Pénzcentrum • 2025. október 4. 14:00
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező import dió mennyisége, elsősorban Romániából és Ukrajnából. Miközben exportpotenciálunk az elmúlt öt évben negyedére csökkent, 2024-ben az elmúlt évtized legalacsonyabb hazai termésmennyiségét regisztrálták, mindössze 5300 tonnát - írta meg az Agrárszektor.
Bár a hazai diótermő területek nagysága 2013 óta 5800 hektárról több mint 9100 hektárra növekedett, a termelés hatékonysága komoly kihívásokkal küzd. A FruitVeB tájékoztatása szerint a 2013-2016 közötti időszakban a dió kedvező piaci pozíciója és értékesítési lehetőségei ösztönözték a telepítéseket, de szerepet játszott a növény extenzív jellege is. A jelenlegi hazai átlaghozamok hektáronként mindössze 1-1,5 tonna körül alakulnak, ami részben az elhanyagolt idős ültetvényeknek és a támogatások miatt telepített, de nem megfelelően gondozott fiatal ültetvényeknek köszönhető.
A hazai diótermesztés területi eloszlása egyenlőtlen: a teljes termőterület közel fele, mintegy 4000 hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye 930 hektárral. Jelentős ültetvények vannak még Somogy, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyékben is.
Az éves termésmennyiség az utóbbi években rendkívül ingadozó volt. Míg 2018-2019-ben 12 ezer tonna felett alakult, 2024-ben az elmúlt évtized legalacsonyabb termését produkálta az ágazat. Az országos átlaghozam mindössze 0,6 tonna volt hektáronként, miközben az intenzíven művelt, öntözött ültetvényeken akár 4 tonnás termésátlagot is elértek. A szakértők szerint a problémát részben az okozza, hogy a magyar termelés gerincét adó három hagyományos fajta egyre kevésbé bírja a szélsőségesen meleg klímát.
A terméskiesés ellenére a keresleti piac magas árakat biztosított a hatékonyan termelő gazdáknak: 2024-ben a héjas dió kilónkénti ára elérte a 829 forintot, míg egy kilogramm dióbélért 2835 forintot fizettek a felvásárlók. A másodosztályú dióbél ára 2000 forint körül alakult.
A FruitVeB adatai szerint 2018 előtt Magyarország jelentős exportőr volt, több mint 2000 tonna héjas diót és hasonló mennyiségű dióbelet szállított külföldre. Az elmúlt öt évben azonban exportpotenciálunk a negyedére zuhant, elsősorban versenyképességi problémák miatt. Miközben héjas dióból önellátók vagyunk, a dióbél importja folyamatosan növekszik, főként Romániából és Ukrajnából érkezik az áru. Az Európai Unió exportjából Magyarország mindössze 3-5 százalékkal részesedik.
A klímaváltozás jelentős kihívások elé állítja az ágazatot. A gombás, bakteriális és rovar eredetű megbetegedések, különösen a dióburok-fúrólégy okozta károk folyamatosan csökkentik a hozamokat. Míg korábban 3-5 növényvédelmi kezelés elegendő volt, ma már 10-nél több permetezésre van szükség az állomány egészségének megőrzéséhez. A nagyüzemekben kidolgozott növényvédelmi protokollok állnak rendelkezésre, de a kisüzemeket és a háztáji diófákat szinte lehetetlen megvédeni a kártevőktől.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szakértők szerint a hazai diótermelés jövedelmezősége jelentősen romlott. Míg 5-10 évvel ezelőtt a hektáronként 1,5-2 tonnás hozam mellett még rentábilisan lehetett termelni, ma már csak a 3 tonna feletti hozamokkal lehet versenyképesnek maradni. A nyers, szárítatlan héjas dió termelése önmagában nem nyereséges, csak a szárított, osztályozott, zsákolt készáruval lehet megfelelő profitot elérni.
A több mint 9000 hektáros hazai dióültetvény-területből mindössze 3000 hektár tekinthető intenzív ültetvénynek, ahol magas szintű szaktudással, megfelelő tőkeellátottsággal és gépesítettséggel, korszerű termesztéstechnológiával folyik a termelés. Ez azt jelenti, hogy az ültetvények kétharmada nem felel meg a modern termelési követelményeknek.
A magyar dió minőségi előnye, hogy a világon a mérete miatt a top 3-ban van (70%-ban 36-os vagy annál nagyobb méretű). Korábban a korai érés is versenyelőnyt jelentett, de a chilei és argentin dió térnyerésével ez az előny elveszett. Versenyhátrányunk, hogy a melegebb éghajlatú országokkal szemben nálunk jelentős energiaköltséget jelent a szárítás, emellett az input anyagok, a gázolaj és a munkaerő árának emelkedése is növeli a termelési költségeket.
A FruitVeB szerint a piaci igény a dióra jelentős és növekvő tendenciát mutat, a kérdés az, hogy a magyar termelők fel tudják-e venni az árversenyt. Ehhez hosszú távon intenzív ültetvények telepítésére van szükség, ahol magasabb hozamok mellett nyereségesen lehet termelni. A korszerű ültetvényeken a diótermelés jövedelmező lehet, de a támogatások elnyeréséért telepített, nem megfelelően gondozott ültetvények soha nem lesznek gazdaságosak, különösen a jelenlegi szélsőséges időjárási körülmények között.