Pénzcentrum • 2023. január 24. 17:30
Nagyon kemény spórolást vezet be 2023-ra a kormány, ez jól látszik a hétfőn közzétett büdzséből is. Megkérdztünk szakértőket arról, hol lehetne még spórolni, hova kellene több pénzt adni, és egyáltalán, beleszólhat-e az infláció a tervekbe?
Jelentős mértékben átalakították a 2023-as évre vonatkozó költségvetést nemrégiben. Mivel a hiány egy decemberi bejelentés szerint 1000 milliárd forinttal nő, a büdzsét át kell írni több ponton is, a Pénzügyminisztérium pedig hétfőn közzé is tette a pénzforgalmi adatokat, vagyis most már össze lehet hasonlítani a terveket a 2022-es tényadatokkal.
Többek között sokkal magasabb adóbevételt vár a kormány, de egy sor ponton látszik, hogy jelentős spórolás jön a költségvetésben: a GDP-hiánycél három tizeddel megemelték (jelenleg 3,9%), és jelentősen kevesebb jut majd a lakástámogatásokra. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy ez a spórolás elegendő lesz-e, vagy esetleg máshol is nyírni szükséges majd a büdzsét 2023-ban – és különben is, mennyire játszik majd bele az egészbe a vágtató infláció?
Újra kell írni az egészet?
Valóban szükséges spórolni, csakhogy ehhez jelen pillanatban nem nyújt elég teret az az elképzelés, amelyet jelenleg ismerünk a büdzsé kapcsán – ezt mondta a Pénzcentrumnak Karsai Gábor közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Intézet munkatársa. Szerinte a GDP felduzzasztásánál nem lesz elégséges a 14,9 százalékos deflátor.
Strukturálisan kellene átalakítani a költségvetést, például a rezsicsökkentési alapban is lehetne változtatni – de ez természetesen nem megy egyik pillanatról a másikra. Az, hogy a kormány spórolni szeretne, önmagában persze nem meglepetés, így az sem, hogy a GDP-deflátor 14,9% körül lesz a költségvetési tervezet szerint. Itt azonban gondot okozhat, hogy véleményem szerint az infláció magasabb lesz 15 százaléknál, vagyis ezen várhatóan módosítani is kell
- mondta lapunknak a közgazdász.
Egy másik szakértő arra tért ki, hogy még több terület is van, ahol spórolni lenne szükséges, ahogy olyan is, ahol még több pénz kellene.
Lehet, hogy nem leszek ezzel népszerű, de én mindenképpen a sporttal kapcsolatos kiadásokon faragnék. Emellett természetesen több pénz kellene az oktatásba és az egészségügybe, ez pedig nem csak az én ötletem, a logika is diktálja. Az is súlyos tévedés, hogy az átlagember nem érzi a bőrén a költségvetés módosításait: elég megnézni, milyen kevés jut idén a lakástámogatásokra, persze ezt indokolhatja az is, hogy kifutott az otthonfelújítási támogatás. A nyugdíjakra költött pénz nagysága üdvözlendő, de kérdés, hogy ez elég lesz-e az infláció mellett
- mondta lapunknak Regős Gábor, a Makrogazdasági Intézet makroelemzési vezetője.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Spórolunk, de hogyan?
Jelentős spórolást foganatosít a kormány, de jobban ki kellene fejteni, hogy pontosan melyik minisztérium vagy háttérintézmény működik majd kevesebb pénzből - mondta kérdésünkre Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója.
Több olyan terület van, ahol a kormány konkrétan meghúzza a nadrágszíjat, vagyis jelentősen kevesebbet költ bizonyos célokra idén, mint 2022-ben. Ezek közül talán a legmeglepőbb, vagy legkevésbé kifejtett a költségvetési szervek (minisztériumok alá tartozó intézmények, egyedi célok) költései, amelyek 3094 milliárd forinttal lesznek alacsonyabbak a tavalyinál. Azokról a területekről sem szabad elfeledkezni, amelyekre az infláció alatt költ a kormány, ilyenek a családtámogatások, a TB-alapok, ezen belül az Egészségbiztosítási Alap, valamint a gyógyító-megelőző kassza
- válaszolta a Portfolio szakértője. Fontos lenne szerinte az is, hogy a humán területre menjen több pénz.
a 3000 milliárd forintos kiadáslefaragás a költségvetési szerveknél lehet rendben lévő, de nem látjuk a tartalmát, a szerkezetét, ezért nem tudjuk megítélni az ezzel kapcsolatos kiadáscsökkentés minőségét. Ahová mindenképpen több pénz kellene az közismert, a 2023-as költségvetés kapcsán is el lehet mondani: humánerőforrásba történő befektetés, oktatás, egészségügy, béremelések
- tette még hozzá Csiki Gergely.