Nagy Béla Ádám • 2025. augusztus 1. 10:01
Hiába a friss gazdaságélénkítő csomag, a német gazdaság továbbra is vergődik. A vállalati jelentések gyengék, az exportot gyengíti az erős euró és a vámháborúk hatása, miközben a strukturális átalakulás sem halad zökkenőmentesen. A szakértők szerint rövid távon nincs igazi kitörési pont, a remény legfeljebb középtávon jöhet, ha addig nem jön újabb pofon az USA-ból vagy Kínából.
2025 nyarán jelentős fordulat következett be az Európai Unió és az Egyesült Államok kereskedelmi kapcsolatában: az EU elfogadta a 15%-os importvámot az amerikai piacra szánt exporttermékei esetében, megelőzendő egy 30%-os vámháborút. A döntés közvetlen hatásként elsősorban a német gazdaságot érinti hátrányosan, hiszen az EU legnagyobb exportőreként rendkívül sérülékeny a kereskedelmi változásokra.
A megállapodás után néhány nappal később jelentették be, hogy német GDP 2025 második negyedévében 0,1%-kal zsugorodott, részben az előrehozott szállításokat követő keresletvisszaesés, részben pedig a megnövekedett vámterhek miatt. Mindez egy olyan időszakban éri a német gazdaságot, amikor már így is gyengélkedik. 2023-ban 0,3%-os, 2024-ben 0,2%-os visszaesés következett be, és 2025-ben is folytatódott a negatív tendencia. A fő kihívások közé tartozik az energiaárak emelkedése, a szakemberhiány és a szabályozási terhek növekedése.
Friedrich Merz kancellár gazdaságélénkítő csomagja ebben a helyzetben jelentős fiskális fordulatot hozott. A 2025 márciusában elfogadott csomag alkotmánymódosítással lehetővé tette a növekvő védelmi kiadások és az infrastruktúra-fejlesztések hitelből való finanszírozását. Az összesen 500 milliárd eurós program elsősorban energetikai és digitális beruházásokat céloz, de a növekvő államadósság hatására a 10 éves állampapírhozam 2,79%-ra ugrott.
Elemzők szerint a program hosszú távon 2% közeli GDP-növekedést is hozhat, különösen, ha sikerül megőrizni a német ipar nemzetközi versenyképességét. Az autóipar ebben kulcsszerepet kap(hat): a zöldátállás, digitalizáció és az e-mobilitás továbbra is prioritás, de a jelenlegi vámterhek és kamatkörnyezet jelentős kockázatot hordoznak.
A német gazdaság helyzete közvetlenül befolyásolja a magyar gazdaságot is. Az autóipari beszállításokon keresztül és a német beruházások alakulása folytán a magyar ipari teljesítmény is csökkenhet. Ugyanakkor a Merz-féle csomagban rejlő infrastrukturális és technológiai fejlesztések kedvező lehetőségeket teremthetnek a magyar beszállítók és alállvállalkozók számára.
Némi remény azért van
A német gazdaság kilátásait továbbra is jelentősen befolyásolják a globális kereskedelmi környezet változásai
– hívta fel a figyelmet Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Mint mondja, az árfolyamok alakulása legalább ekkora súllyal esik latba, különösen a német ipar versenyképessége szempontjából. Ugyanakkor a gazdasági döntéshozók számára némi reményt jelenthet a frissen elfogadott német költségvetési élénkítő csomag.
Az elemző szerint a közelmúlt vállalati jelentései alapján egyértelműen látszik, hogy a német cégek szenvednek – nemcsak a globális vámháború hatásaitól, de az ipari szerkezetváltás nehézségeitől is. „Ezek a negatív tendenciák várhatóan nem fordulnak meg néhány hónapon belül, még akkor sem, ha látszólag sikerült valamilyen elvi megállapodásra jutni az Európai Unió és az Egyesült Államok között” – fogalmazott Virovácz.
A szakember szerint a kereskedelmi konfliktus bármikor újra kiéleződhet, elég egy politikai vagy gazdaságpolitikai baklövés. „Donald Trump esetleges visszatérése a politikai porondra komoly kockázat. Ha ő ismét felrúgja az asztalt, a vámháború elölről kezdődhet” – figyelmeztetett.
A jelenlegi vámintézkedések éves szinten 0,1–0,2 százalékponttal csökkenthetik a német GDP növekedési ütemét. Ez elsőre nem tűnik drámainak, de egy stagnáló gazdaság esetében döntő különbség lehet a növekedés és a technikai recesszió között, még ha csak enyhe is. A német exportőrök azonban nem csak a vámterhekkel küzdenek.
Az euró árfolyamának erősödése sem tesz jót a versenyképességnek. Ráadásul, nemcsak a dollárhoz, hanem több kulcsfontosságú exportpartner devizájához képest is erősödött a közös valuta
– hangsúlyozta az ING vezető elemzője.
