Pénzcentrum • 2014. július 1. 11:35
A múlt hét pénteken benyújtott törvényjavaslatnak köszönhetően további részleteket tudhattunk meg arról, hogyan fogják megsegíteni a bajba jutott magyar családokat. A visszatérítéssel kapcsolatban rengeteg kérdés merül fel, a Pénzcentrum.hu összeszedte a válaszokat.
Címünk: penzcentrum@penzcentrum.hu
Az elmúlt hetekben rengeteg információt kaptunk a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban, viszont rengeteg a még nem tisztázott kérdés az ügyben. Ezeket a parlamenti vita alatt, vagy akár egy későbbi szabályozás keretein belül fogják tisztázni. A héten tárgyalja ugyanis a parlament a devizahiteleseket megsegítő törvényt, ami az első lépcsőfoka a devizahiteles mentőcsomagnak.
Bár sok kérdés még nyitott a végső formával kapcsolatban, azonban vannak olyan konkrétumok, amiket már a pénteken benyújtott törvényjavaslatból megismerhettünk. Olvasóink kérésére összeszedtük azokat a lényeges pontokat, amelyek a devizahiteles kérdést érintik.
Melyik hitelekre érvényes a törvénytervezet?
A most benyújtott tervezet a törvény hatálybalépését megelőzően kötött deviza alapú és forint alapú fogyasztói hitelszerződésekre és lízingszerződésekre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a lakáshitelek, a szabad felhasználású jelzáloghitelek, a személyi kölcsönök, az autóhitelek és az autólízingek is a hatálya alá esnek.
Érdekes, hogy nem csak a deviza alapú, hanem a forint alapú szerződésekre is vonatkozik a törvénytervezet, igaz ezek esetében nem lehet árfolyamrésről beszélni, viszont az egyoldalú kamatemelés érintheti ezeket a szerződéseket.
Miért kaphatunk vissza pénzt?
A törvénytervezet szerint összesen három jogalapon járhat vissza pénz az ügyfeleknek:
- A folyósításkor az MNB középárfolyamától eltérő árfolyam használata. Ebben az esetben jellemzően az ügyfelek jártak rosszul az árfolyamrés miatt. Ennek kiszámításáról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
- A másik jogalap szerint a törlesztőrészleteket is MNB középárfolyamon kellett volna elszámolni, ehelyett a bankok az eladási árfolyamon állapították meg a törlesztőrészleteket, így ismételten hátrány érte az ügyfeleket.
- A harmadik jogcím az egyoldalú kamatemelések köre. Ennek feltételeiről részletesen olvashatunk a törvénytervezetben, azonban az elszámolás később történik majd egy másik szabályozás keretein belül.
Mennyi pénzt kaphatok vissza?
Az, hogy mennyi pénzt kaphatunk vissza több tényezőtől függ, ilyenek a bankunk által alkalmazott árfolyamrés mértéke, ez hitelintézetenként eltérő. Lényeges az is, hogy mikor vettük fel a hitelt (mikor történt a folyósítás), illetve, hogy a bank milyen naptári napon határozza meg a törlesztést, mivel az elmúlt hat évben hónapon belül is hatalmas árfolyammozgásnak lehettünk szemtanúi több alkalommal is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egyoldalú kamatemelés miatt jelentős összegek járhatnak vissza, azonban kérdéses, hogy mikor történt a kamatemelés. Ebben az esetben a kifizetés határideje és a rendezés módja kérdéses. Ezekről számításainkat egy átlagos devizahitel esetében korábbi cikkünkben találod meg.
Utalni fogják a pénzt?
A még élő szerződések esetében a tőketartozást fogják csökkenteni, aminek köszönhetően a törlesztőrészletek fognak csökkenni. A végtörlesztett vagy lejárt szerződések esetében viszont az ügyfelek várhatóan átutalással kaphatják meg a nekik járó összeget.
Nem úgy volt, hogy a végtörlesztett hitelekre nem vonatkozik a törvény?
Ebben az esetben szét kell választanunk a végtörlesztést, amikor az ügyfél valamilyen saját forrásból, vagy másik hitel felvételével törlesztette a hitelét, illetve a kedvezményes végtörlesztést, amikor a devizahiteleket törvényben rögzített árfolyamon (180 forinton a svájci frank esetében) fizethették ki a kölcsönüket. Míg az utóbbi esetén nem jár vissza pénz, addig az előbbi esetén az élő szerződésekhez hasonlatosan jár a pénz, amennyiben nem évült el a követelés.
El is évülhet a követelés?
Ugyan van rá esély, hogy ez változni fog, azonban a mostani állás szerint a törvény hatályba lépése előtti öt éven belül lezárt szerződések esetén kell fizetnie a banknak. Ha fizet, akkor viszont minden jogcímen jár a visszatérítés, tehát nem csak az öt éven belül történt jogsértések esetén.
Nézzünk néhány példát!
- Ha valakinek 2008-ban járt le az autóhitele, akkor nem jár visszatérítés.
- Ha 2010-ben váltotta ki a devizahitelét forint alapú hitellel, akkor a teljes futamidőre jár a visszatérítés.
- Ha 2005-ben vette fel devizaalapú lakáshitelét valaki, akkor szintén teljes futamidőre járnak az összegek élő szerződés esetén.