Pénzcentrum • 2026. június 12. 08:02
A kormánynak több mint 1900 milliárd forintnyi, korábban alapítványi formába szervezett vagyon sorsáról kell döntenie a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) tervezett megszüntetésével. A visszavételre váró portfólió az oktatási épületek mellett hatalmas értékű részvénycsomagokat, vállalatokat, valamint kastélyokat és repülőtereket is tartalmaz. A folyamat elsődleges célja a közvagyon visszaszerzése, miközben az egyetemek működését és finanszírozását továbbra is zavartalanul biztosítják - írta meg a Portfolio.
A vagyonvisszaszerzés a kormányzat egyik kiemelt törekvése, amely a tervek szerint két lépcsőben valósul meg. Első lépésben a nem egyetemi alapítványokat számolják fel, majd várhatóan jövő szeptemberig az egyetemi alapítványokat is kivezetik a rendszerből. A fokozatosságra azért van szükség, hogy elkerüljék a felsőoktatási intézmények és a hozzájuk tartozó egyéb ellátók, például a kórházak működésének megakadását.
A tavaly év végi adatok alapján az alapítványi egyetemek nettó vagyona eléri az 1900 milliárd forintot. Bár ez az összeg az oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó ingatlanokat is tartalmazza, jól mutatja a visszaszerzendő vagyon nagyságrendjét. Az alapítványok közötti vagyoni eloszlás rendkívül egyenlőtlen, hiszen a legkisebb és a legnagyobb tőkét kezelő intézmény között több mint hatvanszoros a különbség.
Ezt az aránytalanságot leginkább a célzottan átadott részvénycsomagok magyarázzák. A Corvinus Egyetem fenntartója például a Mol és a Richter tíz-tíz százalékát birtokolja, a Semmelweis Egyetem szintén jelentős Richter-pakettet kapott, míg a győri Széchenyi István Egyetemé a Rába részvényeinek ötöde. Kizárólag az ebben a három tőzsdei társaságban lévő részesedések értéke megközelíti a 660 milliárd forintot. A tőzsdei papírokon túl teljes vállalatok is az egyetemekhez kerültek, így például a Tokaj-Hegyalja Egyetem a Grand Tokaj Zrt. kizárólagos tulajdonosa lett, míg a Miskolci Egyetem az Ózdi Acélművekben szerzett részesedést.
A vagyonátadás során az ingatlanok listája is rendhagyó tételekkel bővült. A megszokott kollégiumok és oktatási épületek mellett a győri egyetemhez repülőtér, a szegedihez csillagvizsgáló, a gödöllői és a debreceni intézményhez pedig egy-egy kastély is került, de szállodák, üzletek és még mocsaras területek is gazdagítják a portfóliót.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A kiszervezett közvagyon kezelésének kockázataira az alapítványi modellben a kecskeméti Neumann János Egyetem esete is rávilágít. Az intézmény fenntartója a kapott állami támogatásból több mint 127 milliárd forintot fektetett egy magánvállalkozás alacsony kamatozású kötvényeibe. Amikor a tőkét vissza akarták hívni, a kibocsátó nem tudott fizetni, ami hűen mutatja, hogy a kuratóriumok felelőtlen befektetési döntései miként sodorhatják veszélybe a közvagyont.
A visszarendeződés során várhatóan részletesen mérlegelik majd, hogy melyik vagyonelem hol hasznosulhat a leginkább. A kormány többször is egyértelművé tette, hogy nem az egyetemek ellehetetlenítése a cél. Mivel az intézmények jelenleg is főként az állammal kötött, idén decemberben lejáró közfeladat-finanszírozási szerződésekből tartják fenn magukat, hamarosan új finanszírozási struktúrát kell kidolgozni. Az új megállapodások keretében az egyetemek akár kompenzációt is kaphatnak a visszavett, de a gazdálkodásukhoz korábban rendszeres bevételt biztosító vagyonelemekért, ezzel is garantálva a felsőoktatás hosszú távú stabilitását.