hvg.hu • 2021. november 5. 09:29
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket is részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek - foglalta össze a HVG.
A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak a minimálbér és a garantált bérminimum januári emeléséről – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szerdai ülése után.
A bejelentés nem volt meglepő, a megállapodás már az előző tárgyalási forduló után karnyújtásnyira volt. A megállapodás ugyan még nincs teljesen kész, de lényegében így fest:
- egy lépésben 20 százalékkal, 200 ezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér,
- ugyanekkora mértékben 260 ezer forintra emelkedik a bruttó garantált bérminimum,
- a munkáltatók általánosságban elkötelezik magukat a bérek emelése mellett.
Cserébe a kormány:
- 2022. január 1-ével kivezeti a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és 2,5 százalékponttal csökkenti a szochót,
- 10 százalékra csökkenti a kisvállalati adót, a kivát,
fenntartja a helyi iparűzési adó (hipa) 2021-re, a járványválságra hivatkozva történt megnyirbálását, - elköteleződik a munkáltatói terhek további csökkentése mellett. Az ITM friss közlése szerint „a kormány a mindenkori termelékenység, versenyképesség és gazdasági növekedés függvényében, a költségvetés teherbíró-képességére tekintettel folytatja az élőmunka közterheinek visszaszorítását”.
A megállapodással közvetlenül nyernek azok a munkavállalók, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak (utóbbiak egyébként többen vannak). Összességében a munkavállalók jelentős része nyer a legkisebb fizetések emelésén, az ugyanis bértorlódásokat fognak okozni, ami (még nagyobb) nyomás alá helyezi a munkáltatókat, hogy általában véve béremeléseket hajtsanak végre. Például egy, a jelenlegi minimálbérnél jóval többet, bruttó 200 ezret kereső dolgozó most hirtelen azt látja, hogy januártól csak a minimálbért kapja. Kivéve, ha ő is kap fizetésemelést, amiért természetesen innentől erősen küzdeni fog. A hatás így gyűrűzik felfelé a magasabb bérek irányába.
Szintén direkt nyertesei a minimálbér-emelésnek azok, akik olyan juttatást kapnak, amelynek összege a minimálbérhez igazodik. Ilyen például a gyermekgondozási díj, a gyed, és a nagyszülői gyed. A gyed maximális összege a minimálbér duplájának 70 százaléka – írja a Pénzcentrum. 200 ezer forint duplájának a 70 százaléka pedig 280 ezer forint. Miközben a 2021-es minimálbér alapján a gyed maximális (bruttó) összege havi 234 ezer forint.
A táppénz napi összege szintén maximalizálva van, ez a minimálbér kétszeresének 30-ad része, jelenleg legfeljebb napi 11 160 forint, ez 13 333 forintra nő a minimálbér-emeléssel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az álláskeresési járadék is a minimálbérhez van maximalizálva. A járadék nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Vagyis a minimálbér-emeléssel az álláskeresési járadék elérhető maximális összege is nő.
Az áremelések elviszik a béremelések egy részét
Hogy a bér- és járadékemelésekkel mennyit nyernek a háztartások, az egyelőre kérdés. Jelenleg ugyanis magas az infláció, 5 százalék fölötti. Az év hátralévő részében még ennél magasabb mutató várható. A helyzet jövőre sem lesz sokkal jobb, a jegybank arra számít, az infláció talán őszre a 3 százalékos cél közelébe süllyedhet. Vagyis a bér- és járulékemelések egy részét el fogja vinni az árak emelkedése.
Ehhez hozzátartozik, hogy az emeléseknek tovább fokozzák az inflációs nyomást. Az egyik oldalról a háztartások több jövedelemhez jutnak, és mivel több pénzt tudnak elkölteni, a vállalkozások könnyebben tudnak árakat emelni. A másik oldalról a vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk a béremeléseket, ami a bevételeik növelésére sarkallja őket. Vagyis áremelésekre.