Horváth Zsolt Benjámin • 2021. május 18. 14:10
A Magyar Nemzeti Bank alelnökének tegnapi bejelentése szerint az MNB várhatóan júniustól megemeli az alapkamatot és az egyhetes betéti ráta emelését is is meglépheti, hogy kezelni tudja a jelenlegi piaci helyzetet. De vajon hogyan hat ez a lakossági hitelekre és betétekre és elhozhatja-e a fogyasztói árak normalizálódását. A Pénzcentrum cikke ezekre a kérdésekre is választ ad.
A járvány okozta drágulás már több mint egy éve formálja a magyarok életszínvonalát és viseli meg családi kasszájukat, a szakértők szerint pedig a Covid válság után egy tartósan magasabb inflációs pályára állhat a gazdaság, mind hazánkban, mind világszerte. A Covid előtti időszakot az alacsony infláció és az alacsony kamatok határozták meg, a válság most ezt felülírta.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. áprilisi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez jelentős emelkedés, hiszen márciusban még 3,7, februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció. Ráadásul novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb, 2,7 százalékos mértékű volt.
Az áprilisi árdrágulás pdeig jócskán meghaladta még a tavaly nyáron elszabadult inflációt is, amely júliusban 3,8, augusztusban pedig 3,9 százalék volt.
A helyzet ismeretében kevéssé meglepő, hogy tegnap a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás már arról beszélt, az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az alapkamat emelésére. Az MNB-alelnök szavai szerint a gazdaság teljes újranyitásával járó inflációs kockázatok miatt már júniusban, megelőző jelleggel alapkamatot emelhet az MNB és közben az egyhetes betéti ráta emelésével is kezelheti a piaci helyzetet.
Az eszközvásárlási program pedig egyelőre megmarad, hogy a kötvényhozamokat alacsonyan tartsák. Az alelnök azt is elmondta, hogy be fog következni a válságmenedzsment eszközeinek kivezetése a következő időszakban. Egyes eszközök gyorsan kikerülhetnek az eszköztárból, mások csak fokozatosan.
Az emelés pontos mértéke még nem ismert, annyi viszont Virág Barnabás nyilatkozatából egyértelmű, hamarosan búcsút inthetünk a 2020. július 22. óta 0,60%-os alapkamatnak. Mostani cikkünkben felvázoljuk mit jelent és mivel jár ez a most megindult a monetáris szigorítás a lakosság számára.
Sokéves tendencia fordult most meg
A 2010 óta tartó időszakot alapvetően az alapkamat állandó csökkentése jellemezte. A legutóbbi, enyhe emelkedésre majdnem 10 éve, 2011. december 21-én volt példa, amikor azt az addigi 6,50 százalékról 7 százalékra emelte az MNB.
Az MNB célja az évtizedes kamatcsökkentéssel a gazdaságélénkítés, a növekedés felpörgetése volt, és nem utolsó sorban az, hogy az exporttevékenységének támogatása céljából leértékelje a forintot.
Az alapkamat csökkentésének hatására Magyarországon így a várakozásnak megfelelően elindult a hitelezés, gyengült a forint és külkereskedelmi mérlegünk történelmi rekordot döntött, miközben az árak korábban nem szálltak el. Ezt borította most fel a válság.
De mi az az alapkamat?
Az alapkamat az a kamat, melyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ebből logikusan következik, hogy ha nő ez a kamat, akkor a banknak drágább lesz a hitele, azaz a megszerzett pénzt drágábban is hitelezi ki, cserébe magasabb kamatokat fizethet a betétekért.
Az alapkamat azonban nem csak itt, de közvetve számtalan egyéb területen is kifejti a hatását. Érdemes megjegyezni, hogy az MNB az elmúlt években igyekezett háttérbe szorítani az alapkamat szerepét és felélesztette a BUBOR-piacot. A sokáig az alapkamatnál alacsonyabb Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatlábhoz kötötték számos hiteltermék kamatát, ezért is volt fontos az MNB-nek, hogy ezt is alacsony szintre sikerült csökkenteni.
A most várható jegybanki szigorításnak leginkább az infláció emelkedése ágyaz meg. Minél alacsonyabb ugyanis az alapkamat, a lakosság annál szívesebben vesz fel hiteleket - hiszen emiatt a banki kamatok is alacsonyabbak. Mivel a gazdaságban levő pénzmennyiség több mint 90 százalékát a bankok hozzák létre a hitelezés során, a pénzmennyiség is nő a gazdaságban - ez pedig elkerülhetetlen áremelkedést okoz.
Mindez nem is zavarja az MNB-t, addig, amíg ez az áremelkedés 3 százalékon belül van. Ha ezt átlépi a maginfláció, akkor jön a szigorítás, és az MNB ilyenkor kezdi el a pénzmennyiség csökkentését, az alapkamat emelése által vagy más eszközök segítségével. A maginfláció az áprilisi adatok szerint 3,1 százalékon alakult, ez állhat a jegybank által belebegtetett lépés hátterében.
