Pénzcentrum • 2025. február 25. 22:32
Az MNB ma a vártnak megfelelően 6,50%-on tartotta az irányadó kamatot. A kamatfolyosó két széle is maradt 5,50%, illetve 7,50%. Az előzetes várakozások, a felfutó infláció, illetve a korábbi jegybankári kommentárok (Pleschinger Gyulától és Virág Barnabástól) is nagyon valószínűtlenné tettek bármilyen más döntést a mai napra - olvasható az MBH Elemzési Centrum közleményében.
Az EUR/HUF árfolyam a döntést követő fél órában 401 környékén mozgott: láthatóan magának a kamatdöntésnek nem volt hatása a forint árfolyamára, hiszen az a vártnak megfelelően alakult. Azonban Virág Barnabás alelnök relatíve szigorú kommentárjai miatt („a szolgáltató szektor árazási gyakorlata nincs összhangban az inflációs cél teljesülésével”) a forint átmenetileg erősödésnek indult a 3-kor kezdődő sajtótájékoztatót követően. Délután fél négy körül megközelítette a 400-as szintet a forint euróval szembeni árfolyama, ezt követően azonban ismét gyengülni kezdett, 4 óra után 401 fölé emelkedve az euró ellenében.
A mai kamatdöntés nem tartalmazott nagy meglepetést, azonban Virág Barnabás fontos jelzéseket tett a kilátásokkal kapcsolatban. Egyértelműen jelezte, hogy ha úgy adódik, az MNB-nek kamatot kellene emelnie. Ez arra utal, hogy ha a kockázati megítélés romlása, vagy az inflációs kép további romlása következne be, akkor nem a forint árfolyamának gyengülésére, hanem inkább a kamatok emelkedésére kellene számítani.
Ugyanakkor nekünk egyelőre nem ez az alapforgatókönyvünk: úgy látjuk, inkább huzamosabb kamattartás valószínű, egészen év végéig, amikor is beleférhet egy óvatos kamatcsökkenés, 6,25%-ra. Ehhez azonban arra mindenképpen szükség van, hogy az inflációs kép ne romoljon jelentősen tovább (tehát a februári, márciusi adatok mindezt ne írják felül, és tényleg beinduljon a dezinfláció), illetve a tengerentúlon is 4% alá tudjon csökkenteni a Fed.
Az inflációs előrejelzést az MNB várhatóan jelentős mértékben emelni fogja a márciusi döntéskor. Ez persze még függ a februári beérkező adatoktól, de mi a magunk részéről a kormányzati bejelentések miatt úgy látjuk, hogy a nemrég 4,6%-ra emelt, idei évi átlagra vonatkozó inflációs előrejelzésünk egyre optimistábbnak tűnik. A költségvetési hiánypálya is jelentősen feljebb kerülhet a bejelentések hatására: ellentételező intézkedések nélkül (SZJA-intézkedések, ÁFA-visszatérítés bevezetése, illetve a fegyverpénz kifizetése esetén) érdemben a GDP 4%-a felett alakulhat 2026-ban, miközben a kormány célja 2,9%.
Ugyanakkor a várható új hiánypálya még nem nevezhető drámainak, tekintettel a régiós országok akár még rosszabb (például Románia, Lengyelország) költségvetési hiányadataira. Egyelőre a piacok sem áraznak drámát: a forint nem gyengült, és az állampapírpiaci hozamok sem ugrottak meg.
Az Erste Bank elemzője sem lepődött meg
A Monetáris Tanács a februári kamatmeghatározó ülésén sem változtatott az irányadó kamatokon. A jegybanki alapkamat továbbra is 6,50 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle szintén változatlan maradt – 5,50 illetve 7,50 százalékon. A döntés nem okozott semmilyen meglepetést, megfelelt a széles körű elemzői konszenzusnak - olvasható Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző összefoglalójában. A döntést a tanács egyhangúan hozta, és csak a „tartás” opció volt az asztalon a mai ülésen.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Monetáris Tanács állásfoglalásának publikálásával párhuzamosan Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ismertette a döntés hátterét. A helyzet értékelése – nem meglepő módon - az inflációval indult. A globális dezinflációs folyamatok tavaly ősszel kezdődő elakadása mellett az alelnök beszélt a vártnál magasabb hazai januári inflációs adatokról, ezen belül is a piaci szolgáltatások erős év eleji átárazásáról. Virág szerint nőtt a magasabb inflációs pálya kockázata, emellett kiemelte, hogy a szolgáltató szektor átárazásai, illetve az inflációs várakozások nincsenek összhangban az árstabilitás elérésével. A várakozások mérséklése, horgonyzása, a céllal való összhangba hozása így fontos feladata maradt a monetáris politikának.
Ami a globális piaci folyamatok alakulását illeti, a két nagy jegybank (Fed és EKB) kamatai között a különbség tovább nőhet, ami a feltörekvő piacok kockázati megítélése szempontjából kedvezőtlen, s ez is a további óvatosság mellett szól. A monetáris politika mozgásterét továbbra is az inflációs kilátások, a kockázati megítélés változásai és a pénzügyi piaci stabilitási szempontok határozzák meg.
A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatása a januárival megegyező szigort mutatta: „A kereskedelem- és geopolitikai feszültségek, a felfelé mutató inflációs kockázatok, valamint a meghatározó jegybankok kamatpályáját övező bizonytalanság miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A Tanács megítélése szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és az inflációs kilátások a szigorú monetáris kondíciók fenntartását indokolják.”
A mai ülés után tehát összességében így a gyorsan változó és nehezen előrejelezhető közegben az óvatos megközelítést, és a szigorú monetáris politika fenntartásának szükségességét hangsúlyozta ismét az MNB. Figyelembe véve a szigorú álláspontot és az inflációs kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságokat mi sem várjuk a kamatcsökkentési ciklus újraindítását az elkövetkező hónapokban. Az év második felében nyílhat esetleg tér nagyon óvatos enyhítő lépésekre, amennyiben látszanak a dezinfláció újraindulásának a jelei, a fentebb említett kockázati faktorokban is érdemi javulás következik be és nemzetközi környezet mostani bizonytalanságai csökkennek.