Horváth Zsolt Benjámin • 2023. január 2. 05:46
Az elmúlt évek nehézségei után a többség ismét aggódva tekinthet az újévbe. Annyit az elemzők biztosnak vélnek, hogy a tavaly brutális szintre ugró infláció 2023 első felében is tovább szárnyal és jó eséllyel idén már recesszió is jöhet a magyar gazdaságban. Nem könnyű megjósolni, hogy fogunk állni év végére. az energiaárak továbbra is kifejezetten volatilisek és a globális externáliák is velünk maradtak. Kérdés, hogy lesz-e elég energiánk, illetve hogy a fizetéseink vásárlóerejének csökkenése mennyire veti majd vissza a fogyasztást. A Pénzcentrum makrogazdasági elemzőket kérdezett arról, melyek lehetnek a legjobb és a legrosszabb forgatókönyvek a gazdasági nehézségek sorát tartogató 2023-as évben.
Hatalmas kihívásokkal tarkított esztendőt, Orbán Viktor szerint egyenesen a rendszerváltás óta eltelt legnehezebb évet hagyta maga mögött Magyarország. A pandémia után már az orosz-ukrán háború hatásai pörgették tovább az évtizedes csúcsokat döntő inflációt, az elszálló drágulásnak pedig az MNB folyamatos szigora sem tudott gátat szabni.
Az elemzők pedig 2023-ra sem sok jót ígérnek. Egybehangzó véleményük szerint akár 18 százalékos éves drágulás is jöhet idén. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője decemberben arról beszélt:
Továbbra sem látszik lassulás az élelmiszerdrágulás frontján: az aszálykárok, a szektor alacsony termelékenysége, az árstopok okozta veszteségek más termékeken való kompenzálása, valamint a magas import és a gyenge forint a legfontosabb magyarázó tényezői a kiemelkedő élelmiszerdrágulásnak Magyarországon.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a tavalyi év végén azt jósolta, hogy az infláció 2023 februárban érheti el a csúcspontját az infláció, nyáron csökkenhet 20 százalék alá és év végére kerülhet az egy számjegyű tartományba.
Az MNB legfrissebb jelentése szerint 2023-ban 5,0-19,5 százalékos sávban lehet, a GDP pedig 0,5-1,5 százalékkal nőhet. Majd 2024-ben az infláció 2,3-4,5 százalékra lassulhat, a gazdaság bővülése pedig 3,5-4,5 százalék közötti ütemre gyorsulhat.
Az idei év nagy kérdése lesz, hogy a bázishatáson kívül a kereslet csökkenése milyen mértékben tudja fékezni az inflációt. Ugyanakkor az is kérdés, hogy a költségoldalon a jelenlegi kínálati sokkok mennyiben akadályozzák ezt a folyamatot.
A Pénzcentrum megkérdezte az ország néhány vezető elemzőjét, hogy mire számítanak a 2023-as évtől a magyar és a globális gazdaságra tekintve, illetve azt is, hogy meddig eszkalálódhatnak a most dominánsnak ható folyamatok és reális-e december előtt ezekben jelentős fordulatot várni.
Nyakunkon a recesszió, földbe állhat a növekedés
A legnagyobb kihívást, és ezzel együtt igen jelentős bizonytalanságot az európai energiaválság, valamint az energiaárak alakulása jelenti. Az energiaárak továbbra is kifejezetten volatilisek, gyakorlatilag megjósolhatatlan, hogy hogyan fognak alakulni a következő egy-két év során. Lesz-e hiány földgázból, tudnak-e elegendő áramot termelni az erőművek, vagy továbbra is készíteni kell vészforgatókönyveket arra az esetre, ha nem lesz elég energia. A hazai gazdaság szinte minden mutatóját befolyásolja az energiaárak alakulása, így a GDP-t, az inflációt, az államháztartást, a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg alakulását - árulta el Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az OTP Elemzési Központ szakértői szerint jövőre a magyar gazdaság recessziós szakaszba lép. A növekedés zérus környékére lassulhat, a belső kereslet főkomponensei, a fogyasztás és a beruházások pedig zsugorodni fognak. A főbb kihívások között első helyen az inflációt említik: meglátásuk szerint a hazai infláció szintjében (22 százalék a 15-17 százalékkal szemben) és dinamikájában (emelkedő, miközben a legtöbb országban már elkezdődött a tetőzés) egyaránt elszakadt a régió többi országában mérttől. Arra számítanak, hogy az infláció 2023 elején érheti el a csúcsot itthon, ugyanakkor a dezinfláció ütemét kérdésesnek látják a gyenge forint, az árakba beépülő különadók és ársapkák, valamint a feszes munkapiac és a gyorsuló bérdinamika miatt.
A kettesszámú kihívást az európai gázpiac jelenti: ez véleményük szerint jövőre még rosszabb állapotban lehet, mint 2022-ben, különösen abban az esetben, ha Oroszország esetleg a jelenleg még működő vezetékeken sem szállítana. A képzeletbeli dobogó alján a finanszírozás áll: bár az elemzők várakozásai szerint a globális kockázati étvágy 2023-ban erősebb lehet, mint 2022 második felében, ennek magyarországi hatását kérdőjelessé teszi, hogy van esély a hazai hitelminősítés romlására.
Értéktelenedik el a fizetésünk, csökken a fogyasztás
Az érdemben megugró infláció már csökkenti a reálbéreket, ami a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelésével és az üzemanyagárplafon eltörlésével csökkenteni fogja a fogyasztást, a durván elszálló energiaköltségek és az infláció megfékezése érdekében megemelt kamatok pedig a beruházásokat fogja visszafogni. Rövidtávon elkerülhetetlennek látszik a technikai recesszió, ami a várakozásaink szerint a jövő év második negyedévében már véget érhet, így újra növekedésnek indulhat a gazdaság - állapítja meg Suppan Gergely.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A fűtési szezon végével újranyithatnak a jelenleg bezárt éttermek, szállodák, uszodák, és más érintett intézmények. A növekedést támogatják az új ipari kapacitások folyamatos üzembe helyezése is. Mivel az idei növekedést jelentős mértékben lehúzta az aszály által sújtott mezőgazdaság, a jövő évben jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy várhatóan nem ismétlődik meg az idei rendkívüli mértékű aszály- fejtette ki a Magyar Bankholding szakértője.
A jövő év második felétől pedig az infláció mérséklődésével a reálbérek ismét növekedést mutathatnak, ami támaszt adhat a fogyasztásnak, valamint a várakozásunk szerint az év közepétől kezdődő kamatcsökkentési ciklus újra lendületet adhat a beruházásoknak. Összességében jövőre 0,5-1% közötti növekedésre számítunk, amit elsősorban az ipar és a mezőgazdaság fog húzni, míg a fogyasztáshoz kapcsolódó ágazatok (kiskereskedelem, vendéglátás, szabadidős tevékenységek) kismértékben csökkenhetnek, csakúgy, mint az építőipar a beruházások – ezen belül elsősorban az állami és lakossági beruházások – várható visszaesése miatt. A felhasználási oldalon pedig a nettó export, valamint a készletek alakulása húzhatják a gazdaságot - véli az elemző.
A csökkenő reálbérek, a korábban szokványosnak mondható zérus környékinél érdemben magasabb kamatok miatt a globális gazdaságban erős lassulás várható. Az OTP Elemzési Központ szakértői szerint a fejlett gazdaságoknak szerencsére is szükségük van ahhoz, hogy elkerüljék a recessziót, ami viszont a globális ingatlanpiacon nagyon jó eséllyel bekövetkezik. Miközben az inflációs csúcs után lassul az áremelkedés üteme, elég nagy marad a kockázata a vártnál lassabb dezinflációnak.
A jövő évet leginkább meghatározó kérdés a globális gazdaságban az lesz, hogy tud-e a várt gyors ütemben mérséklődni az infláció. A geopolitikai színteret meghatározó kínai-amerikai feszültség várhatóan tartósan velünk marad, és 2023-ban az is egyre markánsabb tényezővé válik, mennyire képes Oroszország kezelni a háború miatti feszültséget, és oda kell majd figyelni a Közel-Keletre is
– mondta el a Pénzcentrumnak Tardos Gergely az OTP Elemzési Központ vezetője.
A pozitív forgatókönyv is nehéz évet ígér
Suppan Gergely szerint pozitív szcenárió lehet, ha az uniós pénzeket sikerül teljesen felszabadítani a mérföldkövek teljesítésével, ha Európának sikerül elkerülnie az energiaválságot, ha az energiaárak csökkennek a jelenlegi szintekhez képest, illetve ha a mezőgazdaság is a vártnál jobban teljesít.
Negatív szcenárió, ha nem sikerül teljes mértékben hozzájutni az uniós forrásokhoz, ha eszkalálódik az európai energiaválság, ami egyes iparágak leállításához és újra elszálló energiaárakhoz vezetne.
A globális gazdaság erőteljes lassulás elé néz. Míg az európai gazdaságokat elsősorban az energiaválság, addig az amerikai gazdaságot a magasabb szintre emelt kamatok vethetik vissza. Azonban egyelőre sikerült elkerülni az akut energiaválságot az európai gáztározók kellő mértékű feltöltöttsége, a szokásosnál enyhébb őszi időjárás, valamint az ipari, lakossági, kormányzati fogyasztók elkezdődött alkalmazkodása miatt. Ennek köszönhetően a várható visszaesés kifejezetten enyhe lehet, de sok a kérdőjel a jövő évi gázbeszerzésekkel kapcsolatban - állapítja meg az elemző.