Nőhetnek a betéteink kamatai
Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái és Magyarország is ehhez igazodott. Különösen az elmúlt 2-3 évben felgyorsult a jegybanki alapkamat állandó csökkenése, ezzel együtt pedig logikusan a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is csökkentek.
Nominális kamatokat a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok igen alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála a berobbant inflációnak.
Nem csoda, hogy sokan emiatt állampapírba fektették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben l kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni. Ezért összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarítás növelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak. Ha nő az alapkamat, az bizony eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítása kedv.
Mindez azt eredményezi, hogy nem fog olyan mértékben ömleni a pénz a gazdaságba, mint a járvány előtti években, azaz a fogyasztás kisebb mértékben fogja pörgetni a gazdasági növekedést. A berobbanó recessziótól viszont nem kell tartani, várhatóan a jegybank sem fog olyan mértékű kamatemelést eszközölni, hogy az érdemben visszafogja a válságból való kilábalást.
Lakossági szempontból ez persze szerencsés is lehet. Egy 2020-hoz hasonló év után, ahogy a lakossági vagyon növekedésén is látszik. aligha fogjuk elfogyasztani a jövedelmünket, a magasabb kamatszint mellett inkább szívesebben fektetünk majd be a jövőbe. Magas alapkamat mellett pedig jellemzően kisebb a valószínűsége a gazdaság túlhevülésének, és bizonyos lufik továbbfújásának is. Így például az ingatlanpiac további elszállása sem várható.
A javak átcsoportosítása is cél
Az MNB alapkamat emelésének gazdaságra gyakorolt elsődleges hatása az, hogy az emeléssel lassul a gazdaság, így megakadályozható a túlfűtött gazdasági helyzet, ami az infláció jelentős megugrásához vezethetne.
A jegybanki alapkamat emelésének velejárója azonban az is, hogy idővel a hitelfelvétel költsége is megnövekszik így a vállalatok nagyobb költség mellett juthatnak hitelhez és a fogyasztási hitelek növekedésével a lakosság szabadon elkölthető jövedelme is csökken. Ez szintén kihat a vállalati profitokra. Az alapkamat emelésével a bankbetétek kamata is növekszik, így a pénz a bankbetétekben áramolhat, például a részvénypiac, vagy más reáleszköz helyett.
Tehát a hitel is drágább lesz?
Ez rövid távon nem feltétlenül igaz. Kétségkívüli tény, hogy az alapkamat emelkedése hosszú távon a hitelek kamataira is hatással lesz, kis mértékű kamatemelés viszont nem gyűrűzik be azonnal a kereskedelmi bankok hiteleibe.
Főleg azért, mert a változó (3,6,12 hónapra fixált kamatú) kamatozású lakáshitelek referenciahozama a BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb), a fix hiteleké pedig a BIRS (Budapesti Bankközi Kamatswap) és ÁKK mértékétől függ. Hosszútávon viszont várható, hogy a fenti referenciahozamok minden bizonnyal emelkedni fognak 2021-ben. Éppen azért, mert az MNB a kamatemelés előtt várhatóan még tesz olyan lépéseket (pl. csökkentheti a likviditást), amelyek ezekre a referenciahozamokra lesznek hatással.
Magyarul a változó kamatozású lakáshitelek kamatai várhatóan emelkedni fognak a jövőben, a kérdés az, hogy milyen gyorsan. Mindezt könnyen kivédhetjük, ha fixáljuk a hitelünket, akár teljes futamidőre.
Aki most vesz fel hitelt, és fixálja azt a teljes futamidőre, az ugyanis kimondottan jól járhat, hiszen így történelmi összehasonlításban is alacsony kamattal juthatott hitelhez. Ezeket a hitelfelvevőket a szigorítás egyáltalán nem érinti majd.
És mikor normalizálódnak az árak?
A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3 százalékos. Bár ennek elérését már a jegybank is csak 2022 látja reálisnak, leginkább ez készteti arra, hogy a jövőben megemelje az alapkamatot. Márciusban mindenesetre a maginfláció 3,1 százalék volt, és várhatóan ezt a jegybank fenn kívánja tartani, tehát a maginfláció hosszabb távon is e szint körül alakulhat.
Olcsóbbak ezért valószínűleg egy ideig még nem lesznek a termékek és a szolgáltatások, de a márciusi 3,8-3,9 százalék körül már stabilizálódhat az éves infláció.
A forint erősödése pedig a termékek és szolgáltatások árának várható stagnálása után még az idei évben azok enyhe, majd gyorsuló visszaeséséhez is vezethet. Összességében az a fő kérdés, hogy mennyivel és milyen tartósan emelkedik az infláció 2021-ben hazánkban és a világban, de az alapkamat növelése remélhetőleg segít tartani annak mostani szintjét.
Mire számíthatunk tehát június után?
A jegybanki alapkamat emelésével idővel a hitelfelvétel költsége is megnövekszik, az egyhetes betéti ráta belebegtetett emelése pedig a változó kamatozású hitelek kamatait rövid távon is megdobhatja. Ezen kívül a kamatváltozásnak idén leginkább makrogazdasági hatásai lesznek