HelloVidék • 2026. április 16. 17:15
Komoly szerkezeti átalakulás előtt áll az Egri borvidék mezőgazdasága: a szakértők szerint a klímaváltozás miatt nemcsak a szőlőfajták, hanem a teljes termesztési struktúra is átalakulhat a következő évtizedekben.
Az egri borvidék jövőjét alapjaiban határozhatja meg a klímaváltozás – hangzott el a Breznay-esték egyik szakmai rendezvényén, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei képviselője, Seszták Attila is részletesen beszélt a térség előtt álló kihívásokról. A szakember szerint a változások nemcsak a szőlőtermesztést érintik, hanem az egész mezőgazdasági struktúrát, beleértve a szántóföldi növénytermesztést is - számolt be róla a Heol.hu.
A térségben ugyan az éves csapadékmennyiség összességében nem csökken jelentősen, annak eloszlása egyre kiszámíthatatlanabbá válik: a csapadék inkább intenzív, rövid időszakokban érkezik, miközben hosszabb száraz periódusok alakulnak ki. A szakértői előrejelzések szerint 2050-ig 1,5–2,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is bekövetkezhet, ami több hőhullámmal és szélsőségesebb időjárással járhat.
Változó fajták, eltolódó termesztési zónák
Az elemzések szerint az Eger környéki dombvidéki területek továbbra is meghatározó borvidéki szerepet töltenek be, ugyanakkor a művelési és fajtastruktúra átalakulása elkerülhetetlen. A déli, alacsonyabban fekvő területek érzékenyebbé válhatnak a szárazságra, míg a magasabban fekvő dűlők – például a Nagy-Eged környéke – akár kedvezőbb érési feltételeket is kaphatnak a melegebb klíma miatt.
A szakértők szerint a termesztési optimum fokozatosan északi irányba tolódhat, miközben a vízmegtartás és a talajhasználat válik kulcskérdéssé. A fajtaszerkezetben is elmozdulás várható: egyes fajták, mint a kékfrankos vagy a syrah erősödhetnek, míg más, vízigényesebb fajták visszaszorulhatnak. A fehérborok esetében a savak megőrzése és a kiegyensúlyozott érés jelenthet majd egyre nagyobb kihívást.
A talaj és a víz lesz a kulcskérdés
A szakmai előadás szerint a jövő egyik legnagyobb kérdése a talaj állapota lesz. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a szervesanyag-tartalom, miközben az erózió és a talajromlás gyorsabb ütemben zajlik, mint a regeneráció. Ez különösen a dombvidéki területeken jelent problémát, ahol évente akár több tonna termőréteg is eltűnhet hektáronként.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,2 százalékos THM-el, havi 214 756 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Magnet Bank és az ERSTE Bank, ahol 6,71%, a CIB Banknál 6,89%, a Raiffeisen Banknál 7%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A vízgazdálkodás is kritikus ponttá válik: az öntözés ugyan megoldás lehet bizonyos esetekben, de költséges és nem mindenhol kivitelezhető. Egyre nagyobb szerepet kap a víz helyben tartása, a talajnedvesség megőrzése és a talajtakaró növények alkalmazása.
A mezőgazdaság szerkezete is átalakulhat
A klímaváltozás nemcsak a szőlőre, hanem a szántóföldi növénytermesztésre is hatással lesz. A szakértők szerint csökkenhet a búza és a kukorica jelentősége, miközben előtérbe kerülhetnek a szárazságtűrő növények, például a cirok, a köles vagy a durumbúza, valamint a fehérjenövények.
A hosszabb távú előrejelzések szerint nem egyszerű fajta- vagy technológiaváltásról van szó, hanem teljes szemléletváltásról: a gazdálkodás egyre inkább tájgazdálkodássá alakulhat, ahol a biodiverzitás, a vízmegtartás és a talajélet fenntartása ugyanolyan fontos lesz, mint a termés mennyisége. A szakértők szerint a következő 10–15 év kulcsfontosságú lesz: ha a gazdálkodók nem tudnak alkalmazkodni, a hagyományos termelési modellek fokozatosan veszíthetnek életképességükből.