Elzárhatják a legfontosabb uniós pénzcsapot: bajba kerülhetnek a magyar települések a hirtelen esőzéseknél

Jeki Gabriella • 2026. november 16. 13:01

Mi történik, ha egy nagyobb felhőszakadás után a magyar városok csatornahálózata már nem képes elvezetni a lezúduló esővizet? A probléma kifejezetten sürgető, miközben Magyarországon évente mintegy 610 millió eurónyi beruházás hiányzik a vízgazdálkodásból. Egy friss, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott európai tanulmány többek között Budapest példáján mutatja be, milyen megoldások segíthetnek az alkalmazkodásban, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az uniós támogatási rendszer tervezett átalakítása veszélyeztetheti az ilyen fejlesztések finanszírozását.

Magyarország vízgazdálkodása jelentős beruházási kihívásokkal néz szembe, miközben a klímaváltozás hatásai egyre nagyobb nyomást helyeznek a települések infrastruktúrájára. Az intenzív csapadék, az elöregedő csatornahálózat és a városi zöldfelületek korlátozott vízmegtartó képessége együttesen növelik a szélsőséges időjárási eseményekből eredő károk kockázatát. Mindez ráadásul egy olyan időszakban történik, amikor az Európai Unió a környezetvédelmi és klímavédelmi támogatások rendszerének átalakítására készül.

Az Európai Régiók Bizottsága (CoR) megbízásából készült, a közelmúltban publikált „A LIFE-programon túl – A klíma-, energia- és környezetvédelmi prioritások finanszírozása az EU új többéves pénzügyi keretében” (eredeti címén Beyond LIFE – Funding of climate, energy and environmental priorities in the new MFF) című tanulmány azt vizsgálja, hogy az uniós LIFE program milyen szerepet játszott a helyi és regionális környezetvédelmi fejlesztésekben, és milyen következményekkel járhat a finanszírozási rendszer megváltoztatása.

A Pénzcentrum szerkesztősége közvetlenül az Európai Régiók Bizottságától kapta meg a tanulmányt, amelyet a belga Milieu Consulting SRL készített. A dokumentum szakirodalmi és szakpolitikai elemzésekre, interjúkra, európai uniós kérdőíves felmérésre és tizenegy részletes projektesettanulmányra épül. Ezek egyike a budapesti LIFE in RUNOFF, magyar nevén Városi Eső projekt.

Évente 610 millió euró hiányzik

A tanulmány egyik legfontosabb magyar vonatkozású megállapítása, hogy Magyarországon évente 610 millió euróra becsülhető a vízgazdálkodási beruházási hiány, ami nagyságrendileg 240 milliárd forintnak felel meg,  Az adat az Európai Bizottság 2025-ös, Magyarországról szóló környezetpolitikai országjelentéséből származik, amelyre a mostani kutatás is hivatkozik. A becslés itt azt fejezi ki, mekkora további éves beruházásra lenne szükség a vízgazdálkodási célkitűzések teljesítéséhez a jelenlegi finanszírozási szinthez képest.

A jelentés szerint Magyarország a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós irányelv követelményeinek 2020-ban mindössze 59 százalékban felelt meg. Bár ez mára inkább történeti adatnak számít és nem a jelenlegi megfelelési arány, ugyanakkor jól érzékelteti a víziközmű-infrastruktúra fejlesztési szükségleteinek nagyságrendjét.

A kutatás rámutat a vízgazdálkodás fejlesztése ma nem véletlenül egyre összetettebb kérdés. Szerepet kap benne ugyanúgy a környezetvédelmi, a  települések működése, az infrastruktúra védelme, a lakosság biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás.

Budapest három kerületében keresnek a megoldást

A jelentés külön esettanulmányban foglalkozik a 2021 júliusa és 2025 júniusa között megvalósított Városi Eső projekttel. Ahogy az a dokumentumból kiderül, a program arra a problémára keresett választ, hogy a főváros elöregedő, túlterhelt csatornahálózata hogyan képes megbirkózni az egyre intenzívebb csapadékeseményekkel.

A helyzetet ugyanis Budapest sajátos közigazgatási szerkezete tovább bonyolítja, hiszen a fővárosi önkormányzat és a 23 kerület között megoszlanak a különböző hatáskörök, miközben a csapadékvíz nem igazodik a közigazgatási határokhoz.

A projektben három eltérő adottságú budapesti kerület vett részt:

  • XII. kerület: a domborzati viszonyok miatt a lejtőkön gyorsan lezúduló csapadékvíz kezelése jelent különleges kihívást.
  • XVIII. kerület: a sík, kertvárosias területek másfajta vízmegtartási és vízelvezetési megoldásokat igényelnek.
  • VII. kerület: a sűrűn beépített belvárosi környezetben a burkolt felületek nagy aránya korlátozza a csapadék természetes beszivárgását.

A kutatás egyik lényeges tanulsága, hogy a csatornahálózat további bővítése nem feltétlenül az egyetlen lehetséges válasz. A természetalapú, decentralizált megoldások ugyanis lehetővé tehetik, hogy az esővíz egy része már ott hasznosuljon vagy tárolódjon, ahol lehullik. Ilyen megoldásokként említik például az esőkerteket, a zöldtetőket, a vízáteresztő burkolatokat és az esővíztároló rendszereket. Ezek ugyanis együttesen csökkenthetik a csatornahálózat terhelését, miközben hozzájárulhatnak a városi környezet alkalmazkodóképességének javításához.

