Pénzcentrum • 2014. június 27. 16:51
Egy olvasónk kiszámolta, neki mekkora összeg jár vissza a folyósítási árfolyamrés miatt, és meghökkentő számot kapott eredményül. Megmutatjuk, hogyan tudod kiszámolni, hogy te mennyit kapsz vissza, ennyivel biztosan csökkenni fog a tőketartozásod.
Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy egy átlagos devizahitelesnek mennyi pénz jár vissza. Egy olvasónk kiszámolta, hogy neki mennyi lesz a visszakapott összege a folyósítási árfolyamának köszönhetően. Megdöbbentő szám jött ki.
Nézzük meg, hogy mekkora összegű hitelt vett fel az olvasónk és ez alapján mennyi jár vissza neki. Érdekes, hogy nem a legtöbb helyen elterjedt svájci frank alapú, hanem euró alapú hitelről beszélhetünk, így ne lepődjünk meg a használt árfolyamon. Az is lényeges, hogy amikor lehetőség volt erre, akkor a hitel kiváltásra került (egy másik euró alapú hitellel), vagyis már nem élő szerződésről van szó, igaz a másik szerződés továbbra is él.
A szerződésben a folyósított forint volt rögzítve, ami 9 millió 450 ezer forint volt. Ez a 264,6 forintos folyósítási árfolyamon átszámolva 35 714 eurónak felel meg, és a folyósítás reggel történt, vagyis az előző napi MNB középárfolyamon kellett volna a pénzt elküldeni. Így viszont az euró mennyiségét alapul véve 9 725 715 forintnak kellett volna megérkeznie, vagyis 275 715 forinttal többnek, mint amennyit valójában kapott az ügyfél.
Három érdekesség van ebben az esetben, az egyik, hogy az árfolyamrés mérete az átlagosnál jóval nagyobb, mintegy nyolc forintos, ez az egyik oka a tetemes különbözetnek. A másik érdekesség, hogy a törlesztőrészletekből csak kisebb összegre számíthat az ügyfél, mivel 2010 végétől már kötelező volt a lakáscélú devizahitelek esetén az MNB középárfolyam használata.
A harmadik érdekesség az, hogy az ügyfél kiváltotta az euró alapú devizahitelét egy másik euró alapú hitellel, amiből szintén jár neki vissza pénz, igaz ez a kedvezőbb árfolyamrésnek köszönhetően valamivel kisebb, mintegy 116 ezer forintot tesz majd ki. Bár a hitelkiváltás azt jelenti, hogy végtörlesztett az ügyfél, ezt nem a kedvezményes végtörlesztés keretein belül tette, így visszajár neki a törvényjavaslat alapján a pénz mivel öt éven belül zárta le a szerződést.
Hogyan számoljam ki a folyósítási árfolyam miatti visszatérítés mértékét?
A legegyszerűbb a folyósítási árfolyam esetében kiszámolni a visszajáró összeg mértékét, így erről egy infografikát állítottunk össze:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
- Először keresd meg a folyósítási értesítőd, ezen alapvetően fontos adatok vannak, amelyek nélkül nem tudod kiszámolni a neked járó összeget
- Erről szükséges adat a folyósítás összege forintban, és a folyósítás árfolyama, az összeget el kell osztani az árfolyammal, így megkapjuk a devizában mért tartozásunkat
- Ezután keresd ki az előző napi MNB árfolyamot, amit itt találsz meg
- Az MNB árfolyammal szorozd fel a devizatartozást, így megkapod, hogy mekkora összeget kellett volna megkapnod valójában
- Vond ki a kapott összegből a ténylegesen folyósított összeget, így megkapod azt, hogy mekkora volt a veszteséged a folyósítási árfolyamrésen
Mi a helyzet a többi visszajáró összeggel?
A törlesztéskori árfolyam kiszámolása és az egyoldalú kamatemelések miatt visszajáró pénzek kiszámítása ennél jóval összetettebb számításokat igényel, mivel minden hónapban ki kell számolni az árfolyamkülönbözet, illetve a kamatkülönbözet mértékét, ami igen hosszadalmas számítási metódust jelent. Ennek ellenére ezek után is jár vissza pénz a ma benyújtott törvényjavaslat értelmében, ennek a pontos kiszámítása a bankok dolga lesz. Fontos, hogy a pénzt nem készpénzben kapják meg az ügyfelek, hanem a tőketartozásuk csökken, így a jövőbeni terheik mérséklődnek.