Pénzcentrum • 2025. szeptember 5. 15:44
A Portfolio Sustainable World 2025 konferencia "Fenntartható vállalatok, a jövő vállalatai" című negyedik szekciója a szakmai program záróakkordjaként került megrendezésre, közvetlenül a díjátadó és az állófogadás előtt. A szekció fókuszában a jövő kihívásai, a fenntarthatóság határterületei és a munkavállalói igények változásából fakadó új vállalati elvárások álltak. Két előadó – egy jövőkutató és egy szervezetpszichológus – egymást kiegészítve mutatták be, hogyan válhat a fenntarthatóság nemcsak gazdasági, hanem kulturális és pszichológiai válasszá is a 21. század komplex kihívásaira.
A Portfolio Sustainable World 2025 konferencia „Fenntartható vállalatok, a jövő vállalatai” elnevezésű negyedik szekciója a szakmai program záróakkordjaként került megrendezésre, közvetlenül a díjátadó és az állófogadás előtt. A szekció fókuszában a jövő kihívásai, a fenntarthatóság határterületei és a munkavállalói igények változásából fakadó új vállalati elvárások álltak. A programot egy jövőkutatói előadás nyitotta, amely a technológia, az üzleti modellek és a társadalmi változások összefüggéseit vizsgálta.
Dr. Rab Árpád, trendkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, rendkívül színes és gondolatébresztő előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő nem előre látható, hanem formálható.
A fenntarthatóságot nem teherként, hanem lehetőségként kell értelmezni: aki megoldja a jövő problémáit, az gazdaságilag is sikeres lehet. Rab hangsúlyozta, hogy a technológia – különösen a mesterséges intelligencia – nem ellenség, hanem eszköz, amely segíti az emberi együttműködést és a komplex kihívások kezelését. A jövőépítés kulcsa a forgatókönyvek készítése és a mély, naplószerű gondolkodás, amely segít feltérképezni a lehetséges válaszokat még a legváratlanabb helyzetekre is.
Az előadás zárásaként Rab Árpád a fenntarthatóságot több szempontból is újraértelmezte: mint időbeli költséghatékonyságot, mint életenergiát, mint innovációt, és mint az apró részletekre való érzékenységet. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság gyakran hatékonytalan – és épp ez benne a legemberibb. A baráti beszélgetések, a nagy kertek, az egészséges ételek mind olyan „nem hatékony” dolgok, amelyek boldogabbá tesznek minket. A fenntarthatóság tehát nemcsak gazdasági, hanem kulturális és érzelmi kérdés is – és ez az a jövő, amelyet közösen formálhatunk.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Empátia és kontroll: a Z generáció fenntarthatósági szemlélete
A szekció másik előadója Takács Benedek szervezet- és sportpszichológus, a HR Partner Consulting trénere volt, aki „GenZ No Plan B – Amikor a fenntarthatóság nem lehetőség, hanem túlélési stratégia címmel tartott előadást. Középpontba állította azt a pszichológiai élményt, amely a Z generációt jellemzi: a kontroll elvesztésének érzését egy határtalan, bizonytalan világban. A terrorizmus, a klímaváltozás, a túlzott választási lehetőségek és az állandó társadalmi összehasonlítás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a generáció gyakran szorongással és tehetetlenséggel reagál a világ kihívásaira. Takács szerint a fenntarthatóság iránti elköteleződés, a tudatos életmód, a rugalmas munkavégzés és az empatikus vezetői kultúra mind olyan válaszok, amelyek segítenek visszaszerezni a kontroll élményét.
Az előadás gyakorlati ajánlásokat is megfogalmazott vezetők és HR szakemberek számára. A Z generáció számára kiemelten fontos a pszichológiai biztonság, a bejósolható működés, a transzparens karrierút és az empatikus, fejlesztő szemléletű vezetés. Takács hangsúlyozta, hogy a generációs különbségek kezelésében kulcsfontosságú az együttműködési normák tisztázása, a rendszeres reflexió, valamint a Z generáció aktív bevonása a fenntarthatósági törekvésekbe. Mindez nemcsak a fiatal munkavállalók jóllétét szolgálja, hanem a szervezeti kultúra fejlődését és a jövőálló működés alapjait is megerősíti.