Drávucz Péter • 2025. január 9. 16:03
Az idei év első hónapjaiban hatályba lépnek a Magyar Nemzeti Bank azon rendeletei, amelyek a pénzmosást és terrorizmusfinanszírozást gátolnák meg – értesült a Pénzcentrum. A rendeletek újdonságot jelentenek az ügyfelek átvilágításában, a tényleges tulajdonosok kilétének feltárásában, az ellenőrzési funkciók bővítésében, a biometrikus adatok használatában. A strómanok kiszűrése érdekében pedig akár ügyfélismereti beszélgetések is lefolytathatóak, sőt mi több, az elektronikus ügyfél-átvilágítás is kiszervezésére is mód lesz.
A Magyar Nemzeti Bank tavaly két új rendeletet adott ki a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése terén. A Deloitte szakértői szerint az első rendelet (29/2024. (VI. 24.) MNB rendelet) az elektronikus ügyfél-átvilágítás szabályozásával kapcsolatban hoz komoly változtatásokat, míg a másik rendelet (30/2024. (VI. 24.) MNB rendelet) újdonságai közé tartoznak például az ügyfél-átvilágítási intézkedésekre-, illetve a tényleges tulajdonos kilétének feltárására, a külső ellenőrzési funkció követelményeire vonatkozó új előírások. A rendeletek egy része tavaly júliustól hatályba lépett, ám jelentős részük idén januártól, illetve márciustól lesz érvényes.
Az első rendelet az elektronikus ügyfél-átvilágítás területén számos új feladatot ró az érintett szolgáltatókra, így az elektronikus hírközlő eszközök auditálásának és használatának szabályaival kapcsolatban, beleértve az online ügyfél-átvilágítás végrehajtásának részleteit. Bevezetik a biometrikus adatok használatának lehetőségét is az online ügyfél-átvilágítás során, és előírják a szolgáltatók számára az elektronikus ügyfél-átvilágítási szabályzat készítését és rendszeres ellenőrzését. A rendelet kibővíti az auditált elektronikus hírközlő rendszer útján végzett ügyfél-átvilágítási módokat, és lehetővé teszi az átvilágítás kiszervezését is, azzal a feltétellel, hogy a döntési jogkör nem adható át másnak. A szolgáltatóknak emellett munkatársaik számára a közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás lépéseiről útmutatót is kell készíteniük.
Komoly feladatokat rónak a szolgáltatókra
A Pénzcentrum megkeresésére a jegybank megküldte az ominózus két rendelet részletes indoklását. Eszerint az új szabályok komoly feladatokat rónak a szolgáltatókra. Az első rendelet (ez 29/2024. számú) az elektronikus ügyfél-átvilágítás szabályozását érinti. Ennek értelmében egy új, auditált elektronikus hírközlő eszköz bevezetését megelőzően a szolgáltatónak minden esetben mérlegelnie kell a bevezetés indokoltságát, és ehhez kapcsolódóan el kell végeznie az eszköz előzetes értékelését. A szolgáltatónak arra is figyelnie kell, hogy az átvilágítás milyen kockázatokkal jár, és hogy azokat képes-e kezelni. A rendelet meghatározza a szolgáltató szabályzatában megkövetelt minimális tartalmi részeket. Eszerint a szabályzatban ki kell térni az auditált elektronikus hírközlő eszköz
- alkalmazásának feltételeire,
- működtetésére,
- a működtetéssel kapcsolatos kontrollokra,
- a nyilvántartási kötelezettségekre,
- a kockázatokra, illetve azok kezelésére,
- a felülvizsgálatokra,
- az elektronikus ügyfél-átvilágítás általános szabályaira,
- a szükséges és elfogadható adatok, információk, dokumentumok körére,
- az ügyfél-átvilágítás kiszervezésének szabályaira.
Természetesen a szolgáltató, amennyiben relevánsnak ítéli, további tárgyköröket is rögzíthet az elektronikus ügyfél-átvilágítási szabályzatában. Ebben a körben előírás az ellenőrzési kötelezettség az alkalmazott auditált elektronikus hírközlő eszköz tekintetében, hogy az valóban a szolgáltató belső szabályzatainak és a jogszabályok elvárásainak megfelelően működik-e. Az átvilágítás kiszervezésével kapcsolatban meghatározzák, hogy a szolgáltatónak milyen ellenőrzési kötelezettségei vannak a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. Például: betartja-e a szolgáltató szabályzatát, megfelelő felszereltséggel és képességgel rendelkezik-e a folyamat, részfolyamat lebonyolítására, minderről megfelelően tájékoztatja-e szolgáltatót, és ami még nagyon fontos, az ügyfélre vonatkozó adatokat is a megfelelő módon kell kezelni.
A stróman kockázat
A Deloitte szakértői szerint a MNB másik rendelete (30/2024.) az ügyfél-átvilágítás területén számos kérdéskört szabályoz, többek között új szabályokat határoz meg a jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tényleges tulajdonosának és irányítási szerkezetének megállapítására. Az alacsony kockázatú ügyfelek esetében elegendő az ügyfél nyilatkozata, más esetekben kockázatalapú intézkedésekkel kell meggyőződni a tulajdonosi és irányítási szerkezetről.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A stróman kockázat elkerülése érdekében a pénzügyi szolgáltatóknak ellenőrizniük kell a tényleges tulajdonos személyazonosságát, és adott esetben ügyfélismereti beszélgetést kell folytatniuk. Az MNB szabályozása kiterjeszti továbbá a fokozott ügyfél-átvilágítás alá tartozó szervezetek körét. Ide tartoznak többek között azok az ügyfelek is, akiknél stróman kockázat áll fenn, de nem hajlandók együttműködni az ügyfélismereti beszélgetések során. Az AML-tevékenység külső ellenőrzését illetően a rendelet szigorú szakmai követelményeket, összeférhetetlenségi szabályokat, felelősségbiztosítási kötelezettségeket, valamint éves jelentéstételi kötelezettséget ír elő – hangsúlyozzák a Deloitte szakértői.
A 30/2024. számú rendelet részletes indoklása szerint a szolgáltatónak olyan ésszerű intézkedéseket kell tennie, amely feltárja a tényleges tulajdonosi struktúra szerkezetét. Új felügyeleti elvárás, hogy abban az esetben, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, úgy a szolgáltatónak ellenőriznie kell a tényleges tulajdonos személyazonosságát annak személyes jelenlétében, vagy auditált hírközlő eszköz útján. De végrehajtható ügyfélismereti beszélgetés is az ügyféllel, valamint kockázatérzékenységi alapon magával a tényleges tulajdonossal is.
A rendelet szerint kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a szolgáltató intézkedései nem vezetnek eredményre a tényleges tulajdonos kilétének azonosítására vonatkozóan. E körben a szolgáltató ellenőrizni köteles a tényleges tulajdonos valós gazdasági kapcsolódását is, amely magában foglalja a felek (tényleges tulajdonos és az ügyfél, illetve az ügyfél mögötti szervezetek) közötti valós gazdasági, pénzügyi, vagy üzleti érdekeket. Tehát, a kapcsolatok mögött valós együttműködésnek kell állnia a tényleges tulajdonos és annak partnereit illetően, ennek ellenőrzésére pedig köteles a szolgáltató.