szándéknyilatkozatot tenne le arról, hogy hány éven keresztül mennyi vizet vásárol az üzemeltetőtől – és a fenntartás sem az államé lenne.
Akkumulátorgyárak vs. Velencei-tó
Vazsonyi felvetése azért is releváns, mert az elmúlt években az állam egészen más nagyságrendben költött víziközmű-fejlesztésekre – csak nem a Velencei-tóra. A Telex 2026. július 1-jei összesítése szerint az előző két Orbán-kormány összesen 190,6 milliárd forintot fordított az akkumulátorgyárakat kiszolgáló víziközmű-fejlesztésekre. Nem meglepő infó, hogy egyetlen kivételtől eltekintve minden helyszínen a Mészáros és Mészáros Zrt. végezte a kivitelezést. A főbb tételek:
- Nyíregyháza (víziközmű + szennyvíz): 48,0 mrd Ft
- Göd: 34,5 mrd Ft
- Iváncsa (víziközmű + szennyvíz): 28,2 mrd Ft
- Komárom régió: 23,3 mrd Ft
- Debrecen (szennyvíztisztító): 23,0 mrd Ft
A cikk szerint a helyzet abszurd volta legerősebben Gödön mutatkozik jelenleg meg: a Duna-menti kutakról vezetett új víz nem a lakossághoz, hanem az akkugyárhoz megy – miközben a városban harmadfokú vízkorlátozást rendeltek el a lakosságra. Ha tehát az akkugyárakra fordított 190,6 milliárd forint töredékét az elmúlt években a Velencei-tó vízpótlására fordították volna, a mostani vészhelyzeti forgatókönyv teljesen máshogy nézne ki.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás