Pénzcentrum • 2022. november 30. 11:58
Összesen 834 milliárd forint összegű, energetikai, energiaátmeneti célokra fordítható európai forrás nyílhat meg Magyarország előtt, amennyiben az Európai Bizottság (EB) elfogadja a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) mintegy 1600 milliárd forintos tervezetét. A programterv Megújuló energiagazdaság és Igazságos átmenet prioritása a 2021-2029 közötti években elsősorban a lakóépületek energiahatékonyságának növelése, a megújuló közösségi energia és a három karbon-intenzív megye igazságos átmenete terén erősödött és kínál vissza nem térítendő és kisebb részben visszatérítendő forrásokat. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a Magyar Kormány által november 8-án az EB részére benyújtott programterv e témákban több előremutató intézkedést tartalmaz, de maradtak benne nyitott, legalább a pályázati felhívások keretében pontosítandó, illetve felülvizsgálandó elemek, így például az alacsony jövedelmű, energiaszegénységben élőket célzottabb programokkal kell támogatni - írja az MTVSZ közleménye.
A KEHOP Plusz programtervezetét a közeljövőben elfogadhatja az Európai Bizottság, a finanszírozása viszont külön kérdés. A KEHOP Plusz az egyike annak a három operatív programnak, amelyek esetén az EB idén szeptemberben a rendelkezésre álló keretek 65 százalékára vonatkozó moratóriumot rendelt el a kifizetésekre. Újabb fejlemények a Magyarországra jutható 2021-29-es időszaki uniós források és folyósításuk ügyében a november 30-ai bizottsági döntés és a december elejére ütemezett európai tanácsi döntés kapcsán várhatók.
Az EB tartalmi és pénzügyi jóváhagyását sürgetővé teszi, hogy az igazságos átmenet uniós forrásainak 60 százalékát a három karbon-intenzív megyének 2026-ig kell elköltenie, és csak a fennmaradó 40 százalék felhasználása csúszhat a finanszírozási időszak utolsó három évére.
Több mint 34 ezer háztartás újulhat meg
A KEHOP Plusz tervezete szerint az energiahatékonyság növelésére vonatkozó célkitűzésen belül 2029-ig – többek között – 34 ezer háztartás és 790 ezer négyzetméter középület, valamint 80 kilométernyi távhővezeték újulhat meg az energiatakarékosságot és -hatékonyságot növelő felújítások és beruházások révén. Ennek a célkitűzésnek a kerete kb. 765 millió euró, ebből lakóépületek felújítására és az ehhez kapcsolódó demonstrációs projektekre, kísérő intézkedésekre 303 millió euró jutna.
A program előremutató módon az energiaszegénység csökkentését is célozza, de nem igazán részletezi. Legalább a pályázati felhívásokban egyértelműsíteni kell, hogy az alacsony jövedelműek, energiaszegénységben élők számára differenciált, nagy támogatási intenzitású energetikai lakóépület-felújító programot alakítsanak ki. Ugyanis félő, hogy ennek hiányában a pályázati források nem lesznek képesek elérni az alacsony jövedelmű háztartásokat, amelyek általában energiaszegénységben élnek
– mondta Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
A civilszervezet szakértői szerint a támogatás felételeként magában nem elégséges az, hogy a felújítás mélysége legalább közepesnek, azaz 30-60 százalék primerenergia-megtakarításnak van megadva. Ugyanis a fejezet helyesen kimondja, hogy ösztönözni kell a mélyfelújítást, azaz a 60 százaléknál nagyobb primerenergia-megtakarítást, akár több ütemben. Azonban ehhez ösztönző eszközt is be kell építeni legalább a pályázati felhívásokba, például, hogy a támogatási intenzitás a felújítás mélységével arányosan nőjön a 30 százalék feletti energiatakarékossági felújításoknál.
Megújuló energia: elnagyolt kategóriák állnak rendelkezésre
A program megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós támogatásai és pénzügyi eszközei 2029-ig összesen 459 MW új megújulóenergia-termelő kapacitás kiépülését segítenék elő a hő- és villamosenergia-termelés területén. Ennek finanszírozására az érintett szektorok és szereplők között összesen 454 millió euró uniós forrás állna rendelkezésre. Az összeg nagy része, 393 millió euró vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó pedig visszatérítendő pénzügyi eszköz, hitel lehet. Előremutató, hogy megjelenik a szélenergia támogatása is 20 millió euró erejéig, de arányaiban a legtöbb támogatást (302 millió eurót) az „egyéb megújuló, beleértve a geotermikus energiát” kategória kapja, amibe valószínűleg a zöld hidrogén is beletartozik. A második legtöbbet a hasonlóan rugalmas „karbonszegény szolgáltatások, intézkedések” kategória kapja 84 millió euróval. A karbonszegény viszont nem egyenlő a karbonmentessel, sem a megújuló energiával, ezért a klímasemlegességnek nem megfelelő programok közpénzekből való támogatását minimalizálni kellene az MTVSZ szerint.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A megújuló alapú energiatermelés terjedését segítheti az is, hogy az intelligens energiarendszerek és energiatárolás fejezeten belül 351 MWh villamosenergia tárolókapacitás megvalósítását irányozzák elő 2029-ig. Mindezt összesen 426 millió euróból, ami 100 százalékban uniós támogatás. Ebből 386 millió euró energiatárolásra, 40 millió euró karbonszegény szolgáltatásokra, intézkedésekre lenne fordítható.
Az igazságos átmenettel a kkv-ket is meg kell célozni
Az igazságos átmenetre vontakozó célkitűzéssel kapcsolatban fontos tisztázandó pont, hogy mind a kategóriákban, mind a mutatókban együtt kezelik a három karbon-intenzív megyei nagyvállalatokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat. Az MTVSZ szerint ezeket külön kellene venni, továbbá a pályázati felhívásban is egyértelművé kellene tenni, hogy az elsősorban a kkv szektornak jutható támogatások nagyját (akár óhatatlanul) ne vihessék el a tőkeerősebb, nagyobb pályázati rutinú nagyvállalatok. A lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása kapcsán is pontosítani kellene legalább a pályázati felhívásokban, hogy a jellemzően rossz (HH-II-JJ) energiatanúsítványú lakásokat vagy házakat, amennyiben felújíthatók, nagyobb támogatási intenzitással ösztönzik hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel egybekötött, nagyobb energetikai (mély)felújításra.
Mindehhez jó alapot adhat, hogy az igazságos átmenet keretében Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyére jutó uniós források fejezetben szereplő mintegy 251 millió eurós keretből 160 millió euró támogatás és 91 millió euró pénzügyi eszköz lett megjelölve, utóbbi pedig fele-fele arányban hitel, illetve vissza nem térítendő támogatás. Ezen belül a kkv üzletfejlesztés 29 millió euró, a vállalkozások-kutatóközpontok és az egyetemek közötti technológiatranszfer 41 millió euró, a vállalkozások (kkv-k és nagyvállalatok is) energiahatékonysági és demonstrációs projektjei 39 millió euró, a lakóépületek energiahatékonyság-növelése 31 millió euró, a hálózatfejlesztés 6,5 millió euró, a tájrehabilitáció 56 millió euró, az átképzések pedig 48 millió eurós keretet kapnának
– hangsúlyozta Botár Alex