Pénzcentrum • 2026. november 17. 15:16
A korábbi várakozásoknál ellenállóbbnak bizonyult az Európai Unió gazdasága, az energiaárak megugrása azonban hosszabb időre magas inflációt hozhat. Az Euronews által ismertetett, november 17-én közzétett európai bizottsági előrejelzés szerint az EU gazdasága idén 1,4 százalékkal növekedhet, ami meghaladja a tavasszal várt 1,1 százalékot. Az infláció viszont 2027-ben is 3 százalék fölött maradhat, miközben a háztartások egyre magasabb energia- és élelmiszerárakkal szembesülhetnek. A következő időszakban így egyszerre kell megküzdenie Európának a mérsékelt gazdasági növekedéssel és az újabb árnyomással - írja az Euronews.
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint az uniós gazdaság teljesítménye 2026 első három negyedévében a vártnál kedvezőbben alakult. A növekedés egyik legfontosabb motorját az export jelentette, különösen az MI-adatközpontokhoz, az elektromos hálózatokhoz és a félvezetőgyártáshoz szükséges berendezések iránti nemzetközi kereslet.
A brüsszeli testület ennek alapján az idei évre már 1,4 százalékos GDP-növekedést vár az Európai Unióban, szemben a májusban előrejelzett 1,1 százalékkal. A javuló kilátások ellenére a következő évben sem várható látványos gyorsulás, 2027-ben szintén 1,4 százalékkal bővülhet az EU gazdasága, 2028-ban pedig 1,5 százalékos növekedés jöhet. Az euróövezet valamivel gyengébben teljesíthet. A Bizottság 2026-ra és 2027-re egyaránt 1,2 százalékos növekedést valószínűsít, amely 2028-ban 1,3 százalékra gyorsulhat.
Az előrejelzés javítása tehát nem jelenti azt, hogy Európa visszatérne a korábbi évek dinamikus növekedési pályájára. Inkább arról van szó, hogy a kontinens gazdasága a közel-keleti konfliktus és az energiaellátási problémák ellenére is képes volt elkerülni a korábban vártnál nagyobb lassulást.
Újra megugrottak az energiaárak, az infláció is magasabban ragadhat
A kedvezőbb növekedési kilátásokat egyre komolyabb inflációs kockázatok árnyékolják be. Az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli energiapiaci fennakadások miatt az olaj- és földgázárak jelentősen emelkedtek, ami az európai vállalatok és háztartások költségeit egyaránt növeli.
Az Európai Bizottság szerint az EU inflációja 2026-ban átlagosan 3,3 százalék lehet, 2027-ben pedig 3,2 százalék körül alakulhat. Ez jelentős felfelé módosítás a tavaszi prognózishoz képest, amikor még 2,4 százalékos jövő évi inflációval számoltak.
Az euróövezetben októberben már 4 százalékra emelkedett az éves infláció, ami hároméves csúcsot jelent. A drágulás legfontosabb hajtóereje az energia volt, amelynek ára csaknem 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A Bizottság arra számít, hogy az infláció az idei év végén és 2027 elején 4 százalék fölé is emelkedhet, majd fokozatosan mérséklődhet. Az EU-ban 2028-ra 2,3 százalékos, az euróövezetben 2,1 százalékos inflációt várnak.
A benzin olcsóbb lehet, a gáz- és villanyszámla viszont tovább nőhet
A háztartások számára különösen kellemetlen fejlemény, hogy az energiaárak emelkedése nem minden területen egyszerre jelenik meg. A Bizottság előrejelzése szerint a benzin és a dízel ára 2027-ben fokozatosan mérséklődhet, a földgáz és a villamos energia lakossági ára viszont még a következő hónapokban is emelkedhet.
Ennek oka, hogy a nagykereskedelmi energiapiacok változásai késleltetve épülnek be a lakossági számlákba. A magasabb beszerzési költségek tehát akkor is nyomást gyakorolhatnak a háztartások kiadásaira, amikor az olajárak már lefelé indulnak.
Az élelmiszerárak esetében szintén kedvezőtlen kilátásokat vázoltak fel. Az EU-ban az élelmiszer-infláció a valamivel 2 százalék fölötti idei szintről 2027-ben akár 3 százalék közelébe emelkedhet. Ebben a nyári hőhullámok és aszályok miatti terméskiesések, valamint a műtrágyaköltségek növekedése is szerepet játszik. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások különösen kitettek lehetnek az újabb drágulásnak, hiszen kiadásaik nagyobb részét teszik ki az alapvető élelmiszerek és az energia.