A Városi Eső projekt fejlesztése keretében elkészült egy részletesebb, helyi léptékű klímamodell, egy egész Budapestre kiterjedő csatornahálózati sérülékenységi elemzés, négy klímaalkalmazkodási terv, valamint egy fővárosi csapadékvíz-gazdálkodási stratégia. Eközben a három kerületben megvalósított kísérleti kék-zöld infrastruktúra-fejlesztések évi 98 ezer köbméternyi csapadékvíz-elvezetés csökkentését célozták meg. Ez körülbelül 39 olimpiai úszómedence térfogatának felel meg. A budapesti program teljes költségvetése mintegy 3,05 millió eurót jelentett, ebből közel 1,68 millió eurót uniós támogatás fedezett.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A kutatók a projekt egyik fontos eredményének azt tartják, hogy a kidolgozott módszerek felhasználhatók más városok számára is. A klímamodellezés, a csatornahálózat sérülékenységének feltérképezése és a különböző vízmegtartási technikák együttes alkalmazása bárhol kipróbálható.

A bürokrácia akadályozza a fejlesztéseket

A budapesti esettanulmány egy kevésbé látványos, de annál fontosabb problémára mutat rá. Úgy tűnik, hogy a környezetvédelmi beruházások megvalósítását sokszor nem kizárólag a finanszírozás hiánya, hanem az összetett pályázati feltételek és az intézmények közötti együttműködés nehézségei szintén nehezítik.

A Városi Eső projekt esetében például a beruházási és az úgynevezett „puha”, vagyis a nem infrastrukturális tevékenységekre fordítható források aránya jelentett akadályt. A tanulmány kimondja, hogy az infrastrukturális beruházásokra és alvállalkozói tevékenységekre vonatkozó korlátok már egy korábbi LIFE-pályázat elutasításában is szerepet játszottak. A megvalósítás során további nehézséget jelentett a fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti feladatmegosztás, valamint az adminisztratív és közbeszerzési eljárások kezelése. Ez leginkább azért izgalmas megállapítás, mert a kisebb magyar települések gyakran jóval szűkösebb szakmai és pénzügyi kapacitásokkal rendelkeznek, mint mondjuk Budapest.

A kutatás európai tapasztalatai alapján a helyi önkormányzatok előtt több visszatérő akadály áll:

  • A pályázatok előkészítése jelentős szakmai és adminisztratív kapacitást igényel.
  • Az önrész biztosítása különösen a kisebb önkormányzatoknak okozhat nehézséget.
  • A közbeszerzési és engedélyezési eljárások lassíthatják a beruházásokat.
  • Az intézmények közötti hatáskörmegosztás megnehezítheti a koordinációt.
  • A lakosság és más érintettek bevonása időigényes lehet, különösen a területhasználatot vagy a megszokott gyakorlatokat érintő fejlesztéseknél.

A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a sikeres környezetvédelmi programokhoz a pénzügyi támogatás önmagában nem elegendő. Szükség van megfelelő szakemberekre, hosszú távú tervezésre, valamint a különböző intézmények és a helyi közösségek együttműködésére.

Megszűnhet a LIFE-program jelenlegi formája

A kutatás talán legnagyobb horderejű megállapítása a jövőbeli uniós támogatásokhoz kapcsolódik. A LIFE-program 1992 óta működik, és jelenlegi, 2021 és 2027 közötti költségvetése meghaladja az 5,4 milliárd eurót. A támogatások a természetvédelemtől és a biodiverzitás megőrzésétől kezdve az energiahatékonyságon át a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásig számos területet lefednek.

Az Európai Bizottság 2025 júliusában bemutatott, 2028–2034-es költségvetési javaslata azonban alapvetően átalakítaná a rendszert. A tervek szerint a LIFE jelenlegi önálló programként megszűnne, tevékenységei pedig nagyobb uniós finanszírozási eszközökbe kerülnének át. A változás célja a támogatási rendszer egyszerűsítése, a párhuzamosságok megszüntetése és a források rugalmasabb felhasználása.

A tanulmány ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az átalakításnak kedvezőtlen következményei is lehetnek. A nagyobb finanszírozási alapokban ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a helyi környezetvédelmi projektek háttérbe szorulnak más gazdasági, ipari vagy versenyképességi célok mellett. A kutatók szerint emellett fontos lenne megőrizni a helyi és regionális önkormányzatok közvetlen hozzáférését a támogatásokhoz.

Magyarország szempontjából ez azt a kérdést veti fel, hogy a jövőben a kisebb települések és a korlátozott pénzügyi kapacitású önkormányzatok képesek lesznek-e hasonló fejlesztések megvalósítására. Az Európai Parlament 2026 áprilisában elfogadott tárgyalási álláspontjában a LIFE-finanszírozás jelenlegi szintjének fenntartását szorgalmazta. A tanulmány szerint az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága 3,39 milliárd euró elkülönítését is javasolta a LIFE-tevékenységekre az Európai Versenyképességi Alapon belül. A végleges szabályozásról azonban a tanulmány elkészítésekor még nem született döntés.

Címkék:
víz, támogatás, beruházás, európai unió, gazdaság, környezetvédelem, klímaváltozás, infrastruktúra, vízművek, aszály, önkormányzatok, vízgazdálkodás,