Pénzcentrum • 2026. február 18. 10:21
Az elmúlt öt év inflációs hulláma jelentősen átrendezte az uniós országok versenyképességi pozícióit. Magyarország közel 60%-os árszint-emelkedése a forint gyengülése ellenére is komoly reálfelértékelődést okozott, miközben a bérek növekedése meghaladta a termelékenység javulását - írja elemzésében a Portfolio.
Az Európai Bizottság friss tanulmánya azt vizsgálja, hogyan változott meg az egyes tagállamok költség- és árversenyképessége a 2020–2024 közötti inflációs sokk után. A különbségek mértéke jelentős: míg Franciaországban a GDP-deflátor alapján a teljes gazdaság árszintje öt év alatt mintegy 15 százalékkal emelkedett, addig Magyarországon közel 60 százalékkal.
A versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú reáleffektív árfolyam (REER) azt mutatja, hogy Magyarország és több más közép-kelet-európai ország jelentős reálfelértékelődést szenvedett el. A balti államok esetében a reálfelértékelődés az eurózóna átlagát 10–20 százalékponttal is meghaladta.
A folyamat egyik legfontosabb csatornája az egységnyi munkaerőköltség (ULC) alakulása volt. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában a munkavállalói kompenzáció öt év alatt meghaladta a 60 százalékos növekedést, miközben a termelékenység javulása ennél jóval szerényebb maradt. Hazánkban az inflációval korrigált munkavállalói jövedelmek 2019 és 2024 között kumuláltan mintegy 13,5%-kal nőttek, miközben a termelékenység ennél lassabban javult.
A reálbér és a termelékenység közötti kumulált különbség így több országban két számjegyű lett: Romániában, Bulgáriában, Litvániában és Horvátországban a reálbérek növekedése több mint 12-15 százalékponttal haladta meg a termelékenység javulását, Magyarország pedig 9,6 százalékkal az ötödik legnagyobb eltérést mutatta ebben az összevetésben.
A Bizottság kutatói három különböző módszerrel (FEER, BEER és bérbenchmark) is megbecsülték az egyensúlyi reálárfolyamot. Az eredmények azt mutatják, hogy több közép- és kelet-európai országban a 2020–2024 közötti reálfelértékelődés nagysága meghaladja azt a szintet, amely pusztán a jövedelmi felzárkózással lenne indokolható.
Magyarország esetében a modellek alapján a reálárfolyam-pozíció 2024-re számottevően erősebb lett annál, amit a termelékenységi teljesítmény és a külső egyensúlyi fundamentumok indokolnának. Bár a forint nominális effektív árfolyama mintegy 13 százalékkal gyengült ebben az időszakban, ez messze nem ellensúlyozta az árszint és a költségek ugrásszerű emelkedését.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az inflációs különbségek 2025-ben sem tűntek el teljesen: az év első felében Magyarország és Románia továbbra is a magasabb inflációjú országok közé tartozott. Ez arra utal, hogy a relatív versenyképességi átrendeződés nem egyszeri sokk volt, hanem elhúzódó folyamat.
A reálárfolyam-eltérések korrekciója általában lassú és költséges, különösen valutaunióban, de önálló deviza esetén is korlátozott a mozgástér. A korrekció gyakran az exportpiaci részesedés csökkenésén, a beruházások visszaesésén vagy a bérek és árak lefelé történő alkalmazkodásán keresztül megy végbe.
A 2020–2024 közötti inflációs sokk tehát nemcsak ársokk volt, hanem versenyképességi stresszteszt is. A költségelőny, amely a régió felzárkózási modelljének egyik pillére volt, jelentősen szűkült. Ha a termelékenységi fordulat elmarad, a reálfelértékelődés egy része kényszerű korrekciót vonhat maga után.