hvg.hu • 2021. november 5. 09:29
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket is részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek - foglalta össze a HVG.
A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak a minimálbér és a garantált bérminimum januári emeléséről – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szerdai ülése után.
A bejelentés nem volt meglepő, a megállapodás már az előző tárgyalási forduló után karnyújtásnyira volt. A megállapodás ugyan még nincs teljesen kész, de lényegében így fest:
- egy lépésben 20 százalékkal, 200 ezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér,
- ugyanekkora mértékben 260 ezer forintra emelkedik a bruttó garantált bérminimum,
- a munkáltatók általánosságban elkötelezik magukat a bérek emelése mellett.
Cserébe a kormány:
- 2022. január 1-ével kivezeti a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és 2,5 százalékponttal csökkenti a szochót,
- 10 százalékra csökkenti a kisvállalati adót, a kivát,
fenntartja a helyi iparűzési adó (hipa) 2021-re, a járványválságra hivatkozva történt megnyirbálását, - elköteleződik a munkáltatói terhek további csökkentése mellett. Az ITM friss közlése szerint „a kormány a mindenkori termelékenység, versenyképesség és gazdasági növekedés függvényében, a költségvetés teherbíró-képességére tekintettel folytatja az élőmunka közterheinek visszaszorítását”.
A megállapodással közvetlenül nyernek azok a munkavállalók, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak (utóbbiak egyébként többen vannak). Összességében a munkavállalók jelentős része nyer a legkisebb fizetések emelésén, az ugyanis bértorlódásokat fognak okozni, ami (még nagyobb) nyomás alá helyezi a munkáltatókat, hogy általában véve béremeléseket hajtsanak végre. Például egy, a jelenlegi minimálbérnél jóval többet, bruttó 200 ezret kereső dolgozó most hirtelen azt látja, hogy januártól csak a minimálbért kapja. Kivéve, ha ő is kap fizetésemelést, amiért természetesen innentől erősen küzdeni fog. A hatás így gyűrűzik felfelé a magasabb bérek irányába.
Szintén direkt nyertesei a minimálbér-emelésnek azok, akik olyan juttatást kapnak, amelynek összege a minimálbérhez igazodik. Ilyen például a gyermekgondozási díj, a gyed, és a nagyszülői gyed. A gyed maximális összege a minimálbér duplájának 70 százaléka – írja a Pénzcentrum. 200 ezer forint duplájának a 70 százaléka pedig 280 ezer forint. Miközben a 2021-es minimálbér alapján a gyed maximális (bruttó) összege havi 234 ezer forint.
A táppénz napi összege szintén maximalizálva van, ez a minimálbér kétszeresének 30-ad része, jelenleg legfeljebb napi 11 160 forint, ez 13 333 forintra nő a minimálbér-emeléssel.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az álláskeresési járadék is a minimálbérhez van maximalizálva. A járadék nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Vagyis a minimálbér-emeléssel az álláskeresési járadék elérhető maximális összege is nő.
Az áremelések elviszik a béremelések egy részét
Hogy a bér- és járadékemelésekkel mennyit nyernek a háztartások, az egyelőre kérdés. Jelenleg ugyanis magas az infláció, 5 százalék fölötti. Az év hátralévő részében még ennél magasabb mutató várható. A helyzet jövőre sem lesz sokkal jobb, a jegybank arra számít, az infláció talán őszre a 3 százalékos cél közelébe süllyedhet. Vagyis a bér- és járulékemelések egy részét el fogja vinni az árak emelkedése.
Ehhez hozzátartozik, hogy az emeléseknek tovább fokozzák az inflációs nyomást. Az egyik oldalról a háztartások több jövedelemhez jutnak, és mivel több pénzt tudnak elkölteni, a vállalkozások könnyebben tudnak árakat emelni. A másik oldalról a vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk a béremeléseket, ami a bevételeik növelésére sarkallja őket. Vagyis áremelésekre.