Társasági adó törvény: mennyi a társasági adó mértéke 2022 évében?

Pénzcentrum2022. január 9. 16:11

Magyarországon számos adónem terheli a különféle cégeket, vállalkozásokat, ezek közül az egyik speciális eset a társasági adó, ami első ránézésre sokak számára bonyolultnak tűnhet, azonban sokkal könnyebb átlátni a rendszeren, mint azt gondolnánk. Cikkünkben eláruljuk, mi az a társasági adó, és hogy mi a társasági adó törvény lényege, kiknek kell befizetni ezt a járulékot.

Mit mond ki a társasági adó törvény 2022: mennyi a társasági adó 2022 évében, mennyi a társasági adó mértéke 2022 januárjától? Milyen változásokon ment keresztül a társasági adó az elmúlt évek során? Kikre vonatkozik a társasági adó törvény és kik nem kötelezettek a társasági adó, röviden „TAO” megfizetésére? Milyen társasági adó változásokat szükséges figyelemmel kísérnünk, miben változott a társasági adó jogszabály?

Mi az a társasági adó?

A társasági adó egy speciális magyar adónem, ami a társas vállalkozókat érinti – ebbe a kategóriába tartoznak például a Bt-k, KFT-k, a szövetkezetek és egyéb szervezetek is. A társas vállalkozók Magyarországon több adótípus közül választhatják ki a számukra leginkább kedvező opciót (választható a társasági adó mellett bizonyos feltételekkel kisvállalati adó, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adója is). A társasági adó mértékét befolyásolja, hogy a vállalkozásnak milyen adózás előtti csökkentő vagy növelő eredményei vannak, mindemellett a társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény; Tao tv.) is számos ponton módosul 2022-től.

Minden vállalkozás számára célszerű a lehető legegyszerűbb és a tevékenysége szempontjából a legkedvezőbb adózási formát kiválasztania. Ide tartozik a KATA és a KIVA mellett az EVA is, azonban számos esetben a TAO a legideálisabb választás, ugyanis a társasági adó 2022 évében is a korrekciós tételeken alapszik, minden vállalkozás esetében más-más befolyásoló tényezőkkel kell számolni. Nézzük a társasági adó számítás alapjait: mi a társasági adó lényege?

Hogyan számítják ki a társasági adót?

A társasági adó tárgya a társas vállalkozás vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenysége, az adó alapja a számviteli törvény szerinti adózási eredmény (az üzleti évi beszámolóban kerül kimutatásra), amelyet befolyásolnak a társasági adó törvény által meghatározott korrekciós tételek. Abban az esetben, ha a társasági adó alapja nem éri el az elvárt jövedelemszintet, akkor törvényes vélelemként a vélelmezett adóalap kerülhet megállapításra. Az állam célja, hogy a magyar vállalkozások nyereségesek és fizetőképesek maradjanak, éppen ezért az állam egyszerre ad és el is vesz, ennek mértékét pedig a TAO törvény szabályozza.

Megkülönböztetünk az adóalapot növelő, illetve csökkentő korrekciós tételeket, amelyek kulcsfontosságú tényezők a társasági adó számítása során:

Társasági adóalap növelő tételek:

A társasági adó törvény bizonyos esetekben szankcionálja a társas vállalkozást, ugyanis bármikor felmerülhetnek olyan események, amikor megkérdőjelezhetővé válik, hogy valóban megfelelt-e a vállalkozás magatartása az ésszerű gazdálkodás követelményeinek. A TAO törvény az adóalap védelme érdekében ellensúlyozza a Számviteli törvény által szabályozott lehetőségeket, például rögzíti az alkalmazandó leírási kulcsokat.

Társasági adóalap csökkentő tételek:

Ahogy a társasági adó törvény szankcionál, úgy támogat is bizonyos tevékenységeket, amelyeknek köszönhetően csökken a társasági adó alapja, így az állam elősegíti az adóalanyok fejlődését, nyereségességét. Támogatás jár például a kutatásokra, foglalkoztatásokra, ingatlan felújítására, KKV beruházásokra irányuló tevékenységekre.