Mindezek tükrében Virovácz Péter nem lát esélyt arra, hogy a külkereskedelem rövid távon képes legyen kihúzni a német gazdaságot az immár öt éve tartó stagnálásból. Az egyetlen valódi kitörési pontot a fiskális ösztönzők, a vállalati beruházások és az innováció jelenthetik, de ezek hatása legjobb esetben is középtávon jelentkezik. Az elemző emlékeztetett: a második negyedéves GDP-adatok megmutatták, hogy önmagában a javuló bizalmi mutatók még nem eredményeznek valódi gazdasági fellendülést.
„Amíg a háztartások és a vállalatok nem hisznek a jövőben, addig a költségvetési stimulus hatása is korlátozott marad” – tette hozzá. Az ING előrejelzése szerint a német gazdaság idén továbbra is stagnálhat, 2026-ra viszont már valamivel 1 százalék fölötti GDP-növekedéssel lehet számolni.
Virovácz szerint ha a német exportőrök költségcsökkentéssel szeretnének versenyben maradni, a termelés kelet-közép-európai kiszervezése valós forgatókönyv lehet. Bár ez politikailag nehezen eladható lenne Berlin számára – hiszen a tőke kivonása csökkentheti a hazai foglalkoztatottságot –, a gazdasági racionalitás mégis efelé tolhatja a szereplőket.
„Egy ilyen lépés akár a hadiipar erősödését is támogathatná: a Németországban felszabaduló kapacitásokat a védelmi szektor szolgálatába lehetne állítani, ahol nem elsődleges szempont a bérköltség. Ezzel párhuzamosan az autógyártás kitelepítése versenyelőnyt hozhatna a német cégeknek” – fejtette ki az elemző.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ugyanakkor hozzátette: ez felveti a kérdést, hogy vajon Magyarországnak – és a régió többi országának – valóban érdeke-e még mélyebben ráépülni az autóiparra.
A kormányzati pénzeső esetén is a türelem az első
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint bár 2025-ben még alig várható növekedés, 2027-re akár 2 százalékos GDP-bővülést is hozhat az új gazdaságpolitikai irány. A védelmi kiadások és az infrastruktúra-fejlesztések gyorsulnak, de a vállalatok kapacitásai korlátosak, így a kormányzati pénzeső sem biztos, hogy azonnal megtérül.
A német fiskális fordulat egyértelműen pozitív irányba mozdítja el az ország gazdasági kilátásait – állítja Trippon Mariann a Pénzcentrumnak. Mint fogalmaz, a korábbi évek túlzott költségvetési szigora után az új gazdaságpolitikai irányvonal végre érdemi élénkítő hatást hozhat. A változások hatása azonban fokozatosan érvényesül majd.
A költségvetési csomag elemei folyamatosan kerülnek implementálásra, így a legmarkánsabb növekedési hatás 2027-től várható
– hangsúlyozta Trippon. Prognózisa szerint 2025-ben még stagnálásra lehet számítani, míg 2026-ban a GDP-növekedés már 1% közelébe gyorsulhat, 2027–2028-ban pedig elérheti a 2%-ot.
A szakértő szerint az adósságfék-szabályok lazítása, az infrastruktúra-fejlesztésekre létrehozott különalap, a védelmi kiadások jelentős emelése, valamint a tartományi költségvetési egyensúlykövetelmény eltörlése együttesen éves szinten a GDP több mint 2%-át kitevő fiskális impulzust jelenthet az évtized hátralévő részében. A CIB számításai szerint a 2026–2027-es időszakban ez évi 0,5–1 százalékos bruttó GDP-növekedési hatást eredményezhet, miközben az infrastrukturális beruházások a potenciális növekedést is növelhetik.
Ugyanakkor Trippon figyelmeztetett az implementációs kockázatokra is: „nem biztos, hogy a védelemipar és az építőipar képes lesz a viszonylag rövid idő alatt rendelkezésre álló forrásokat teljes mértékben lekötni – részben kapacitáskorlátok, részben a végrehajtási képesség miatt.”
A szakértő a vámmegállapodás kérdésében is óvatos optimizmust fogalmazott meg. Mint mondja, bár a vám általánosságban nem jó hír, a 15%-os kulcs – különösen az autók esetében – kedvezőbb, mint amire az ágazat szereplői számítottak. „Pozitívum, hogy a keretmegállapodás enyhíti a bizonytalanságot, és a legrosszabb forgatókönyv, a 30%-os vámok bevezetése végül nem valósult meg.”
A CIB előrejelzése szerint az új vámtarifák önmagukban nem indokolják a német növekedési pálya módosítását. A GDP-re gyakorolt hatás minimális, a modellek alapján a 15%-os vámtarifa nem generál érdemi eltérést az eddigi prognózisokhoz képest. Ugyanakkor a végső hatás nagyban függ attól, hogy ki viseli a vámköltségeket – az exportőr, az importőr vagy éppen a végső fogyasztó –, illetve attól is, hogyan alakul a kereslet.
„Úgy látjuk, hogy önmagában a 15%-os vám nem az a szint, ami drasztikus átalakulást kényszerítene ki az autóipari szereplőknél, vagy komoly eladási visszaesést idézne elő” – tette hozzá a CIB elemzője.
Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről
Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani.
A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?