A gazdaság nő, de a költségvetési hiány és az államadósság is emelkedik
Az európai gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a növekedési kilátások javulása mellett a tagállamok költségvetési helyzete egyre nagyobb nyomás alá kerül.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU összesített költségvetési hiánya a GDP 3,1 százalékáról 3,6 százalékára emelkedhet 2026-ban, 2027-ben 3,7, 2028-ban pedig 3,8 százalékra nőhet. A romlásban szerepet játszanak a növekvő védelmi kiadások, az államadósság kamatterhei, valamint azok az intézkedések, amelyekkel a kormányok az energiaárak emelkedését próbálják tompítani a háztartások és a vállalatok számára.
A kamatkiadások különösen nagy terhet jelentenek. Ezek a GDP 1,9 százalékáról 2,4 százalékára emelkedhetnek 2028-ra, ami több mint tízéves csúcsot jelentene. Eközben az EU teljes államadóssága a 2025-ös GDP-arányos 82,6 százalékról 2028-ra 85,6 százalékra nőhet. A magasabb kamatok a gazdaság más területein is éreztethetik hatásukat. A drágább hitelezés visszafoghatja a lakásépítéseket, a vállalati beruházásokat és a fogyasztási célú kölcsönök iránti keresletet.
A munkaerőpiac egyelőre tartja magát, de a fiatalok helyzete romlik
A gazdasági bizonytalanság ellenére az európai munkaerőpiac továbbra is viszonylag stabil. Az Európai Bizottság szerint 2026-ban több mint 800 ezer új munkahely jöhet létre az unióban, a munkanélküliségi ráta pedig valamivel 6 százalék fölött maradhat. A felszín alatt azonban már megjelentek a gyengülés jelei. A fiatalok körében emelkedik a munkanélküliség, és egyre többen dolgoznak kevesebb órában annál, mint amennyit valójában szeretnének.
A bérek nominálisan tovább emelkedhetnek, 2026-ban 3,8, 2027-ben pedig 3,7 százalékos növekedést várnak. Az infláció azonban ennek jelentős részét elviheti. A reálbérek így az előrejelzés szerint mindkét évben mindössze 0,6 százalékkal növekedhetnek, szemben a 2025-ös 1,7 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók fizetése ugyan tovább nőhet, de a vásárlóerejük sokkal lassabban javulhat.
Spanyolország húzhatja az európai növekedést, Franciaország továbbra is gyengélkedik
A tagállamok gazdasági teljesítménye között jelentős különbségek vannak. Az Európai Bizottság az euróövezet négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolországban várja a leggyorsabb növekedést, 2,6 százalékot 2026-ban. Németország gazdasága 1,3 százalékkal bővülhet, Olaszországban 1 százalékos növekedésre számítanak, Franciaországban viszont mindössze 0,4 százalék lehet a GDP emelkedése.
A francia gazdaságot a költségvetési bizonytalanság is terheli. A Bizottság szerint a költségvetési hiány a GDP 5,5 százalékán alakulhat, a munkanélküliségi ráta pedig 2028-ra 9,8 százalékra emelkedhet. Európa gazdasági kilátásait így továbbra is jelentős különbségek jellemzik. Miközben egyes országokban az export és a beruházások támogatják a növekedést, máshol a költségvetési problémák, a magas energiaárak és a gyenge belső kereslet korlátozzák a gazdasági teljesítményt.
Egyelőre nem múlt el az energiapiaci bizonytalanság
A Bizottság előrejelzésének egyik fontos kockázata, hogy az energiaárak alakulása továbbra is nagymértékben függ a geopolitikai fejleményektől. A jelentés október 29-i adatlezárása óta az olaj- és gázárak mintegy 20 százalékkal csökkentek, miután az amerikai félidős választásokat követően mérséklődtek az Irán elleni újabb katonai csapásoktól való félelmek. Ha ez az árcsökkenés tartós marad, a Bizottság becslése szerint a 2027-es infláció akár negyed százalékponttal is alacsonyabb lehet a jelenleg vártnál.
A bizonytalanság azonban továbbra is jelentős. Az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus, az ellátási láncok sérülékenysége és a kereskedelmi feszültségek egyaránt visszafoghatják a növekedést. Az európai gazdaság tehát egyelőre elkerülte a korábban várt nagyobb lassulást, de a következő két évben a háztartások és a vállalatok számára is komoly kihívást jelenthet az energiaárak és az infláció alakulása.