A társasági adó számítása tehát a következő módon történik:

  1. adóévi bevételek – adóévi költségek és ráfordítások = adózás előtti eredmény
  2. adózás előtti eredmény – csökkentő korrekciós tételek + növelő korrekciós tételek = adóalap
  3. adóalap x 9% adókulcs = számított társasági adó
  4. számított társasági adó – adókedvezmény = befizetendő összeg

Ha veszteség keletkezik, negatív adóalappal számolunk, vagyis a veszteség összegét bizonyos feltételek mellett elhatárolhatjuk, és azzal az összeggel a következő 5 adóév során csökkenthető az adózás előtti eredmény. Fontos tudnunk, hogy ezzel a veszteségkorrekciós lehetőséggel maximálisan 50%-kal csökkenthető az adóalap.

Mikor keletkezik társasági adó fizetési kötelezettség?

A társasági adó fizetésére belföldi és külföldi adóalanyok egyaránt kötelezettek lehetnek:

  • belföldi illetőségű személyeknél azon a napon jön létre a társasági adó fizetési kötelezettség, amikor közokiratba foglalják a társasági szerződést, vagy amikor létrejön a vállalat;
  • külföldi társasági adó alany esetén a fiók cégbírósági bejegyzési napjától kezdve jön létre, cégnyilvántartásba nem bejegyzett telephely esetén pedig az első jognyilatkozat megtételének dátumától kötelező a társasági adó 2022 évi megfizetése.

Kik a társasági adó alanyai?

1. A társasági adó belföldi alanyai

  • Gazdasági társaságok;
  • szövetkezetek;
  • ügyvédi irodák, végrehajtó irodák, közjegyzői irodák, szabadalmi ügyvivői irodák;
  • vállalatok: állami vállalatok, állami gazdálkodó szervek, trösztök, bizonyos jogi személyek vállalatai, leányvállalatok;
  • alapítványok, közalapítványok, köztestületek, egyesületek, lakásszövetkezetek;
  • erdőbirtokossági társulat, vízitársulat;
  • MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program);
  • ERIC (Európai Kutatási Infrastruktúráért Felelős Konzorcium);
  • önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak;
  • felsőoktatási intézmények és az általuk működtetett intézmények, diákotthonok;
  • európai területi társulások;
  • egyházi jogi személyek;
  • olyan külföldi személyek, akiknek az üzletvezetési székhelye belföldön van;
  • bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján kezelt vagyon;
  • egyéni cégek.

2. A társasági adó külföldi alanyai

  • Ingatlannal rendelkező magyar társaság olyan külföldi tagja, aki részesedésének kivonása, elidegenítése során jövedelemhez jut;
  • olyan külföldi vállalkozások, amelynek a telephelye Magyarországon van.

Mind a külföldi, mind a belföldi társasági adó alanyokra ugyanazok a feltételek vonatkoznak.

Kivételek a társasági adó törvény alól

Nem kell társasági adót fizetnie…

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

  • a Magyar Nemzeti Banknak;
  • a Magyar Távirati Irodának;
  • a magyar politikai pártoknak;
  • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek.;
  • a Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-knek;
  • a Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT-nek;
  • a Közszolgálati műsorszolgáltatásnak;
  • a Tartalékgazdálkodási közhasznú társaságnak;
  • a felszámolás alatt álló vállalkozásoknak;
  • illetve olyan vállalkozások esetében sincs társasági adó, amelyek más, egyszerűsített adózási formát választottak.

Mikor szűnik meg a társasági adó fizetési kötelezettség?

  • Belföldi vállalkozás esetében a vállalkozás megszűnésének napjától, vagy attól a naptól fogva, amikor valamilyen okból kikerül az adó hatálya alól (pl. ha más adózási formát választ).
  • Külföldi adóalany esetén a társasági adó törvény hatálya alóli kikerülés a fióktelep cégnyilvántartásból való kitörlésétől, a felszámolási eljárás kezdetétől, vagy a megszűnést eredményező jognyilatkozat megtételének napjától lehetséges.

Hogyan változott a társasági adó mértéke?

  • A társasági adó mértéke 1997-2003 között: 18%-os társasági adó;
  • A társasági adó mértéke 2004-2005 között: 16%-os társasági adó;
  • A társasági adó mértéke 2006-2007 között: 16%-os társasági adó, 5.000.000 Ft adóalap alatt, feltételektől függően 10%;
  • A társasági adó mértéke 2008-2009 között: 16%-os társasági adó, 50.000.000 Ft adóalap alatt 10%;
  • A társasági adó mértéke 2010-2016 között: 19%-os társasági adó, 500.000.000 Ft adóalap alatt 10%;
  • A társasági adó mértéke 2017-2022 között, napjainkig: a pozitív adóalap 9%-a, ami tovább csökkenthető adókedvezmény igénybevételével, amennyiben a vállalkozás jogosult rá.

Mennyi a társasági adó 2022 során?

Tehát, ahogy a fentiekben is levezettük, a magyar társasági adó mértéke 2022 évében 9%.

Milyen társasági adó kedvezmények igényelhetőek?

Alapesetben ide tartozik a beruházási kedvezmény, a térségi- és egyéb kedvezmények, a kis- és középvállalkozók kedvezménye, és a fejlesztési kedvezmény is, amelyek számos alkategóriákra bonthatóak. Összességében annyit érdemes tudnunk a társasági adókedvezmények kapcsán, hogy a kedvezményt már a kiszámított adóból vonják le, vagyis nem számítanak az adóalapot befolyásoló korrekciós tételek közé. A kedvezményeket ebben az esetben leginkább úgy kell elképzelnünk, hogy az állam lemond az őt megillető bevétel egy részéről, ezzel támogatva bizonyos tevékenységeket.

Társasági adó változások 2022: Mi változik idén a TAO kapcsán?

Habár a társasági adó 2021 évében is számos ponton módosult, az idei társasági adó változások is fontos mérföldkőnek számítanak a társasági adózás történetében. Nézzük, mi változik idén!

1. Kekva adókedvezmény

2021.05.01-jén hatályba lépett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény, röviden „Kekva tv.” – ennek értelmében az alapítás feltételei a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá történő minősítés, az alapítói vagyonrendelés (600 millió Ft tőkeminimum), illetve a bírósági nyilvántartásba vétel. A KEKVÁ-k igénybe vehetnek ingyenes támogatásokat, emellett számos esetben csökkenthető számukra az adózás előtti eredmény is.

2. Kkv-k fejlesztési adókedvezménye

A kis- és középvállalkozások beruházásaival kapcsolatban 2022.01.01-től csökken a fejlesztési adókedvezményre jogosító értékhatár (kisvállalkozásnál 50, középvállalkozásnál 100 millió Ft).

3. Regionális fejlesztési térkép

2022 és 2027 között Budapest kivételével Pest megye önálló, úgynevezett „A” régióként megkapja a maximális, 50%-os támogatást.

4. Globális minimumadó

Elfogadásra került az OECD kétpilléres globális adóreformja, melynek második pillére a globális minimumadó bevezetésére vonatkozik. 2023-tól az érintett társaságok (750 millió eurós éves konszolidált árbevétel fölötti multinacionális cégek) minimum 15%-os adókulccsal adóznak majd.

A társasági adó bevallása

A társasági adó bevallását mindig az adóévet követő május 31-ig kell megtennünk, ez a dátum a társasági adó fizetési határidő is – a társasági adó bevallása idén 2022.05.31-én történik, a 2021-es adóévre vonatkozólag, ezt egyszerűen megtehetjük az ÁNYK, azaz a NAV Általános Nyomtatványkitöltő programjának használatával. Amennyiben a vállalkozás éves árbevétele meghaladta a 100 millió Ft-ot, a társasági adóelőleg bevallása is kötelező, amelyben feltüntetjük az esedékességi időre jutó összeget. Halasztás esetén számoljunk a kamatokkal!

  • A NAV társasági adó számlaszám: 10032000-01076019.
  • A társasági adó kódja: 101.

Címkék:
vállalkozás, adóbevallás, NAV, adókedvezmény, adó, törvény, tao, társasági adó törvény,